Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. május 22. 17:53 Adat

A migránsok helyett most már az oktatástól és az egészségügytől rettegnek a magyarok

Viszonylag elégedettek a magyarok az ország gazdasági helyzetével, és kifejezetten optimisták annak várható alakulásával kapcsolatban, az átlagnál kevésbé bíznak az Európai Unióban, de jobban a kormányban. Viszont egyre kisebb problémának tartják a bevándorlást, ellentétben az egészségüggyel. Röviden így lehet összefoglalni az uniós állampolgárok aktuális véleményéről készített, nemrégiben publikált Eurobarometer kutatást.

A felmérés során az Európai Bizottság megbízásából közel 62 ezer embert interjúvoltak meg arról, hogy miként látja az EU illetve saját jelenét és jövőjét, miket tart a legnagyobb kihívásoknak és hogyan vélekedik választott vezetőiről. Az eredményeket ráadásul nem csak a 28 tagországra, hanem a több mint 200 régióra lebontva is közölték, így az is kiderült, hogy az egyes tagállamokon belül milyen eltérések vannak.

A legmegosztóbb kérdés talán az aktuális gazdasági helyzet megítélése volt. Uniós átlagban a megkérdezettek közel kétharmada mondta azt, hogy jónak tartja a jelenlegi helyzetet, miközben azonban például Ausztria nagy részén és Németország több tartományában is 90 százalék felett volt ez a mutató, addig Görögországban mindenhol 50 százalék alatt. Szinte minden régióban elmaradt az átlagtól az elégedettek aránya a spanyoloknál, a briteknél, a franciáknál, a bolgároknál és a horvátoknál is.

 

Magyarország az egyik leginkább megosztott tagállam ebből a szempontból: miközben a Dunántúl északi részén az emberek 80, Budapesten és Közép-Magyarországon pedig 70 százaléka tartotta jónak a gazdasági helyzetet, addig a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon mindössze 41 százalék. Más kérdés, hogy még ez utóbbiak is komoly előrelépésnek számítanak a legutóbb, 2015-ben mért adatokhoz képest, akkor ugyanis voltak olyan régiók, ahol az emberek mindössze negyede vélekedett pozitívan.

Vélhetően emiatt vagyunk bizakodóbbak a kilátásokkal kapcsolatban is: itthon minden régióban többen vártak javulást, mint amennyien az unióban átlagosan. Mindenhol nagyjából a megkérdezettek negyede vélekedett úgy, hogy a következő 12 hónapban kedvezőbbé válhat a gazdasági helyzet, és csak minden ötödik-hatodik mondta azt, hogy romlást vár*A többiek vagy nem tudtak válaszolni, vagy arra számítanak, hogy nem lesz változás..

A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, hogy mit tartanak a megkérdezettek jelenleg a térségünk legnagyobb problémájának. A két legtöbbször említett dolog az egészségügy helyzete és a munkanélküliség volt *mindenkinek két választ kellett megjelölnie., ám ebből a szempontból is eléggé kettészakadt Európa. Spanyolországban, Franciaország nagy részén, Dél-Olaszországban és a görögöknél egyértelműen a munkaerő-piaci helyzetet tartják a legnagyobb kihívásnak, míg

az EU nagy részén inkább az egészségüggyel van gond.

Magyarország még az utóbbi körből is kiemelkedik: nálunk mind a nyolc régióban ezt említették a leggyakrabban az emberek, ráadásul a fővárosi 72 százalék a legmagasabb volt az EU-ban, és a Közép-Magyarországon mért 70 százalék is dobogót ért*70 százalék feletti értéket Magyarországon kívül csak Svédországban mértek, ahol szintén mind a nyolc régióban az egészségügyet tartották a legnagyobb kihívásnak..

 

Itthon ráadásul elég látványosan romlik a helyzet: most mindenhol sokkal többen mondták, hogy gondok vannak az egészségüggyel, mint három évvel korábban. Ugyanez a helyzet egyébként az oktatással is, amit Budapesten, Közép-Magyarországon és a két észak-dunántúli régióban is a második legproblémásabb területnek tartanak. Az ország keleti részében azonban utóbbi nem került be a top3-ba, itt inkább a munkanélküliség miatt szenvednek az emberek, az elvándorlást pedig az egész országban problémásnak gondolják.

A migrációt ugyanakkor már messze nem vélik akkora gondnak a magyarok, mint 2015-ben.

Akkor volt olyan régió, ahol tízből négy ember a két legfontosabb kihívás között említette, most azonban jellemzően csak a megkérdezettek 8-10 százaléka látta így.

Balra azok aránya, akik szerint jó a gazdasági helyzet (sötétzöld = 90 százalék felett), balra azok aránya, akik szerint az egészségügy a legnagyobb probléma (vörös = 50 százalék felett).

Az Európai Unió megítélése egyébként látványosan javult 2015 óta itthon, ám a magyarok így is kevésbé bíznak a közösségben, mint az átlag európai. Ez alól csak Budapest kivétel, ahol 68 százalék vélekedett pozitívan az EU-ról, az ország többi részében ez az arány a 60 százalékot sem érte el.

Ennél is kevésbé bízunk a kormányban, de a magyar kabinet még így is sokkal jobban áll, mint az uniós nemzeti kormányok többsége. Nálunk Közép-Magyarország kivételével mindenhol nagyjából 50 százalék volt bizakodó. Ilyen arányt pedig csak Svédországban, Finnországban, Hollandiában és Ausztriában tudott felmutatni a kormány.

Adat egészségügy Eurobarometer migráció oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2020. január 21. 13:18 Adat, Vállalat

Az UEFA szerint nincs még egy olyan csapat Európában, mint a Felcsút

A Puskás Akadémia bekerült a húsz legnyereségesebb európai futballcsapat közé. Bár az akadémia tényleg kilencmilliárdos profitot csinált, akadnak gondok a módszertannal.

Jandó Zoltán
2020. január 20. 16:43 Adat

Minden kilencedik magyar háztartás késik a rezsiszámlákkal, de nem is büntetik

Öt év alatt kevesebb, mint felére csökkent a késők aránya. De még így is magas, amit az árak egyáltalán nem indokolnak.

Stubnya Bence Hajdu Miklós
2020. január 20. 06:59 Adat

Jogosan van kiakadva a kormány a gazdaságkutatókra?

A visszaesést nagyon gyengén, a lassulást általában egy fokkal jobban előre tudják jelezni. A 2004 és 2018 közötti prognózisokat kielemezve az is látszik, hogy a magyar jóslatoknak jobban hihetünk.

Fontos

Stubnya Bence
2020. január 22. 16:15 Pénz

Barry Eichengreen: Nem kell elsietni a magyar euróbevezetést

A német gazdaság bajban van, és ebből nekünk is le kell vonnunk a következtetéseket. Barry Eichengreenel, a Kaliforniai Egyetem professzorával interjúztunk.

Bucsky Péter
2020. január 22. 06:53 Élet

Teljesen értelmetlen és drága lecserélni a vízórákat, de legalább néhányan megélnek belőle

Európai összevetésben sokba kerül, bürokratikus és fölösleges a nyolc évente kötelező vízóracsere. De közel tízezret spórolhatunk, ha magunknak csináljuk.

Avatar
2020. január 21. 17:48 Közélet

Nem a módszertan a fő gond az inflációval, hanem az, hogy magas

Kétely övezi az inflációs mutatókat Magyarországon. De a helyzet az, hogy magas az infláció, és a hatóságok ezt csak erősítik.