Az emberiség létszámának növekedése miatt egyre több élelmiszerre van szükség, ez nyilván senkit sem ér meglepetésként. Abba viszont valószínűleg kevesebben gondolnak bele, hogy az egyre több embert érintő elhízás miatt is sokkal több táplálék kell.
A német Göttingeni Egyetem kutatóinak számításai szerint az évszázad végére közel 80 százalékkal több élelmiszert kell megtermelni ahhoz, hogy mindenkinek elegendő jusson. Az eredményeiket a Plos One című folyóiratban publikáló szakemberek az ENSZ becslését vették alapul, miszerint az emberiség létszáma a 2010-es nem egész 7 milliárdról 2100-ra 11 milliárdra emelkedik. (Jelenleg 7,75 milliárdnál tartunk.)
A kalóriaszükséglet növekedésének 60 százaléka az emberiség létszámgyarapodásának következménye, valamivel több mint 18 százaléka azonban az átlagos magasság és testsúly növekedésének tudható be. Az utóbbi abszolút értékben annyi kalóriának felel meg, mint amennyit 2010-ben India és Nigéria lakói együttesen elfogyasztottak.
„A magasság és a testtömegindex növekedését figyelembe véve számításaink szerint 2010 és 2100 között egy átlagember napi energiaszükséglete 253 kalóriával emelkedik”
– mondta a BBC-nek a tanulmány társszerzője, Lutz Depenbusch. Hozzátette, nagyjából ennyi kalória van két nagyméretű banánban vagy egy adag sült krumpliban.
Ez a pluszfelhasználás persze meglátszik majd az élelmiszer-árakban, ez pedig növelni fogja a globális egyenlőtlenségeket. Míg a gazdag országokban kezelhető marad a drágulás hatása, addig a szegényekben növekedhet az alultápláltak száma. A legnagyobb veszélyben az Afrika Szaharától délre eső részében élők vannak. Egyrészt ugyanis ezek elég szegény országok, másrészt gyorsan nő a lakosságuk, tehát eleve egyre nagyobb gond a szükséges mennyiségű élelmiszer biztosítása.
Az ilyen hosszú távú kivetítésekkel természetesen érdemes óvatosan bánni, hiszen a feltételezett termékenységi arányok kisebb megváltozása is milliárdos eltérést okozhat 2100-ra a Föld lakosságának számában. Ami pedig az élelmiszer-ellátás biztonságát illeti, a technológiai fejlődés mellett erre valószínűleg az gyakorolja majd a legnagyobb hatást, hogy mennyire sikerül kordában tartani a klímaváltozást.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
