Amikor a Sandy hurrikán 2012-ben lecsapott New Yorkra, az áradó Hudson folyó elöntötte a világ vezető pénzügyi negyede, alsó Manhattan utcáit. A tőzsde két napra bezárt, a negyed egyes részeit több napra kiürítették és több tízezer autó ment tönkre. Számos pénzügyi vezető ekkor szembesült azzal, hogy a szélsőséges időjárás milyen károkat okozhat egy város infrastruktúrájában.

Ez az esemény aztán érezhető változást indított el az amerikai városok gazdálkodásában. A New York-i hurrikán majd az azt követő sorozatos időjárási katasztrófák (például a kaliforniai erdőtüzek) hatása elkezdett megjelenni az amerikai városok finanszírozásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMindenkinek cuki családi háza van, ami évente leég: mégis mi történik Kaliforniában?A statisztikák alapján nem túlzás erdőtűzválságról beszélni. Csakhogy a lakhatási válság nélkül ezeknek a tüzeknek nem lenne ennyi áldozata.

Az amerikai települések beruházásaik jelentős részét kötvénykibocsátással valósítják meg. Ha egy város jelentős mennyiségű pénzhez szeretne jutni, kötvényt bocsát ki. A törvényi kötelezettségeknek megfelelően a kötvényeken fel kell tüntetni az esetleges kockázatokat. Ezek klasszikus apróbetűs önbevédések, olyasmiket tüntetnek fel, hogy van a városnak egy peres eljárása vagy egy válság esetén kevesebb adóbevétele keletkezhet.

A Businessweek cikke szerint az elmúlt években a kockázatok között egyre nagyobb súllyal tüntetik fel a klímaváltozás, az emelkedő tengerszint vagy a hurrikánok kockázatát. Az újság több mint negyven, kötvényvásárlónak szánt tájékoztatót böngészett át, és a többségükben érintették a klímaváltozást vagy a szélsőséges időjárásból fakadó esetleges károkat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTerrorkötvényt dobtak piacra, szép pénzt lehet vele keresniA katasztrófakötvények logikáját követi a most először kibocsátott értékpapír. Magas a kamat, de bajba kerülhet a befektető, ha beüt egy nagy terrortámadás.

A városok kötvénykibocsátásait jellemzően egy bank szervezi. Ezekben az esetekben a felelősség a bankot is terheli, így ilyenkor nagyon részletesen átvilágítják az adott önkormányzatot. A floridai Jacksonville például nyáron készített elő egy 197 millió dolláros kötvénykibocsátást, és az önkormányzattól meg is kérdezte a kibocsátást intéző bank képviselője, hogy milyen hosszú távú tervei vannak a viharkárok kockázatának jövőbeni enyhítéséért.

“Korábban is kérdeztek minket a hurrikánok hatásairól, de konkrétan arról nem, hogy milyen terveink vannak a jövőben” – érzékeltette a változást a város kincstárnoka. A legnagyobb amerikai befektetési bank, a JPMorgan is megerősítette, hogy az átvilágításoknál komoly szerepe van a klímaváltozásnak, és a szerepe “exponenciálisan nőtt” az elmúlt hónapokban.

Bár ebből következhetne, hogy a partmenti települések egyre nehezebben finanszírozhatják magukat, a Bloomberg szerint a kötványárakban egyelőre nem jelentek meg ezek a kockázatok. Ez azonban hamarosan változhat, mivel a megkérdezettek azt várják, hogy a következő pár évben egyre tudatosabban fognak figyelni a klímaváltozás kockázataira a befektetők. Másrészt amikor például a mocsárra épült, süllyedő, óceánparti Miami önkormányzata masszív kötvényadósságot vett fel a piacról tavaly, akkor a piacok éppen hogy üdvözölték, milyen jó, hogy a város beruházásokkal készül a klímaváltozás hatásaira.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ egyesült államok klímaváltozás kötvénypiac Olvasson tovább a kategóriában