Többször írtunk már arról, hogy a magyarországi magyar tulajdonú cégek mintha más dimenzióban léteznének, mint a Magyarországon működő külföldi cégek. Az országban futó nagyberuházások között nagyítóval kell keresni a magyar cégek projektjeit, ha pedig azt nézzük, hogy egy foglalkoztatott átlagosan mennyivel járul hozzá az ország teljesítményéhez, akkor ég és föld a különbség a magyar és a külföldi tulajdonú cégek között.
Most megnéztük, hogy hogyan alakultak ezek a mutatók a feldolgozóiparon belül, és annak különböző ágazataiban. Ez azért érdekes összehasonlítás, mert itt egymáshoz hasonlóbb vállalatokat találunk, mint a gazdaság egészében. Bár az is igaz, hogy itt is lényeges különbség van a jellemző vállalatméretben, azaz sokkal több a mikrovállalkozás a magyar tulajdonú cégek között, a külföldieknél pedig lényegesen kevesebb, de jóval nagyobb vállalatokat találunk*Az összes vállalkozás 3 százaléka volt külföldi tulajdonban 2016-ban a KSH szerint, ez a feldolgozóipari vállalkozásoknál 4,5 százalék volt..
A feldolgozóipar szerepét nem lehet túlbecsülni Magyarországon. Ennek a szektornak a vállalataiban dolgozik a foglalkoztatottak közel negyede, több mint 750 ezer ember, és ezek a cégek termelik a hozzáadott érték több mint felét, a magyar export közel kétharmadát. Viszont nagyon kevés magyar cégnél láthattuk azt, hogy képes lett volna felemelkedni ebben az ágazatban, és a külföldi cégek beszállítójából nagyobb hozzáadott értéket termelő, dinamikusan fejlődő céggé vált volna.
A kevés, mindössze 2161 darab külföldi cég, amelyik ebben a szektorban dolgozik, több mint kétszer annyi hozzáadott értéket termel, mint a több mint húszszor annyi magyar feldolgozóipari cég. De nem arról van szó, hogy csak a vegetálgató, névleg létező cégek tízezrei rontanák le a magyar cégek statisztikáit. A jellemzően kisebb magyar cégek ugyanis egy alkalmazottra bontva is lényegesen kevesebb hozzáadott értéket állítanak elő.
Ez egyértelműen kiderül a következő ábránkról, amelyen azt mutattuk be, hogy egy alkalmazottra átlagosan mennyi személyi költség (függőleges tengely) és nyereség (vízszintes tengely) jut a cégek tulajdoni hovatartozása szerint.*A kettő együtt adja a hozzáadott értéket. A nyereségnél az EBITDA nevű mutatót használjuk, ami az üzemi eredmény és az amortizáció együttes összege. A piros buborékok az adott alágazaton belüli magyar, a kékek pedig a külföldi cégeket jelzik. A buborékok mérete az összes alkalmazottal arányos. (Az évek között kattintva végig lehet követni az arányok változását 2008-tól kezdve.)
Mint látható, élesen elkülönül a magyar és a külföldi tulajdonú cégek termelékenysége az összes feldolgozóipari ágazatban. Nem is látni sok változást 2008-hoz képest, legfeljebb annyit, hogy kicsit még nőtt is a külföldi cégek előnye.
A magyar tulajdonú cégek egyedül a gyógyszergyártásban (Richter Nyrt.) és a vegyiparban (MOL Petrolkémia Zrt., Nitrogénművek Zrt.) hoznak létre kiemelkedő egy alkalmazottra jutó hozzáadott értéket. De sajnos ez nem elég, mert a két ágazatban összesen mintegy 15 ezer ember dolgozik magyar tulajdonú cégekben. A magyar vegyipar döbbenetes teljesítménye viszonylag friss fejlemény, 2008 és 2013 között még nem láthattuk azt az elképesztő egy alkalmazottra jutó profitot, mint a rendelkezésre álló idősor végén. Talán ez is okozza, hogy az egy alkalmazottra jutó személyi juttatás (havi bruttó 422 ezer forint) kevesebb mint a negyede az ugyanennyi idő alatt előállított nyereségnek.
A sok (75 ezer) embert foglalkoztató magyar tulajdonú élelmiszeriparban 2016-ban havi 240 ezer forint volt az összes bruttó személyi juttatás, amit egy alkalmazott megkapott, és még ez is több volt annál, mint amennyi nyereség jutott egy átlagos alkalmazottra. A magyar tulajdonú fémfeldolgozó cégeknél csak valamivel jobbak a mutatók (havi 280 ezer forint bruttó személyi juttatás, évi 1,96 millió forint egy alkalmazottra jutó nyereség). A könnyűiparban, a faiparban és a bútorgyártásban dolgozó magyar tulajdonú cégek pedig tragikus helyzetben vannak, az utóbbi évtizedben alig termelődött itt nyereség, és a bérek is nagyon alacsonyak voltak. A magyar tulajdonú cégek alacsony nyereségmutatóinál feltételezhetjük, hogy azokat lényegesen kevésbé csökkentik olyan tételek, mint a külföldi vállalkozásoknál jellemző transzferáras trükközések.
Ezek az alacsony teljesítménymutatók azt is jelentik, hogy a magyar cégek nagy bajba kerültek a hazai munkaerő-tartalék apadása és az emiatt az utóbbi években tapasztalható béremelkedés miatt.
A fenti ábrán is jól kirajzolódik, hogy jellemzően azokban a szektorokban és azok a vállalkozások tudják kifizetni a magasabb béreket (és így megszerezni a legjobb dolgozókat), ahol eleve több nyereség képződik. Ezeknél a vállalkozásoknál a beruházásokra is több pénz jut, ami megint csak a termelékenységet fogja tovább javítani. A magyar tulajdonú cégeknek azonban az alacsony termelékenységük miatt aligha van mozgástere erre, vagy akár csak az egyébként a feldolgozóiparban is nagyon sok foglalkoztatottnál jellemző minimálbér-emelés kitermelésére is. Ezért feltehetőleg sokan haladnak a csőd felé, mások a szürkegazdaságba merülnek alá.
Vállalat
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Rejtélyes közvetítőnek is csurran-cseppen az ezermilliárdos orosz-magyar olajbizniszből
A magyarországi orosz olajimport számottevő része egy olyan közvetítő cégen keresztül érkezett, amely rendre Mol-közeli ügyletekben tűnt fel.
Máltai bankot venne az OTP a helyi sajtó értesülése szerint
Az értesülést az OTP nem kommentálja, de ha tényleg megvenné a HSBC helyi leányát, ez lehetne az első Kelet- és Közép-Európán kívüli leányvállalata.
Fontos
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?
Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
