Ahogy az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi adataiból kiderült, közel hat éve nem volt olyan magas az infláció, mint idén szeptemberben. Az éves pénzromlás ugyan csak 3,6 százalékos volt, ami nem tűnik magasnak, ennek ellenére sokaknak szokott az az érzete lenni, hogy például az élelmiszerek a hivatalos átlagnál nagyobb mértékben drágulnak. (Az élelmiszereknél 4,6 százalékos drágulást mért a KSH.)
Mindez természetesen adódhat az infláció statisztikai számítási módjából, illetve abból, hogy az nem modellezi jól például egy család költési szokásait. Mi most egy másik összevetést mutatunk be, az alábbi grafikonon az látszik, hogy mennyire drágultak nálunk és az EU más országaiban az élelmiszerek 2010 óta.
Az Eurostat adatai szerint 124,3 százalékon áll a mutatónk, ami azt jelenti, hogy ma 124,3 forintot kell fizetni azért, amiért 2010-ben még csak 100-at kellett. Ugyanez másképp: egy 2010-ben 15 ezer forintba kerülő bevásárlókosár tartalmáért ma 18,6 ezer forintot kell fizetni a kasszáknál.
Az is jól látszik, hogy az unióban az előkelő negyedik helyen állunk ebből a szempontból, vagyis a tagállamok döntő részében nem volt ekkora drágulás (csökkenést pedig csak Írországban mértek).
Az Alapblog egy másik grafikont is közölt, amelyet az Észt Statisztikai Hivatal jelentésében talált meg. E szerint, ha 2005-öt vesszük 100 egységnek, akkor Magyarországon legnagyobb a drágulás, már majdnem 180 forintba kerül az, ami 13 éve még 100 volt. (A világoszöld oszlop az összes árucikk árváltozását jelzi, a sötétzöld pedig az élelmiszerekét és az alkoholmentes italokét.)
Az élelmiszerek drágulása természetesen nem árul el semmit az élelmiszerek ára között lévő országonkénti eltérésekről, és pusztán ez az összehasonlítás nem mond sokat az életszínvonal változásáról sem. Ehhez legalább az egyes országok GDP-változását és átlagkereset alakulását is figyelembe kellene venni, de a nagyarányú élelmiszerdrágulás ennek ellenére sem túl jó jel.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
