Ahogy az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi adataiból kiderült, közel hat éve nem volt olyan magas az infláció, mint idén szeptemberben. Az éves pénzromlás ugyan csak 3,6 százalékos volt, ami nem tűnik magasnak, ennek ellenére sokaknak szokott az az érzete lenni, hogy például az élelmiszerek a hivatalos átlagnál nagyobb mértékben drágulnak. (Az élelmiszereknél 4,6 százalékos drágulást mért a KSH.)
Mindez természetesen adódhat az infláció statisztikai számítási módjából, illetve abból, hogy az nem modellezi jól például egy család költési szokásait. Mi most egy másik összevetést mutatunk be, az alábbi grafikonon az látszik, hogy mennyire drágultak nálunk és az EU más országaiban az élelmiszerek 2010 óta.
Az Eurostat adatai szerint 124,3 százalékon áll a mutatónk, ami azt jelenti, hogy ma 124,3 forintot kell fizetni azért, amiért 2010-ben még csak 100-at kellett. Ugyanez másképp: egy 2010-ben 15 ezer forintba kerülő bevásárlókosár tartalmáért ma 18,6 ezer forintot kell fizetni a kasszáknál.
Az is jól látszik, hogy az unióban az előkelő negyedik helyen állunk ebből a szempontból, vagyis a tagállamok döntő részében nem volt ekkora drágulás (csökkenést pedig csak Írországban mértek).
Az Alapblog egy másik grafikont is közölt, amelyet az Észt Statisztikai Hivatal jelentésében talált meg. E szerint, ha 2005-öt vesszük 100 egységnek, akkor Magyarországon legnagyobb a drágulás, már majdnem 180 forintba kerül az, ami 13 éve még 100 volt. (A világoszöld oszlop az összes árucikk árváltozását jelzi, a sötétzöld pedig az élelmiszerekét és az alkoholmentes italokét.)
Az élelmiszerek drágulása természetesen nem árul el semmit az élelmiszerek ára között lévő országonkénti eltérésekről, és pusztán ez az összehasonlítás nem mond sokat az életszínvonal változásáról sem. Ehhez legalább az egyes országok GDP-változását és átlagkereset alakulását is figyelembe kellene venni, de a nagyarányú élelmiszerdrágulás ennek ellenére sem túl jó jel.
Élet
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
