Mi egy közforgalmú, azaz nem egészségügyi intézményhez tartozó belső gyógyszertár fő feladata? Erre alighanem a legtöbben – helyesen – azt vágják rá, hogy a különféle gyógyszerek szakszerű forgalmazása, eladása. A gyógyszereket azonban két részre oszthatjuk: vannak olyanok, amelyeket teljes áron vásárolnak meg a vevők, és vannak olyanok, amelyeket kedvezménnyel, azaz állami támogatással, és üzleti értelemben a két kategória egy alapvető különbséget rejt. (Egy másik felosztás, hogy receptköteles-e a gyógyszer, de a kettő nem ugyanaz, hiszen például lehet egy receptköteles termék is támogatott vagy támogatás nélküli is. Ezúttal most csak a támogatás, nem a vény megléte a fontos, mert az határozza meg, hogy a patikai árazás kötött vagy szabad).

Az államilag támogatott gyógyszerek árazása nagykereskedelmi és kiskereskedelmi, azaz patikai szinten is szigorúan szabályozott, jogszabály írja elő, hogy mennyiért kell ezeket adni, de azt is, hogy a forgalmazásért mennyi lehet a patika haszna.

Ezt a gyógyszertári árrést egy elég bonyolult, szintén jogszabályban rögzített sávos rendszer határozza meg, amelynek leegyszerűsítve az a fő jellemzője, hogy minél drágább egy gyógyszer, arányait tekintve annál kisebb a patika haszna. Jelenleg 6491 forint feletti fogyasztói ártól kezdve a gyógyszertár juttatása már mindenképpen fix 990 forint, bármilyen drága is legyen az adott gyógyszer.

A fentiekből többek között az is következik, hogy ha nő a patika által ki- vagy eladott drágább vagy egészen drága gyógyszerek aránya, akkor a teljes bevételben arányait tekintve csökken az a pénz, amit az államtól ezért kap. Ez azért is érdekes, mert ha egyszerűen csak darabra nézzük, akkor egy nagyon drága és egy olcsó gyógyszer kezelése-tárolása és kiszolgálása nem jár feltétlenül nagy költségkülönbséggel.

A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége által frissen közzétett adatsorok alapján azt néztük meg, hogy mi történt ebből a szempontból a teljes magyar közforgalmú gyógyszertári piacon az elmúlt kilenc évben.

Míg 2015-ben a teljes patikai forgalom nettó 655 milliárd forint volt, ez 2024-re 1182 milliárdra emelkedett. Tíz éve a 655 milliárd forintból 410 milliárd volt a támogatott gyógyszerek forgalma, vagyis a patikák összességében a forgalmuk 63 százalékát ilyen termékekkel bonyolították le, a maradék 37 százalék volt az a forgalom, amely nem támogatott termékekből származott. 2024-re azonban a fenti 63 százalék 56-ra olvadt, vagyis

a teljes forgalmon belül az arányokat nézve csökkent a támogatott gyógyszerek forgalmazása.

A jogszabályok alapján 2015-ben a patikáknál összesen 46,8 milliárd forint maradt a támogatott gyógyszerek után (amelyeket az említett 410 milliárd forint értékben forgalmaztak), 2024-ben pedig 55,1 milliárd volt az árrés, miközben jóval nagyobb, 655 milliárd forint értékben adták ki a támogatott termékeket.

Miközben tehát kilenc év alatt alaposan, 61,7 százalékkal megnőtt a támogatott gyógyszerek forgalmi értéke, a patikáknak ezért járó összeg csak 17,7 százalékkal emelkedett. Az árrés így 11,4 százalékról 8 százalékra csökkent.

Ez a 17,7 százalékos emelkedés egyáltalán nem tartott lépést az általános inflációval, amely 2015 és 2024 között kumuláltan 65,7 százalék volt, de még annak a kategóriának az inflációjával sem, amelybe a gyógyszerek és gyógyáruk tartoznak (ahol 36,9 százalék volt az áremelkedés).

A patikáknak így a nem támogatott gyógyszerek és az egyéb termékek (vagyis nem a gyógyszerek) körében kellett megpróbálni bevételt növelni. Kilenc év alatt összességében 80,4 százalék volt az ágazat forgalmának növekedése, ami jóval több a 65,7 százalékos inflációnál. Az összforgalom egyébként 2014-2020 között minden évben infláció felett bővült, 2021 és 2023 között viszont volt három olyan év, amikor alatta volt, vagyis reálértékben számolva csökkent. Tavaly megint visszaállt a korábbi trend, a patikák forgalma 7,9 százalékkal emelkedett 3,7 százalékos infláció mellett.

A dolog szépséghibája azonban pont az, amit fentebb a számok már mutattak:

a forgalomnak még mindig több mint a felét adja a támogatott gyógyszer, amely reálértékben egyre kevesebbet hoz a patika konyhájára.

A gyógyszertári kereskedelem egyébként bizonyos szempontból szinte mozdulatlan, az elmúlt három évben mindig 115 millió vásárlás volt a patikákban, és tavaly az úgynevezett dobozszám is alig változott.

A patikában zajló folyamatot ezek alapján (kiskereskedelmi és nem orvosszakmai megközelítésben) leginkább úgy lehet általánosan leírni, hogy

• ugyanannyi vevő darabra körülbelül ugyanannyi árut vásárol,
• a költségek nőnek,
• ennek megfelelően a szabadáras termékek ára megy felfelé,
• de a bevételnek több mint a felét olyan kötött árú értékesítésből kell megszerezni, ahol a haszon messze nem növekszik az infláció mértékében,
• ezért a többi területen kell növekedni (ezek a nem támogatott gyógyszerek és az egyéb termékek, a C-vitamin, a sampon, a gyógytea, a gyógypapucs és hasonlók),
• csakhogy a patika még a gyógyszeren kívüli termékeknél is speciális szabályok alá esik, nem végezhet marketing tevékenységet olyan szabadon, mint például egy drogéria.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan pénz, mégis állami tartozás fojtogatja a patikákat és a kórházi beszállítókatGyógyszertárak és kórházi beszállítók is válságos helyzetbe kerülhetnek, pedig a költségvetés állapota nem indokolja a tartozás felhalmozódását.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat árrés gyógyszer gyógyszertár kiskereskedelem patika támogatás Olvasson tovább a kategóriában