Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2024. december 13. 06:01 Vállalat, Világ

Heteken belül eltűnhet a csövekből az Európába tartó orosz gáz fele

Minden jel arra utal, hogy nem lesz megállapodás az orosz gáz ukrajnai tranzitjáról, és a felek nem fogják meghosszabbítani a december 31-én lejáró szerződést. Ennek ellenére az európai piaci szereplők arra számítanak, hogy továbbra is jöhet orosz gáz Európába Ukrajnán keresztül. A fő érvük emellett, hogy az üzleti racionalitás ezt diktálja. Szakértők egy része szerint ez egy kicsit vágyvezérelt gondolkodást tükröz, és nem kizárt, hogy pofára esés lesz a vége. Ám még ha így is alakul, súlyos ellátási zavaroktól vagy komolyabb áremelkedéstől akkor sem kell tartani Európában.

A történelem ismétli önmagát

Leáll a gázszállítás? Az óra ketyeg. December 31-én jár le Oroszország és Ukrajna közötti hosszú távú gáztranzitszerződés. Csekély az esélye annak, hogy a két fél ezen időpont előtt átfogó megállapodásra jusson.

A fent idézett mondatok nem a napokban jelentek meg, hanem szinte pontosan öt évvel ezelőtt, 2019 december közepén. Az európai gázpiaci szereplők akkor komoly aggodalommal figyelték, hogy mire jutnak egymással az oroszok és az ukránok. Abban az évben az Európai Unióba érkező nagyjából 170 milliárd köbméternyi orosz gáz 40-45 százaléka Ukrajnán keresztül futott be a kontinensre. Ennek a mennyiségnek a kiesésétől tartott mindenki, miután még a karácsonyt követő napokban sem volt megállapodás a Gazprom és az ukrán rendszerüzemeltető között.

Végül tényleg az utolsó pillanatban, kevesebb, mint 24 órával a korábbi szerződés hivatalos lejárata előtt sikerült egyezségre jutni. Így 2020. január 1-jén nem álltak le a szállítások. A felek újabb öt évre állapodtak meg, és ez az akkor tető alá hozott szerződés fut ki most év végén.

Nagyon más a helyzet

A korábbi tapasztalatok alapján a piacon már év elején is az volt a várakozás, hogy most is az utolsó pillanatban derül csak ki, lesz-e folytatás. Egy ideig volt egy olyan elképzelés, hogy megismétlődhet a 2019-es forgatókönyv, és ezúttal is megegyezhetnek a felek, most azonban ezzel szinte már senki nem számol.

  • Az ukránok az elmúlt hónapokban többször is elég egyértelművé tették, hogy nem akarnak szerződéses viszonyban maradni az agresszorral.
  • Az oroszok nem nagyon nyilvánulnak meg az ügyben, de korábban évtizedekig igyekeztek kiváltani az ukrán tranzitot.
  • A fontosabb európai szereplők szintén nem foglalnak érdemben állást.

Öt éve ehhez képest teljesen más volt a felállás – mondta a G7-nek Takácsné Tóth Borbála, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (BCE-REKK) gázpiacokkal foglalkozó főmunkatársa. A németek álláspontja például sokkal markánsabb volt, ami a két ország közötti erős kapcsolat miatt az oroszok döntéseit is befolyásolta.

Márpedig a németek a megegyezés irányába tolták a tárgyalásokat. Angela Merkel kancellár például egy Vlagyimir Putyinnal való egyeztetés után azt nyilatkozata, hogy az Északi Áramlat 2 elindítása nem járulhat hozzá Ukrajna tranzitszerepének elvesztéséhez. Azaz tulajdonképpen az ukrán szállítások fenntartásához kötötte az orosz-német közös gázvezetékprojektet.

Angela Merkel és Vlagyimir Putyin tárgyal egymással 2018-ban, az előző gázszerződés lejárata előtt. Fotó: AFP/Europress

Ez vezetett oda, hogy végül kifejezetten nagy mennyiségről állapodtak meg az ukránok és az oroszok. A szerződésben az szerepelt, hogy az első évben 65 milliárd, majd évi 40 milliárd köbméter gáz szállítása után mindenképpen fizet tranzitdíjat a Gazprom, akár küld ekkora mennyiséget, akár nem.

Most azonban teljesen más a helyzet. Az ukránok nem akarnak havi rendszerességgel számlát kiállítani az ország ellen inváziót indító állam egyik fejőstehén cégének, és a háború miatt a nyugat-európai kormányok sem kívánnak az orosz gázszállítás fenntartása mellett lobbizni. Így utóbbi irányból sincs nyomás a feleken, hogy egyezzenek meg.

Ráadásul időközben az ukrán tranzit jelentősége is csökkent. Miközben a 2000-es évek elején még 140-150 milliárd köbméter orosz gáz haladt át az országon, és még 2019-ben is több mint 80, a tranzit már az új szerződés első évében is 50 milliárd alá esett. Majd tovább csökkent először a Magyarországnak szánt mennyiség déli útvonalra terelése, majd a háború hatására bezuhanó európai kereslet miatt.

Mindezek eredményeként tavaly már csak 15 milliárd köbméter volt az ukrajnai tranzit, és az idén sem lesz ennél sokkal több. Ráadásul ebben a moldovai szállítások is benne vannak. Az EU-ba az idén már csak 13 milliárd köbméternyi orosz gáz érkezhet Ukrajnán keresztül.

Harmadik szereplő

Ennek, az uniós fogyasztás mindössze 4-5 százalékát kitevő mennyiségnek a sorsa kérdéses most újra. A visszaeső szállítások miatt azonban ezúttal már nem teljes Európa, inkább csak néhány ország aggódik. Leginkább az osztrákok és a szlovákok, mivel hozzájuk továbbra is Ukrajnán keresztül érkezik az orosz gáz. Illetve a magyar kereskedők is figyelnek, mert őket többségében közvetlenül ugyan nem érinti a dolog, de a piaci pozíciójukra és az áraikra is hatással lehet.

A lapunknak nyilatkozó szakértők és ágazati szereplők szerint azonban meglepő módon túl nagy izgalom ebben a régióban sincs.

Az általános várakozás ugyanis az, hogy valamilyen módon január 1-je után is jön majd orosz gáz Ukrajnán keresztül.

A magyarázat emögött általában az, hogy a gazdasági racionalitás ezt diktálja. Az oroszoknak kell a gázbevétel, az ukránoknak a GDP fél százalékára rúgó tranzitdíj, a kelet-közép-európai országoknak pedig a gáz. Így valamilyen szempontból minden szereplőnek érdeke, hogy fenntartsa a szállításokat. Már csak át kell vágni valahogyan a gordiuszi csomót, és erre vannak is elképzelések.

Már év elején is volt egy olyan általános vélekedés a szektorban, hogy ha az oroszok és az ukránok nem tudnak megegyezni, akkor beléphet közéjük egy harmadik szereplő. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az adott – harmadik országbeli – cég az orosz-ukrán határon megveszi a gázt az oroszoktól, majd leszerződik annak szállítására az ukránokkal, és eljuttatja az energiahordozót az európai vevőkhöz. Ezzel a megoldással úgy lehetne fenntartani a kereskedelmet, hogy a háborúban álló feleknek nem kellene közvetlenül üzletelniük egymással.

Ezt a forgatókönyvet erősítette, hogy nagyon hasonló megoldás született az olajpiacon is a nyáron. Ott a Mol lett ez a köztes szereplő, és már akkor lehetett olyan hangokat hallani, hogy ezzel valójában az év végi gázos átállás főpróbáját láthattuk.

Tiszta osztrák kezek

Korábban hallottunk olyan véleményt, hogy a jó üzleti kapcsolat miatt a gázpiacon ez a szereplő egy osztrák vállalat lehet. Mostanra azonban ennek az esélye eléggé lecsökkent. Néhány hete ugyanis az osztrák OMV és a Gazprom látványosan szakított egymással, és azóta az oroszok nem szállítanak az osztrák vállalatnak*Igaz, másoknak ugyanazt a mennyiséget leszállítják, az ukrán tranzit ugyanis a szakítás után sem csökkent.. Bár a felek viszonya állítólag nem annyira rossz, mint kívülről látszik, így sem valószínű, hogy látványos közeledés lenne közöttük a közeljövőben.

Több forrásból is azt hallottuk, hogy a sztorinak nagyobb volt a füstje, mint a lángja. A felek nem váltak el haragban, a szakításra csak az osztrák belpolitikai helyzet miatt került sor. Utóbbi jelentőségét azonban nem lehet lebecsülni, és pont emiatt kicsi a valószínűsége, hogy közvetítőként jelenjen meg egy ausztriai szereplő orosz gázügyekben. A dolognak nem lenne jó az optikája, amit az osztrákok nem szeretnek.

Az osztrákok híresek arról, hogy nem piszkolják be a kezüket. Erre ott vannak nekik a szlovákok meg a magyarok

– fogalmazott Balogh József energetikai szakértő.

A közvetlen érintettség miatt talán nagyobb az esélye, hogy egy szlovák szereplő fog közvetíteni, ha ez a forgatókönyv valósul meg. Sokat azonban nem tudni arról, hogy folynak-e ilyen tárgyalások, márpedig, amennyiben ez a mesterterv, akkor egy ideje már kellene egyeztetni róla.

Még akkor is, ha piaci szakértők szerint rövidtávon akár külső szereplő nélkül is fennmaradhat a tranzit. Ehhez azonban megint csak egy ukrán-orosz egyezség kellene. Ha nem is egy hosszútávú szerződés, de legalább valamilyen alkalmi megállapodás. Egy ilyet viszont nehéz elképzelni. Ráadásul állítólag az orosz-ukrán határon a mérőponttal is vannak problémák, ami megnehezíti a vezetéken haladó gáz pontos mennyiségének ellenőrzését. Így a szerződésbe lépő felek között kellene, hogy legyen némi bizalom, márpedig orosz-ukrán viszonylatban ilyen nincs. A mérési problémák egyébként a harmadik fél belépése esetén is okozhatnak gondot.

Wishful Thinking

Ezek miatt gondolják többen is úgy, hogy vágyvezérelt az a piaci várakozás, miszerint január 1-je után is minden ugyanúgy megy tovább, ahogy eddig. Több szakértő is azt mondta kérdésünkre, hogy hosszabb-rövidebb szünetre számít a tranzitban. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy „majd ha mindenki visszajött az (ortodox) karácsonyi szabadságról, és kijózanodott, akkor fognak valamivel előállni”, azaz január közepén lehet valamilyen megoldás a problémára.

Ennél hosszabb szünet is elképzelhető, sőt az sem kizárt, hogy tartósan leáll az orosz gázszállítás Ukrajnán keresztül.

Takácsné Tóth Borbála szerint azonban ennek sem lenne súlyos hatása a régiós gázpiacokra. Az elmúlt hetek masszív áremelkedése alapján a piac már beárazta, hogy megszűnik az ukrán tranzit, így ha ez valóban megtörténik, akkor sem várható további érdemi drágulás – mondta a G7-nek a kutató. Sőt, mivel a régióban mindenhol tele vannak a tárolók, ezért nem kell félni gázhiánytól. Így a bizonytalanság megszűnése még egy kis megnyugvást is hozhat a piacon.

A BCE-REKK egy korábbi kutatása szerint ráadásul hosszabb távon sem okozna komoly fennakadást, ha az oroszok nem szállítanának több gázt Ukrajnán keresztül. A kutatóközpont elemzése alapján – ahogy erről már korábban is írtunk – az uniós beszerzési költségeket szinte egyáltalán nem érintené egy ilyen változás. Ha a kereslet alacsony marad, akkor 5, ha érdemben nő, és a világpiaci kínálat is kedvezőtlenül alakul, akkor 20 százalékkal emelkednének az Európai Unió gázbeszerzéshez köthető kiadásai. A közvetlen régiónkban is hasonló lenne a helyzet. A különbség mindössze annyi, hogy itt alacsony kereslet esetén is 10 százalékkal nőne a régiós „gázszámla”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKülföldre megy a gáz a magyar tárolókból, ezért apad rohamosan a készletszintBár a tavalyinál és a tavaly előttinél kedvezőtlenebb időjárás is szerepet játszik abban, hogy gyorsan fogy a gáz a magyar tárolókból, messze nem ez a fő ok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gondNem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉrthetetlen, hogy mire kell a Szijjártó által szerzett orosz gázAz egész ország nem fogyaszt jelenleg annyi gázt, amennyit az elérhető információk alapján az MVM Oroszországból vásárol.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokatAz orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak Ukrajnán keresztül jön vezetékes orosz gáz EurópábaHa az ukránoknak és az oroszoknak nem sikerül megegyeznie a szállítások folytatásáról, jövőre lehet olyan időszak, amikor egyáltalán nem kap vezetékes orosz gázt a kontinens.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Világ angela merkel földgáz orosz gáz ukrán gáztranzit vlagyimir putyin Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Stubnya Bence
2024. december 12. 11:50 Közélet, Vállalat

Van pénz, mégis állami tartozás fojtogatja a patikákat és a kórházi beszállítókat

Gyógyszertárak és kórházi beszállítók is válságos helyzetbe kerülhetnek, pedig a költségvetés állapota nem indokolja a tartozás felhalmozódását.

Bucsky Péter
2024. december 12. 06:05 Közélet, Vállalat

A MÁV óriás megrendelése tarthatja életben a nyugaton felsült NER-es gyártót

Megmentheti a széteséstől a MÁV intercity flottáját a Magyar Vagonra szabott kiírás, de ezzel korszerűtlen megoldást betonozhatnak be több évtizedre.

Jandó Zoltán
2024. december 10. 06:02 Pénz, Vállalat

Kiszűrhetné az ezermilliárdos csalásokat a kormány, de nem akarja

Könnyen el lehetne érni, hogy ne történjenek a brazil kötvényes cégek sztorijához hasonló ügyek, de a kormány nem ebbe az irányba indult el.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. december 13. 10:30 Közélet, Pénz

A kormány gazdaságélénkítési svájci bicskája lett a SZÉP-kártya

A turizmus és vendéglátás helyett az építőiparba és a barkácsáruházakba áramolhat jövőre potenciálisan akár több százmilliárd forint.

Hajdu Miklós
2024. december 12. 15:01 Élet

Neked kéne elfuvaroznod 30 ezer tonna lomot, ugye nem gond?

A MOHU átalakíthatja a budapesti lomtalanítás rendszerét, a tervek szerint gyűjtőpontokra kell majd eljuttatni a lomokat, nem lesz elég a ház elé kitenni.

Stubnya Bence
2024. december 11. 15:37 Közélet

Aprópénzzel fékezné a lakásdrágulást a kormány, miután százmilliárdokkal gyorsította

Nagy kérdés, hogy ennyi keresletet élénkítő intézkedés mellett elég lesz-e évi 40 milliárd forint lakásépítésre ahhoz, hogy javuljon a lakhatás megfizethetősége.