Hozzányúl a kormány a helyi iparűzési adók rendszeréhez, de az alapján, amit eddig tudni lehet, nehéz megmondani, hogy mekkora jelentőségű változásról van szó.

Mi történt? Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter bejelentette, hogy 2025-től a települések iparűzésiadó-bevételének egy része egy központi alapba kerülne, ezekre a forrásokra pedig a járások pályázhatnának. 

• Nem született még végleges döntés az iparűzési adó átalakításáról – mondta kedden Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a parlamentben.
• Készül az iparűzési adó átalakítására a kormány, egy alapban gondolkodnak, amelyen keresztül a járási szintű fejlesztéseket hangolnák össze – mondta szerdán a parlament költségvetési bizottsága előtt Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio.hu tudósítása szerint.

Előzmények: alapelvként Magyarországon azok a települések kapták az iparűzési adót, amelyek területén az adót fizető vállalat működött, de 2019 óta a kormány többször belenyúlt ebbe a rendszerbe, például Göd, Iváncsa, vagy Paks esetében.

• Orbán Viktor miniszterelnök a Népszava értesülései szerint az idei választások után jelölte meg célként az önkormányzatok mozgásterének szűkítését a hipa-bevételek elvonásával. Korábban olyan pletykák is voltak, hogy az adó teljes egészében a vármegyei önkormányzatokhoz kerülhet.

Számokban: annyi pénz kerülne területfejlesztési alapba, amennyivel több iparűzési adó keletkezik 2025-ben 2024-hez képest, ami Navracsics szerint 65 milliárd forint körül lesz, Varga Mihály ugyanakkor szerdán már 115-120 milliárd forintról beszélt. 2023-ban összesen 1150 milliárd forint hipa-bevétel keletkezett országosan.

• Arra az összegre pályázhatnak a járások, mint ami az iparűzési adó többleteként megjelent, de ha ez a többlet az évi 250 millió forintot nem éri el, akkor a költségvetés kiegészíti ezt. A vármegyeszékhely-központú járások esetén az összeghatár 500 millió forint.
• A 174 járásból 135 olyan járás van, amely 250 millió forintos pályázati összeggel rendelkezik, hat megyeszékhely pedig 500 millió forintos keretet kap.

Tágabb kontextus: Navracsics szerint azért van szükség a gazdagabb önkormányzatoktól a szegényebbek irányába átcsoportosítani a forrásokat, mert a járások uniós felzárkózása nem haladt jól az elmúlt 10 évben, és 174-ből csak 13 zárkózott fel az uniós átlaghoz 2022-ig – írta a Hvg.hu.

• A megyeszékhelyeket és megyei jogú városokat érintő Modern Városok Program és a falvakat célzó Magyar Falu program mellett hiányzott eddig a járásokat célzó fejlesztési program Navracsics szerint. A Versenyképes Járások Program főleg az észak-keleti és dél-dunántúli járások felzárkózását célozza.

Igen, de: a tervek szerint pályáztatásra járási fejlesztési fórumok jönnének létre, amelyeknek a vezetői a járásszékhelyi polgármesterek, tagjai pedig az önkormányzati hivatallal rendelkező települések polgármesterei lennének. A fórumoknak kétharmados többséggel kellene döntéseket hoznia.

• Bár Navracsics az Atv.hu kérdésére azt mondta, központosításról nincs szó, annyiban mindenképpen ez a helyzet, hogy a kormány fogja meghatározni, hogy a járások milyen célokra pályázhatnak a forrásokból.

Reakció: a szegényebb, de mégis hipa-növekménnyel záró városok esetében ez komoly gondot jelent majd, veszélybe kerülhet a működésük – mondta Csőzik László, Érd ellenzéki polgármestere a Népszavának. 

• Sosem könnyű forrásokról lemondani, ugyanakkor meggyőződésem, hogy ez a fajta regionális, agglomerációs gondolkodás a helyes irány – írta Facebookon Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere.

Mi várható? Sok minden múlik majd azon, hogy a következő években hogyan alakul a rendszer szabályozása, az ugyanis például nem egyértelmű, hogy a 2024-es alap, esetleg ennek az inflációval növelt értéke marad-e a referenciaérték, vagy más érték lesz. Ettől függ majd, hogy valójában mekkora mértékű változásról van most szó.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz helyi iparűzési adó hipa navracsics tibor önkormányzat Olvasson tovább a kategóriában