Az Egyesült Államok tavaly év végén különösebb európai és hazai hírverés nélkül döntött egy ritkán használt pénzügyi fegyver, a másodlagos szankciók Oroszország elleni bevetéséről.

Joe Biden elnöki rendelete megtiltotta az amerikai pénzügyi szféra számára az oroszokkal üzletelő harmadik országbeli bankokkal való kapcsolatot. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a kínai, dubaji, indiai, török és más országokbeli pénzintézeteknek választaniuk kellett az oroszok kiszolgálása és a dollárhoz és dollárelszámolásokhoz, illetve a világ legnagyobb pénzpiacához való hozzáférés között.

A washingtoni várakozás az volt, hogy a többség inkább utóbbit választja majd, miután az amerikai hozzáférés elvesztése a legtöbb pénzintézetnek nagyobb érvágás lenne, mint az orosz ügyfeleké.

A hatás nem volt gyors, és messze nem roppantotta meg az orosz kereskedelmet, de egyes közelmúltbeli hírek szerint ez a várakozás nem volt alaptalan. Orosz és nyugati sajtóértesülések szerint a kínai és török bankokon keresztül végzett tranzakciók egyre problémásabbak és egyre gyakrabban akadnak el az amerikai szankciók miatt, a büntetőintézkedések pedig a jüanizált orosz pénzügyi szektorban is okoznak kellemetlenségeket.

Milliárdok ragadtak bent

• Az Impaya nevű, fizetési szolgáltatásokkal foglalkozó cég vezetője augusztusban azt mondta az Izvesztyija című lapnak, hogy a kínai bankok 98 százaléka, köztük a kisebb regionális bankok is elutasítják az orosz fizetések feldolgozását.
• Hasonló jelenségről számoltak be a Reuters hírügynökség forrásai, akik szerint a vezető orosz bankoknak és e-kereskedelmi platformoknak több milliárd jüan értékű tranzakciói akadtak el, miután a kínai állami bankok tömegesen zárolják és utasítják vissza az orosz tranzakciókat.
• Az orosz TASZSZ hírügynökség szerint a török bankok is elkezdték erősen korlátozni az oroszországi kereskedelemben érintett vállalatok tranzakcióit, szintén az amerikai szankciók miatt.
• Az orosz jegybank felmérése szerint júliusban az exportőrök negyedének gondot okozott a külföldi elszámolások megoldása.
• A VTB bank elnöke egy júliusi konferencián azt mondta, „bármit is csinálunk bárhol, azonnal érkezik egy tízfős delegáció, amely arra kapacitálja a helyi hatóságokat, hogy állítsanak meg minket”.  

A Reutershez olyan történetek is eljutottak, amelyek szerint egyes orosz kereskedők egy sajátos aranyjüan-rendszert alakítottak ki az elszámolások megoldása végett: Oroszországban aranyat vesznek, amelyet fizikailag elszállítanak Hongkongba, ott eladják, majd a kapott pénzt elhelyezik egy kínai bank helyi fiókjában. Ez egyszerre jelzi, hogy megfelelő elszántság esetén nincs megkerülhetetlen pénzügyi szankció, meg azt is, hogy az amerikai büntetőintézkedések kivédése jelentős adminisztratív és pénzügyi költségeket von maga után.

A Kommerszant orosz lap egy ennél egyszerűbb, bár hasonlóan drága módszerről számolt be: eszerint az orosz cégek növekvő része közvetítőkön keresztül kénytelen intézni a kínai kereskedelmet a szankciók miatt, amelyek jutaléka 3 százalékról indult, és a kisebb, havi 20–30 ezer dolláros értékben importáló cégek esetében a 8–10 százalékot is elérheti.

Az orosz vállalkozók arra is panaszkodnak, hogy sok csalóval találkoznak, a kínai természetes vagy jogi személyek gyakran nyomtalanul eltűnnek. Az összegek pedig ezen módszer esetében is be szoktak ragadni: a nagyobb kínai bankok a lap értesülése szerint a közvetítőket is átvizsgálják, és az már az üzletemberek rátermettségén múlik, hogy milyen hamar képesek felszabadítani a zárolt összegeket, ha egyáltalán képesek rá.

Elfogyott a jüan

A szankciók az orosz bankrendszerben is gondokat okoznak. Az ország a dollár- és euróelszámolásokhoz való hozzáférés elvesztését követően erősen jüanizálta a gazdaságát, és a kínai fizetőeszköz a kereskedelmi tranzakciók mellett a belföldi devizahitelezésben, valamint a belföldi és külföldi befektetésekben is egyre gyakrabban használt eszközzé vált.

A probléma, hogy egyes orosz bankok szeptemberi panaszai szerint mára súlyosan megcsappant a jüanlikviditás az orosz piacon, azaz nem jutnak elég kínai pénzhez. Az orosz jegybank augusztusban még devizacsere-ügyleteken keresztül napi 50 milliárd jüant (7,3 milliárd dollárt) juttatott a pénzügyi szektorhoz, de az érték a pénzügyminisztérium előrejelzése szerint szeptemberben napi 1,4 milliárdra csökken. A jegybank szeptemberben külön figyelmeztette a hazai bankokat, hogy fogják vissza vállalati jüanhitelezésüket, a bankok pedig a jüantrakzakciók költségének jelentős emelésével reagáltak a dologra, egyes helyeken 6 százalék feletti sápot kérnek a kínai deviza elszámolásáért. A helyzethez vélhetően az is hozzájárult, hogy a Rosznyeft állami olaj- és gázipari vállalat 15 milliárd értékben bocsátott ki jüankötvényt, amivel elszívta a csökkenő likviditás egy jelentős részét.

Az orosz politikai vezetés mindenesetre a Reuters szerint nem aggódik a helyzet miatt: az energia-, nyersanyag- és a fontosabb szektorok feldolgozóipari kereskedelme zavartalanul folyik, a nagy állami vállalatok ügyleteit továbbra is gond nélkül feldolgozzák a kínai partnerek, és ezen csatornák nyitva tartására „megvan a politikai akarat”. A problémák egyelőre a fogyasztói cikkekkel kereskedő kisebb cégeket érintik, ami vállalható veszteség Moszkva számára.

Hosszabb távon az orosz vállalatok abban is bízhatnak, hogy a szankcióktól tartó nagyobb kínai bankok szerepét az amerikai pénzügyi rendszerhez nem kapcsolódó kisebb regionális bankok veszik majd át a kereskedelmi elszámolások terén, bár ezek a tapasztalat és a technológia hiányában egyelőre nem tudnak hasonló színvonalú szolgáltatást nyújtani.

Washington újabb szigorítást ígér

A kereskedelmi hatás eddig nem volt drámai, bár az orosz hatóságok is elismerik, hogy érezhető. A teljes kétoldalú forgalom 1,6 százalékkal nőtt az év első hat hónapjában, bár az tény, hogy Oroszország kínai exportja egy százalékkal csökkent. Az orosz jegybank az év egészére nézve az orosz behozatal 3 százalékos csökkenésével számolt a pénzügyi és logisztikai szankciók szigorodására hivatkozva.

Az amerikai kormány közben újabb szankciókat helyezett kilátásba. Wally Adeyemo pénzügyminiszter-helyettes augusztus végén azt pedzegette, hogy a jövőben az orosz bankfiókoknak és orosz bankok leányvállalatainak otthon adó országok pénzügyi szektora is a szankciós listán találhatja magát – azaz Washington a regionális bankok és a közvetítők közbeékelésére is le akar csapni.

Az amerikai kormány a szankciók szigorítását részben az orosz hadigépezetnek nyújtott kínai segítség növekedésével magyarázta. Kurt Campbell külügyminiszter-helyettes a múlt héten a NATO brüsszeli főhadiszállásán tett látogatása során azzal vádolta meg Kínát, hogy nemcsak kettős felhasználású, azaz polgári és hadi célokra is alkalmas eszközöket és alkatrészeket exportál Oroszországba, hanem „nagyon jelentős erőfeszítéseket tesz az orosz hadigépezet kiépítésének, fenntartásának és diverzifikálásának segítése érdekében”, amelyekért Moszkva állítólag a kínai haditengerészetet segítő technológiák átadásával fizet.

Az ipari export akadályoztatása végett az amerikai külügyminisztérium augusztus végén újabb 190, a pénzügyminisztérium 200 jogi- és magánszemélyt vett fel szankciós listájára, amelyek között volt – két magyar bejegyzésű vállalat mellett – több, orosz cseppfolyósítottföldgáz-beruházásokban érdekelt, valamint az amerikai és európai exportkorlátozások és pénzügyi szankciók megkerülésében segédkező, az orosz hadiipart alkatrészekkel és gépekkel ellátó kínai cég.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOroszország rákapott a jüanra, annak minden hátrányával együttA nyugati pénzügyi szankciók kivetése óta az orosz külső elszámolásokban és a belső pénzpiacon is hódít a kínai fizetőeszköz, míg a dollár és euró használata mérséklődik. A kínai függés azonban hasonló kockázatokkal jár, mint a dollárhegemónia.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak egyre több és több pénzért hajlandók csatába menni az oroszokJelentősen emelték az utóbbi hónapokban az orosz hadseregbe jelentkezők számára járó aláírási bónuszt, ami toborzási nehézségekre utal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmerika újabb fogást vet be Oroszország ellen, mérsékelt reményekkelHamarosan az oroszokkal üzletelő harmadik országbeli bankokra is kiterjeszti pénzügyi szankcióit az Egyesült Államok, amitől az orosz hadiipar importjának elfojtását remélik, bár sok a potenciális buktató.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ amerikai szankciók egyesült államok Kína orosz-ukrán háború orosz-ukrán konfliktus Oroszország szankciók Olvasson tovább a kategóriában