Miközben Orbán Viktor „békemissziója” keretében éppen Pekingben tárgyalt, Gulyás Gergely hétfő délelőtt ismertette a kormány múlt heti döntéseit.
Ezek közül több ezer embert érint a babaváró hitel gyerekvállalási türelmi idejének kitolása 2026. július 1-jéig, de közvetve jóval többet, hogy egyes különadók továbbra is fennmaradnak, a tranzakciós illetékek pedig emelkednek.
Ez elvben meglepő, hiszen az uniós helyreállítási pénzek fejében a kormány megígérte a különadók kivezetését az Európai Bizottságnak. Mivel azonban – a 2026-os felhasználási határidő közeledtével – egyre valószínűbb, hogy ezek egy részét úgysem kapja meg Magyarország, ennek egyre kevesebb a tétje. Épp ezért az elemzők között egyre általánosabb véleménnyé vált az utóbbi hónapokban, hogy az idei költségvetés – megemelt hiánycélhoz képest is – tátongó hiányát a kormány újabb különadókkal fogja részben vagy egészben betömni. Erről írt például Karsai Gábor, a GKI korábbi vezérigazgató-helyettese a vasárnap megjelent G7-es cikkében. Gulyás Gergely szavai szerint a kormány 400 milliárd pluszbevétellel számol.
Augusztus 1-jétől a tranzakciós illeték 0,45 százalékra emelkedik (0,3 százalékról), a tétel plafonja 10 ezerről 20 ezer forintra nő*A cikk korábbi változatában a jelenlegi helyzetre is 20 ezret írtunk, a hibáért elnézést.. A devizaváltási műveleteknél ugyanezek lépnek érvénybe. A készpénzfelvételnél szintén 50 százalékkal emelkedik a tranzakciós illeték, 0,9 százalékra. Ugyanakkor korlátozzák a lakossági számlavezetési és kártyahasználati díjakat, hogy a pénzintézetek ne terhelhessék az emeléseket az ügyfelekre.
A Portfolio.hu tudósítása alapján a bankok közül azokat büntetik Gulyás szavai szerint, amelyek nem növelték a magyar állampapír-állományukat. Ennek hátteréről részletesen írt nemrég a Telex, röviden arról van szó, hogy a kormány – a költségvetési hiány finanszírozásának megkönnyítése érdekében – állampapírok vásárlására ösztönözte a bankokat, amelyek így akár felére csökkenthették az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket. A szándék az volt, hogy a pénzintézetek növeljék az állampapír-állományukat, ám a rendelet szövegezése miatt jobban megérte eladni a rövid futamidejű papírokat, és hosszúakat venni helyettük – a teljes állomány még csökkent is 400 milliárd forinttal.
Miután a kormány erre nyilvánosan is felhívta a figyelmet, nem meglepő, hogy a bankokat újra utoléri a fizetési kötelezettség.
De nem csak a bankoknak van tapasztalatuk mostanában a kormányzati rábeszélésről, függetlenül attól, hogy mi van leírva a jogszabályokban. Az üzemanyagok árképzése például a benzinárstop megszüntetése óta újra teljesen szabad, mégis az a kormányzati elvárás a benzinkutasokkal szemben, hogy az üzemanyagok hazai árszintje ne legyen magasabb, mint a környező országok átlaga. Ez a júniusi választások előtti hetekben teljesült, azóta egyre kevésbé, amire meg is érkeztek a harcias kormányzati nyilatkozatok – Orbán Viktortól Nagy Mártonig –, miszerint ha nem áll vissza a korábbi helyzet, akkor jön a direkt kormányzati beavatkozás. Ehhez Gulyás Gergely még azt tette hozzá, hogy szerinte erre nem lesz szükség, eredményre vezet majd a kormány és az ágazati szereplők egyeztetése.
Harciasan nyilatkozott viszont a miniszter a reptéri késésekkel kapcsolatban, elrettentő, akár százmilliós nagyságrendű fogyasztóvédelmi bírságok lehetőségét lebegtetve meg.
Mindez olyan szempontból is érdekes, hogy tavaly ősszel Zsiday Viktor befektetési szakember még azzal hozta összefüggésbe az erős rábeszélésen alapuló gazdaságpolitika megjelenését, hogy a különadókat ki kell vezetni, így másként kell motiválni a gazdasági szereplőket. Ez őt a kínai gazdaságirányításra emlékeztette:
Az állami szabályozónak/tervezőnek nem kell törvényt hoznia, elég, ha felhívja a nagyvállalatok vezetőit, és elmondja, hogy mit „szeretne”. Természetesen ebben implicit módon benne van, hogy ha nem az lesz, mint amit szeretne, akkor jön a bünti, ezért a vállalkozások rendszerint igyekeznek megfelelni az elvárásoknak.
Most kiderült, hogy ez a modell az extraprofitadók mellett is működhet, és ha kell, a jelzett módon szabályozói lépések is társulnak hozzá.
De baj ez, ha olcsóbb lesz tőle a benzin, és esetleg kevesebbet késnek a repülők? Fogyasztóvédelemre természetesen szükség van, de érdemes belegondolni, hogy ha például nagyobb tartalékkapacitásra kötelezik a légitársaságokat (Gulyás műszaki hiba esetére cseregépet emlegetett, aminek sokszor szűkében vannak a légitársaságok, főleg nyáron), annak költségeit végül úgyis a fogyasztók fizetik meg, drágább repülőjegyek formájában. Az üzemanyag-piaci beavatkozás lehetséges hátulütőit pedig felidézhetjük a benzinárstop idejéből.
Emlékezhetünk arra is, hogy a kiskereskedelmi láncok igyekeztek az árstopos termékeknél elszenvedett veszteségeiket más termékeken behozni, ami a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint hozzájárult az infláció elszabadulásához. (Bár Miklós László mérnök-közgazdász G7-en megjelent elemzései szerint ezt inkább a kiskereskedelmet érintő adóemelések okozták.) Nincs okunk azt feltételezni, hogy a bankok ne akarnák a megemelt tranzakciós illetékek miatti veszteségüket behozni ott, ahol csak tudják.
Azonban „ezek csak közvetve, az áremelkedésen és a gazdasági növekedés fékezésén keresztül érintenék a lakosságot, vagyis politikailag könnyebben eladhatók” – indokolt már előre G7-es cikkében Karsai Gábor.
Hosszabb távon viszont, ha bármikor elvonhatja a kormány a profit egy részét – vagy adó formájában, vagy árcsökkentés kikényszerítésével -, az visszaveti a beruházási hajlandóságot, „emellett ösztönöz arra is, hogy jó időszakokban emeljünk jobban árat, mint kellene, hiszen gyorsan meg kell keresni a pénzt; illetve növeli a tőkemenekítést is” – tette hozzá Zsiday Viktor már idézett cikkében.
Míg azonban ezek hatása csak hosszabb távon válik igazán érzékelhetővé, a nagy testvérrel szemben „Kis-Kína” kormányának figyelemmel kell lennie a választási ciklusokra – nem véletlenül lett 2026. július 1. a babavárós halasztás határideje.
Közélet
A minimálbért már euróban számolja Orbán Viktor, de mi lesz közben a forinttal?
Ha komolyan vesszük a miniszterelnök szavait és a minimálbér szintjére kitűzött célt, abból 450 forintos euróárfolyam adódik hároméves távlatban.
Kétséges a megtérülése, mégis egyre csak nő a külföldi egyetemisták ösztöndíjkerete
Évi tízmilliárdokat költ arra a kormány, hogy fejlődő országokból Magyarországra hozzon egyetemistákat, de végzés után nem ösztönzi, hogy itt is helyezkedjenek el.
Szélsőségesen egyenlőtlennek látják az egészségügyi rendszert a magyarok
Globálisan átlagosan körülbelül ugyanannyian látják egyenlőtlennek a saját országuk egészségügyi rendszerét, ahányan egyenlőnek, utóbbi véleményt viszont csak a magyarok hatoda osztja.
Fontos
Elbukott a magyar-német blokk, jöhet a kínai ellencsapás az autóipari vámok miatt
Nem sikerült újabb szövetségeseket találni, így maradnak a vámok a kínai elektromos autókkal szemben. Kérdés, hogy mit lép válaszként Kína.
A bankok azonnal elkezdték áthárítani az új adót, amit a nyakukba kaptak
A devizaváltásra vonatkozó illeték a jegybank szerint nem fogja úgy emelni az inflációt, ahogy a tranzakciós illeték emelése. Kérdés, hogy mit lép a Revolut, a Wise és a hasonló, határokon átnyúló fintech szereplők.
Adóparadicsom a focisták számára Magyarország
Még Monacónál is kedvezőbb adózási feltételeket teremtett a kormány a hazai futballban. Ennek is köszönhetően versenyezhet a Fradi már nyugat-európai klubokkal is játékosokért.
