Nem szavaztak többen a Fideszre plusz önkormányzati források reményében
Nem eredményeztek nagyobb szavazatarányt az EP-választásokon a Fidesznek a települési elvonások az önkormányzatok pénzügyi helyzetének és a szavazás eredményeinek elemzése alapján.
Előzmények: a koronavírus-járvány alatt a kormányzat jelentősen megnövelte az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás mértékét. Korábbi cikkünkben úgy számoltunk, hogy 2022-ben az ellenzéki vezetésű nagyvárosok bevételeinek 8,4 százalékát vonta el ilyen módon a kormány, a fideszes önkormányzatoknál ez az arány 6,2 százalék volt.
Kompenzációval ellensúlyozta a kormány az elvonásokat, ezeket egyedi döntések alapján osztották. Egyes kormánypárti megnyilvánulások alapján a források ilyen jellegű elosztása azt a célt is szolgálhatta, hogy a helyieket a kormánypárt megválasztására ösztönözzék.
Lázár János tavaly például azt mondta, ha a hódmezővásárhelyiek megválasztják Márki-Zay Pétert polgármesternek „akkor a kormánytól semmiféle támogatásra és együttműködésre nem számíthatnak”.
Miért fontos ez? Akár fordított logika érvényesülése is elképzelhető lett volna, tehát hogy a forráselvonások miatt inkább kiábrándulnak a szavazók, és az ellenzéket választják. A választási eredmények alapján viszont nem igazán érdekelte a szavazókat, hogy kevesebb forráshoz jutott a településük.
Számokban: az alább látható ábrán azt mutatjuk be, hogy a 2019-es és 2024-es választások között hogyan változott a Fideszre leadott szavazatok aránya, illetve hogyan változott az egy lakosra jutó települési önkormányzatoknak biztosított kormányzati forrás 2019 és 2022 között*Az összes települési önkormányzatra vonatkozóan erre az évre érhető el egységesen a zárszámadások adata..
A két változó közötti kapcsolat, a korreláció*Ez egy mínusz 1 és plusz 1 közötti szám, amely két adatsor értékeinek kapcsolatát mutatja: minél közelebb esik a két véglethez, a mínusz vagy plusz 1-es számhoz, annál erősebb pozitív vagy negatív irányú kapcsolatot jelez. A 0 körüli (illetve plusz/mínusz 0,2 tartományon belüli) érték elhanyagolható kapcsolatot mutat: ez egy vízszintes vonalnak felel meg az ábrán, a plusz/mínusz 1-es érték a függőleges vonal lenne. Míg 1-nél teljesen együtt mozog a két adat, a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik adatsor növekedésével a másik csökken. értéke teljesen elhanyagolható (-0,03).
Tágabb kontextus: többféle módon is megvizsgáltuk, hogy van-e kapcsolat a települési önkormányzatok segítése vagy hátráltatása és a Fideszre adott szavazatok, azok változása között. Minden esetben azt kaptuk, hogy nincs érdemi:
a Fidesz 2024-es szavazataránya és az egy főre jutó állami támogatás között kapcsolat értéke 0,16;
a Fideszre adott EP-szavazatarány 2022 és 2019 közti változása és az önkormányzati bevételeken belül az állami támogatás arányának változása között -0,01;
a Fidesz 2022-es EP-szavazataránya és a településtől elvont szolidaritási hozzájárulás egy főre jutó összege között 0,14;
a Fideszre adott EP-szavazatarány 2022 és 2019 közti változása és a bevételekből elvont szolidaritási hozzájárulás 2019-es aránya között 0,05 volt a korrelációs együttható.
Alulnézet: nem hatott a szolidaritási hozzájárulás a polgármesterek személyére érdemben még az elvonás által leginkább sújtott 30 településen sem. Ugyan a 30 település közül nyolcban cseréltek polgármestert, ezek közül öt esetében függetlent váltott másik független.
A leginkább sújtott 30 település tizedében, háromban cserélték le a korábbi fideszes polgármestert, kettőt függetlenre, egyet ellenzékire.
Csupán hatból kettő fideszes településvezető maradt meg a kormány által leginkább megszorított településeken.
A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Többéves mélypont közelébe süllyedt az olaj ára az amerikai vámintézkedések nyomán bizonytalanná váló gazdasági környezetben, és az árcsökkenést a váratlanul intenzív olajkitermelés is fokozza. A benzinkutakon mégis drágulás következhet, ha az orosz energiahordozókat vásárló országokra vonatkozó 500 százalékos vámot elfogadja a kongresszus.
Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.
A magyar gazdaságpolitika örök célja a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megerősítése, ami egy ponton túl nem képzelhető el anélkül, hogy ezek a cégek a külpiacokon is értékesítsenek. Ezen a téren bőven lenne még tennivaló, Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-k fejlesztéséért felelős államtitkára szerint bár 15 ezer exportképes magyar kkv van, de Ausztriában és Szlovéniában arányaiban háromszor nagyobb a számuk.
20 százalékos általános vámot vetett ki Donald Trump az Európai Unióból érkező termékekre szerdán. Az amerikai elnök korábban kivetett, autóipart érintő 25 százalékos vámja csütörtöktől lép érvénybe, míg az általános vám április 9-én. Egyes elemzések szerint komoly rövid távú piaci zavarokra lehet számítani.
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben – derül ki a statisztikai hivatal múlt héten közzétett adataiból. A bűncselekmények száma 2021 óta több mint másfélszeresére nőtt, miközben a megelőző évtizedben látványos csökkenés volt jellemző.
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
458 millió euró (közel 184 milliárd forint) bírságot szabott ki az Európai Bizottság 15 autógyártóra, amiért kartelleztek a ronccsá váló kocsikkal összefüggő kérdésekben.