Sokkal gyorsabban fogy a gáz Európában, mint tavaly, de nincs mitől tartani
Sokkal gyorsabb ütemben fogy a gáz az európai tarolókból, mint az előző télen. A tartalék különösen az előző hetekben kezdett el apadni, de korántsem ott égették a legtöbb földgázt, ahol a leghidegebb volt január első felében.
Mi történt? Miközben tavaly januárban kifejezetten enyhe idő volt Európában, ezúttal több országban is durva fagyokat hozott az év első néhány hete. Észak-Európában, illetve egyes napokon a balti államokban és Lengyelországban is rendkívül hideg volt, de a szokottnál kedvezőtlenebb időjárást tapasztaltak más országok lakói is.
A hideg természetesen növelte a fűtés iránti igényt is. Így nem meglepő módon az európai gáztartalék erősen megcsappant. Különösen, hogy már decemberben sem volt egyértelműen kedvező az időjárás, igaz akkor Dél-Európában még kifejezetten meleg volt, a durvább fagyok akkor is főleg Skandináviát sújtották.
Számokban: az év első három hetében több mint 12,5 milliárd köbméternyi gáz fogyott az uniós országok tárolóiból. Tavaly ugyanebben az időszakban csak 5,4 milliárd köbméterrel csökkent a készletszint, azaz a különbség tényleg látványos.
Nem az idei január a kirívó azonban, sokkal inkább a 2023-as tartalékolás volt egyedi. A most kitárolt mennyiség ugyan magasabb a 2013 és 2022 közötti tíz év átlagánál, de nem jelentősen: az év első három hetére jellemző átlagos készletcsökkenés is 11 milliárd köbméter felett volt a gázválság előtti tíz esztendőben.
Ráadásul az ősszel olyan szintre sikerült feltölteni a tárolókat, hogy a gyors ütemű felhasználás ellenére is kifejezetten magas a telítettség még most is. Bár tavaly ilyenkor több tartaléka volt az EU-s országoknak, ám nem jelentősen, mindössze szűk 3 milliárd köbméterrel.
Alulnézet: a trendek között elég jelentős eltérések vannak országonként. Mivel északon eddig kifejezetten hideg volt szinte egész télen, azt várhatnánk, hogy ott fogyott a leggyorsabban a gáz. Ám ez nem így van. A skandináv és a balti államokban ugyanis elég kicsi a gáz részesedése a fűtésben. Svédországban és Finnországban is a távfűtés, a fa és a villany dominál, és Észtországban is fontos szerepe van a távfűtésnek.
Elsőre talán meglepő módon kifejezetten gyorsan apadtak ugyanakkor a készletek Franciaországban. Január első három hetében 2,3 milliárd köbéter gázt tároltak ki, egymilliárddal többet, mint tavaly ilyenkor. Szemben Észak-Európával a franciáknál a gázfűtés a legelterjedtebb, az év elején pedig náluk is kifejezetten alacsony volt a hőmérséklet.
Itthon: Magyarországon kissé más a helyzet, mint Európa egészében: nálunk az év első három hetében szinte pontosan annyi gázt vettek ki a tárolókból, mint 2023 azonos időszakában.
Pedig a hőmérséklet hazánkban is jóval alacsonyabb volt, mint tavaly: az átlag eddig 4 fokkal marad el a 2023-as szinttől. A magyarázat minden bizonnyal az, hogy jelenleg több importgáz érkezik az országba, mint egy évvel ezelőtt, így a magasabb fogyasztás nagy részét ebből tudjuk fedezni, nincs szükség több kitárolásra.
Mi várható? A készletek tavalyinál gyorsabb apadása ellenére nem kell attól tartani, hogy elfogy a gáz a kontinensen. Köszönhetően annak, hogy a nyáron lényegében egész Európában csurig töltötték a tárolókat, még most is nagyjából 15 milliárd köbméterrel több tartaléka van az uniós országoknak, mint amit az évnek ebben az időszakában megszokhattunk az energiaválság előtt.
Magyarországon még ennél is kedvezőbb a helyzet. A hazai tárolók telítettsége uniós összevetésben is magas, különösen, ha a fogyasztáshoz viszonyítunk. A mostani 5,2 milliárd köbméter feletti készlet a teljes éves hazai felhasználás bő felét fedezi.
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
458 millió euró (közel 184 milliárd forint) bírságot szabott ki az Európai Bizottság 15 autógyártóra, amiért kartelleztek a ronccsá váló kocsikkal összefüggő kérdésekben.
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Kedden hatályba lépett az úgynevezett e-pénztárgép rendelet, ezzel elindult az a jogi folyamat, amelynek végén a bolti vásárlások után a vevők már nem kapnak papírra nyomtatott nyugtát, csak ha külön kérik.
Komoly esély van rá, hogy a kormány banki árstopot vezet be - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón. A bankoknak a tavaly év végi bankszámladíjakat kellene visszaállítaniuk.
Miközben a vámfenyegetések uralják a híreket, egyes logisztikai szakemberek szerint még ennél is súlyosabb felfordulást okozhat a kínai gyártmányú hajókra kivetendő amerikai extraadó terve.
Elrendelte a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.