Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2023. december 26. 04:34 Adat

Továbbra sem mernek úgy fűteni a magyarok, mint a válság előtt

Az idei fűtésszezont is kifejezetten óvatosan kezdte a magyar lakosság. Bár volt rá esély, hogy a tavalyi tapasztalatok alapján ezúttal kissé bátrabban fűtenek majd a háztartások, és így az előző télen tapasztalt jelentős visszaesés után emelkedik némileg a fogyasztás, ősz végén és tél első heteiben ez még nem történt meg. Október eleje és december közepe között a kisfogyasztók felhasználása szinte pontosan annyi volt, mint tavaly ilyenkor.

Rezsihatás

Tavaly több cikkben is elemeztük, hogyan reagáltak a gazdaság különböző szereplői a gázárak drasztikus emelkedésére. Az ipari felhasználás már 2022 nyarán zuhanni kezdett, ősszel pedig lényegében összeomlott, de jelentősen csökkent a – főleg a lakosságot fedő – kisfogyasztók kereslete is. Utóbbi körnél ugyanakkor a visszaesés csak a szeptemberi rezsiemelést követően a fűtési szezon beindulása után lett látványos.

Bár a gázfelhasználás csökkentését az előző télen a viszonylag enyhe időjárás is segítette, már az tél kezdetén egyértelmű volt, hogy nem csak emiatt fűtenek sokkal visszafogottabban a magyar kisfogyasztók. A felhasználás akkor is durván 20 százalékos visszaesést mutatott a korábbi években megszokott szinthez képest, ha kiszűrtük a hőmérséklet hatását.

A tél második felében és tavasszal a fogyasztáscsökkenés mértéke némileg mérséklődött, ami alapján arra lehetett számítani, hogy az idén akár némi korrekció is lehet, azaz kismértékben növekedhet a lakosság gázigénye. Ennek a feltételezésnek a hátterében az állt, hogy a lakosság mostanra vélhetően alkalmazkodott a tavalyi rezsiemeléshez, és jobban érzi, hogy mennyire kell spórolnia, ha nem akar sokat fizetni.

A rezsiemelés módja ugyanis eleinte inkább óvatosságra sarkalta a háztartásokat. Azzal, hogy a kormány csak az átlagfogyasztás feletti felhasználás díját emelte meg, azt viszont a hétszeresére, mindenkit arra ösztönzött, hogy igyekezzen a hatalmas drágulást hozó szint alatt tartani a fogyasztását. 2022 őszén a lakosság egy része eszeveszett tempóban kezdte átállítani a fűtési rendszerét legalább részben valami gáztól eltérő energiaforrásra, egy másik része pedig egyszerűen kevesebbet fűtött, és beérte alacsonyabb belső hőmérséklettel otthon.

Ugyanez történt a nem lakossági kisfogyasztóknál is: a kormány rendeletben korlátozta az állami intézmények energiafogyasztását, és az egyetemes (lakossági árakat biztosító) szolgáltatásból kiszórt kisvállalatok, vagy a korábban is piacról vásárló nagyobb cégek is különböző eszközökkel próbáltak spórolni. Utóbbira a legdrasztikusabb megoldás az volt, ha egyszerűen bezártak télre, ahogy ezt számos vendéglátóhely, és szálloda megtette, de általánosak voltak az energetikai beruházások és az egyszerű spórolás is.

Ennek az eredménye lett az, hogy 2022-ben a fűtési szezon elején 25 százalékkal esett a kisfogyasztók gázfelhasználása, szinte teljes egészében az árakhoz való alkalmazkodás miatt. A lenti grafikonon a kék vonal mutatja, hogy 2019 és 2021 között átlagosan mennyi gáz fogyott Magyarországon az adott napon. A rózsaszín vonalon ezt a fogyasztást korrigáltuk a tavalyi hőmérsékleti adatokkal, így ez a görbe mutatja, hogy a korábbi évek fogyasztása alapján mennyi gázt kellett volna az egyes napokon felhasználnunk (figyelembe véve a hőmérsékletet is). Jól látszik, hogy csak az időjárás alapján nem lett volna érdemi csökkenés, azt a kisfogyasztók új helyzethez való alkalmazkodása okozta.

Pont annyi, mint tavaly

Tavasszal kissé mérséklődött a felhasználás csökkenése, és ez arra utalt, hogy a háztartások már kevésbé tartanak az áremelkedést jelentő átlagfogyasztás elérésétől. Erre lehetett következtetni a KSH áradataiból is. A statisztikai hivatal – az elmúlt hetekben sokat vitatott – inflációs jelentéseiből is az látszott, hogy a felhasználás ősszel beszakadt, tavasszal azonban már elkezdett beállni, a nyáron pedig a becslések szerint kissé még emelkedhetett is azok aránya, akik átcsúsztak a magasabb ársávba.

Ezek miatt tényleg lehetett arra számítani, hogy ha nem is jelentősen, de kissé korrigál a lakosság gázfogyasztása, és az idén már a fűtési szezon kezdetén sem lesznek annyira óvatosak a háztartások, mint tavaly. Ráadásul a piaci árak csökkenése eredményeként a cégeknél is sokkal kevésbé merült fel a téli leállás: az idegenforgalomban például látványosan több egység működött októberben, mint tavaly.

Mindezek fényében kissé meglepő, hogy

a fűtési szezonból eddig eltelt durván két és fél hónapban szinte hajszálpontosan annyi gázt égettünk el, mint egy évvel korábban.

A kisfogyasztók felhasználása az idén október 1 és december 12-e között 1,54 milliárd köbméterre rúgott, másfélmillió köbméterrel még kevesebbre is, mint 2022 azonos időszakában. Mivel a hőmérséklet is hasonló felhasználást indokolt volna ebben az időszakban, mint tavaly, így ez ismét 20 százalékos visszaesést jelent az energiaválság előtti fogyasztáshoz képest*Az idén az ősz eleje enyhébb volt, mint tavaly, így már a fűtési szezon is később indult. Magyarországon az úgynevezett fűtési küszöbhőmérséklet 16 fok, az emberek ez alatt kezdenek el fűteni. Tavaly szeptember közepe után egyszer sem emelkedett efölé a napi középhőmérséklet, az idén azonban az egész kilencedik hónapban fölötte volt, sőt még októberben is akadt néhány ennél melegebb nap. Ezért kezdtük az összehasonlítást október 1-jétől. A november és a december ugyanakkor már az idén volt hűvösebb. A teljes időszakot nézve a korábbi évek felhasználása alapján tavaly 1,94, az idén 1,9 milliárd köbméter fogyasztást indokolt volna a hőmérséklet..

Nem a szigetelés segített

A viszonylag alacsony fogyasztást magyarázhatná, ha a lakosság az elmúlt évben felpörgette volna a fűtéskorszerűsítési beruházásokat, illetve az olyan felújításokat, amelyekkel csökkenthetik a gázfogyasztásukat. Már tavaly ősszel a rezsiemelést követően is rengetegen belevágtak ilyen fejlesztésekbe. Mivel azonban a kormányzati döntéshozatal sok időt nem hagyott a felkészülésre, így az előző fűtési szezon kezdete előtt szigetelés vagy nyílászárócsere már nem igazán jöhetett szóba. A legtöbben klíma, vagy klímák beszerelésével esetleg a fatüzelésre való átállással próbálták kezelni a helyzetet.

Az idén ugyanakkor elvileg lett volna már lehetőség időigényesebb munkákra is. A jelek szerint azonban

nem igazán pörgött fel a piac, sőt a számok jelentős visszaesést mutatnak.

Az Újház adatai alapján az idei első tizenegy hónapban közel negyedével csökkent a szigetelőanyagok értékesítési volumene. Különösen nagy volt a visszaesés a családi házak utólagos szigetelésére leggyakrabban használt fehér EPS esetében. Még úgy is, hogy az árak látványosan csökkentek tavaly: novemberben nagyjából nyolcadával lehetett olcsóbban vásárolni, mint egy évvel korábban. Hasonló trendekről számolt be a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség is: a szervezet legutóbbi jelentésében az EPS hőszigetelő anyagoknál 20-30 százalék közötti forgalomcsökkenésről, és 15 százalék feletti árlemorzsolódásról írt.

A képet némileg árnyalja, hogy építőipari forrásaink szerint igazán nagy visszaesés az új építések esetében volt, a felújításoknál nem zuhant akkorát a piac. A csökkenés azonban itt is érezhető volt, ami jól jelzi, hogy

nem a tömeges korszerűsítések miatt fogyaszt kevesebb gázt a lakosság.

A fejlesztések elmaradásában a legnagyobb szerepe valószínűleg a forráshiánynak van. Az Újház még októberben készített egy felmérést, amiből kiderült, hogy az emberek jelentős része annak ellenére nem tervez jövőre felújítást, hogy nem elégedett ingatlanja állapotával. A legtöbben pedig ennek okaként a közelmúltban kialakult gazdasági helyzetből fakadó anyagi nehézségeket nevezték meg.

Ugyanakkor, azok, akik mégis építési munkákba kezdenének 2024-ben jelentős részben olyan felújításokat terveznek, amelyekkel csökkenthető a gázfelhasználásuk is. Majdnem egyharmaduk tervez nyílászárócserét, és közel negyedük szigetelne, de kifejezetten sokan alakítanának ki új kéményt is az ingatlanjukba, vélhetően a gázfűtés kiváltása érdekében. Más felmérések is azt mutatják, hogy a lakosság keresné az alternatív fűtési megoldásokat, ha lenne pénze rá.

Pedig segíthetne

Összességében tehát az látszik, hogy a lakossági és egyéb kisfogyasztók továbbra is sokkal kevesebb gázt használnak, mint a válság előtt, de nem azért, mert energiakorszerűsítési beruházásoknak hála kevesebbre lenne szükségük, hanem egyszerűen csak spórolnak. Bár a krízist megelőzően a rezsicsökkentés miatt egész biztosan több földgázt használt fel a lakosság, mint amennyire szüksége lett volna, ennyi mozgástér valószínűleg nem volt a fogyasztásban. Az pedig szinte biztos, hogy a kormány rossz ösztönzői miatt

nem elsősorban ott csökkent a fogyasztás, ahol erre valóban lett volna tér: a félrekalibrált rezsiemelés fokozta az energiaszegénységet.

A hosszútávú megoldás valószínűleg a hazai lakóingatlanok korszerűsítése lenne, amit már hosszú-hosszú évek óta hajtogatnak ágazati szakértők is. Azaz a rezsiköltségeket nem (csak) azzal kellene csökkenteni, hogy a kormány mesterségesen alacsonyan tartja az árakat, hanem elsősorban azzal, hogy a gáz iránti igényt faragják le. Ez egyébként a hazai energiapolitikai célok megvalósulását is segítené, hiszen így csökkenthető lenne az ország külső energiafüggősége is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLogikus megoldás lett az utcát fűteni házszigetelés helyettHa az előttünk álló télre optimalizál egy háztartás, akkor valószínűleg nem a szigetelés felé fordul, hanem klímás megoldással húzza le a havi költségeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi a baj azzal, ahogyan hivatalosan elszámolják a földgáz árát?A nemzeti statisztikának az lenne a feladata, hogy a lehető legjobban mutassa be a tényleges gazdasági és társadalmi történéseket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy év kellett, hogy feldolgozzuk a rezsiemeléstA rezsicsökkentés tavalyi korlátozása óta az idén júliusban fordult elő először, hogy a statisztikai hivatal a lakossági gázárak növekedéséről számol be.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem az enyhe tél miatt csökkent a magyar gázfogyasztásAz elmúlt évekhez képest nem is volt kifejezetten meleg a fűtési időszakban, így a hőmérséklet-hatás a fogyasztáscsökkenés 10 százalékát sem magyarázza.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖsszeomlott ősszel Magyarországon az ipari gázfelhasználásOktóberben éves összevetésben 90 százalékot is meghaladó mértében csökkenhetett a legnagyobb földgázfelhasználó iparvállalatok fogyasztása.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat földgáz fűtés gázfogyasztás szigetelés Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2024. április 18. 04:32 Adat, Vállalat

Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra

A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. április 21. 04:36 Élet

Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra

A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.

Gergely Péter
2024. április 20. 04:31 Pénz

Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát

A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.

Váczi István
2024. április 19. 04:34 Világ

Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?

Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.