Felfegyverezné Európát az évtized végére a német védelmi miniszter
Sötét képet festett Európa jövőjéről a német védelmi miniszter, Boris Pistorius, aki szerint itt az ideje, hogy a kontintens komolyan vegye a fegyverkezést.
Mi történt? Interjút adott a Welt am Sonntag nevű lapnak a német védelmi miniszter, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Európa az évtized végére háborús helyzetbe sodródhat.
Pistorius szerint a fenyegetést első sorban az oroszok jelentik majd
Ráadásul az Egyesült Államok a következő években csökkenteni fogja a kontinensen állomásozó haderejét, mert inkább a Csendes-óceán térségében zajló eseményekre helyezi a fókuszt.
Tágabb kontextus: A védelmi miniszter szerint első sorban a balti országok, valamint Grúzia és Moldova kerülhetnek veszélybe.
Nemrég a NATO főtitkár, Jens Soltenberg is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország esetleges ukrajnai győzelme esetén valószínűleg tovább folytatná az agressziót más országokban.
Pistorius szerint Európának fel kell fegyvereznie magát a következő 5-8 éven belül, a konfliktusra pedig fel kell készíteni az ipari szereplőket és a lakosságot egyaránt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz állami Russia 1 csatornának adott interjújában megemlítette azt, hogy Finnországot “elragadta” a NATO (a korábban semleges Finnország azután kérvényezte csatlakozását a NATO-hoz, hogy Oroszország 2022. februárjában lerohanta Ukrajnát). “Eddig nem volt problémánk egymással, de most majd lesz, mert a Leningrádi Katonai Körzetben*A Leningrádi Katonai Körzet 2010-ben olvadt össze a Moszkvaival, majd 2023-ban, Svédország és Finnország NATO-csatlakozása miatt döntöttek úgy, hogy újból szétválasztják. fogjuk csoportosítani az erőink egy részét.” – tette hozzá Putyin. Joe Biden amerikai elnök néhány héttel korábban azt pedzegette, hogy Putyin megtámadna NATO-tagországot is, ezt az interjúban az orosz elnök cáfolta, szerinte Moszkvának nem áll érdekében egy ilyen konfliktus.
Felülnézet: Pistorius év elején került a német védelmi miniszteri székbe, a múlt hónapban hozta nyilvánosságra a német hadsereg, a Bundeswehr számára felállított új terveket.
Ebben szerepel a német hadsereg felkészítése egy háborúra
Illetve Európa legerősebb gazdasági szereplőjeként Németországot a katonai vezetői pozícióba helyezni.
Igen, de: Pistorius korábban már felvetette, hogy a 2011-ben megszüntetett sorkatonaság rendszerét újra kéne gondolni, ugyanakkor a védelmi minisztérium elismerte, hogy a jelenlegi struktúra alkalmatlan lenne annak visszaállítására. Pistorius egyik párttársa, Wolfgang Hellmich szerint a sorkatonasággal kapcsolatos viták időről időre felbukkannak, ugyanakkor milliárdokat kéne költeni arra, hogy újra felállítsanak egy régen megszüntetett rendszert.
Ma már nincsenek meg azok a létesítmények, ahol az orvosi alkalmassági vizsgálatokat le lehetne folytatni, nincs elég felszerelés és kiképzőtiszt sem a sorkatonák kiképzésére, ráadásul évente 700 ezer férfit és nő tölti be a 18. életévet, akiket aztán be kéne sorozni.
Eközben Európa ugyan megemelte a védelmi kiadásait, de még ezzel együtt sem tudja kiszolgálni az ukránok igényeit.
2022-ben az EU-tagországot 240 milliárd eurót költöttek védelmi kiadásokra, ez már sorozatban a nyolcadik év, amikor a kiadások nőnek.
“A hadseregeinknek fel kell készülnie sokkal nagyobb kihívásokra is” – mondta Josep Borrell, uniós főképviselő, aki elismerte azt is, hogy az EU védelmi kapacitásában komoly hiányosságok mutatkoznak. “Lemaradtunk a többi szereplőtől” – tette hozzá.
Míg az oroszok 2024-re a hadi költéseik 67 százalékos emelését tervezik, mely a GDP arányában közel 30 százalékot jelent, a NATO-tagországok egy részénél a javasolt minimum 2 százalékos költést sem sikerül elérni, a 31 tagországból csupán 10 érte el ezt az értéket.
Alulnézet: A védelmi miniszter kijelentései erős visszhangot keltettek a német közvéleményben, mely a második világháborúban elkövetett rémtettek miatt inkább a pacifista álláspont felé húz.
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Bár egyesek abban reménykednek, hogy lehet tárgyalni a vámokról, Trump nem enged, és a pártja és az amerikai vállalatok sem képesek, vagy hajlandóak hatni rá.
A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.
Többéves mélypont közelébe süllyedt az olaj ára az amerikai vámintézkedések nyomán bizonytalanná váló gazdasági környezetben, és az árcsökkenést a váratlanul intenzív olajkitermelés is fokozza. A benzinkutakon mégis drágulás következhet, ha az orosz energiahordozókat vásárló országokra vonatkozó 500 százalékos vámot elfogadja a kongresszus.
Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.
Nyolc százalékkal csökkent az ipari termelés volumene februárban az előző év azonos hónapjához képest, januárhoz hasonlítva továbbá 1,3 százalékos visszaesés történt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ágazat kibocsátása négy éve nem látott mélységbe süllyedt a szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztika szerint.
A magyar gazdaságpolitika örök célja a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megerősítése, ami egy ponton túl nem képzelhető el anélkül, hogy ezek a cégek a külpiacokon is értékesítsenek. Ezen a téren bőven lenne még tennivaló, Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-k fejlesztéséért felelős államtitkára szerint bár 15 ezer exportképes magyar kkv van, de Ausztriában és Szlovéniában arányaiban háromszor nagyobb a számuk.
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
20 százalékos általános vámot vetett ki Donald Trump az Európai Unióból érkező termékekre szerdán. Az amerikai elnök korábban kivetett, autóipart érintő 25 százalékos vámja csütörtöktől lép érvénybe, míg az általános vám április 9-én. Egyes elemzések szerint komoly rövid távú piaci zavarokra lehet számítani.
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben – derül ki a statisztikai hivatal múlt héten közzétett adataiból. A bűncselekmények száma 2021 óta több mint másfélszeresére nőtt, miközben a megelőző évtizedben látványos csökkenés volt jellemző.
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
458 millió euró (közel 184 milliárd forint) bírságot szabott ki az Európai Bizottság 15 autógyártóra, amiért kartelleztek a ronccsá váló kocsikkal összefüggő kérdésekben.