Minden forintba belekapaszkodnak a magyar háztartások, európai szinten kimagasló mértékben próbálunk takarékoskodni
Uniós összehasonlításban rendkívül nagyot nőtt a háztartások megtakarítási rátája a tavalyi év vége és az idei év eleje között Magyarországon, derül ki az Eurostat elemzéséből. Ez az időszak, amikor az unióban már csökkent, ám Magyarországon még javában növekedett az infláció.
- Vélhetően megtakarítások formájában is próbálták a háztartások a jövedelmük egy részének értékét megtartani, például az inflációhoz igazított hozamú állampapírok kamata ekkorra kiemelkedővé vált.
- Ebben az időszakban a spórolást vagy legalábbis a költések mérséklését több statisztika is jelezte, többek között csökkenőbe fordult a kiskereskedelmi forgalom és a magyar vendégéjszakák száma.
Számokban: a megtakarítási ráta 9,6 százalékról 19-re nőtt Magyarországon 2022 és 2023 fordulóján. A ráta idősorát nézve az előbbi érték viszonylag alacsony, ám az idei első negyedévben tapasztalt megtakarítási aktivitásnál magasabbat csak 2021 első negyedévében, a legkeményebb járványügyi óvintézkedések időszakában regisztrált az Eurostat.
- Az európai középmezőnyből a legnagyobbak közé jutott ezzel az ugrással a magyar megtakarítási ráta, csak Németországban mért magasabb szintet az uniós statisztikai hivatal.
Miért fontos ez? A lakosság megtakarításainak bevonzásáért komoly erőfeszítéseket tesz a kormány, ezek ugyanis az állami adósságfinanszírozásban kiszámítható forrást jelentenek.
- A kamatadó mellett július elejétől a szociális hozzájárulási adó is terheli a megtakarítások zöme után elért hozamot. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint nem az adóbevételek növelése a fontos, hanem az, hogy a megtakarítások szerkezetét milyen mértékben lehet még inkább állampapír-súlyossá tenni.
- Egyre kedvezőtlenebbek az állampapírokhoz kapcsolódó feltételek, augusztustól már csak tízéves, az infláció felett mindössze 0,25 százalék prémiumot fizető állampapír lesz elérhető. Januárban még 1,5 százalékos kamatprémiumot adó sorozatot értékesített az Államadósság Kezelő Központ, 2030-as lejárat mellett.
Adat
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
Fontos
Jön a szigorítás, hogy ne lehessen bármit kovászos kenyérnek hívni
Az Agrárminisztérium belenyúl a nagy magyar kovászkáoszba, de a jellemzően családi vállalkozásként működő kis kézműves pékségek mégsem lehetnek igazán boldogok.
Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél
Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
