Ki húzza ki a magyar gazdaságot a gödörből? Nem Németország és nem is Kína

Bár Magyarországot uniós összehasonlításban rendkívüli mértékben érintik a kedvezőtlen gazdasági körülmények, az érdemi recesszió kockázata szerte a kontinensen és még azon kívül is fokozódik. Ennek nyomán egyes várakozások szerint akár hatvan százalékos tőzsdepiaci visszaesés is bekövetkezhet, ráadásul meglehetősen hirtelen módon, mert a részvények túlértékeltsége kedvezőtlen befektetői hangulattal párosul, az úgynevezett medvepiaci ralinak – az árfolyamok átmeneti fellendülésének – a második félévben vége lehet.

Az olaj árának csökkenése is a kedvezőtlen kilátásokat tükrözi, a héten a gyenge kínai feldolgozóipari adatok miatt a hordónkénti 68 dollár alá is benézett az idén mintegy 15 százalékkal eső WTI-árfolyam – érdemes felidézni, hogy egy éve még 100 dollárt meghaladó szinten járt az olaj ára, amire a 2010-es évek eleje óta nem volt példa. (Igaz, csütörtökön és pénteken valamelyest korrigált az amerikai könnyűolajfajta árfolyama, és végül valamivel 72 dollár alatt fejezte be a hetet.)

A földgáz ára még többet esett, különösen Európában, ami mögött – miként Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője írta a napokban a G7-en – az ipari tevékenységet és az áramtermelést érintő, széles körű európai recesszió áll. Ez egy nyitott gazdaságnak, mint Magyarország, nagyon rossz hír – tette hozzá.

Európára nézve Németország helyzete jelent komolyabb kockázatokat. Az országot hosszú és lassú gazdasági visszaesés fenyegeti, kumulálódnak az energiapolitikai baklövések, a belső égésű motorok gyártásán alapuló autóipar átalakulásának és az általában véve is lassú technológiaváltás kellemetlen következményei, miközben Olaf Scholz kormánya az energiaválság enyhülésével ismét a kicsinyes politikai belharcokkal foglalkozik a Bloomberg beszámolója szerint.

A helyzet megoldása a hagyományosan óvatosan költekező gazdaságpolitikának köszönhetően egyelőre elsősorban nem pénz, hanem elhatározás kérdése, ám az ország versenyképességén már most is jókora csorbát ejtenek például az akadozó zöld átállás közepette rendkívül magasra ugró energiaárak és az elavult bürokrácia. A hét demokratikus nagy gazdaság, azaz a G7-ek közül egyedül a német gazdaság eshet vissza az idén a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint.

A problémák halmozódását jelzik a konjunktúramutatók is az Európa motorjaként emlegetett országban, a müncheni Ifo kutatóintézet szerint májusban fél évig tartó javulás után romlani kezdett a cégvezetők helyzetmegítélése. A német háztartások továbbá a fogyasztásuk mérséklésével reagáltak a kedvezőtlen körülményekre – kiváltképp a magas, noha már csökkenő inflációra –, igaz, ennek mértéke az országhoz szoros gazdasági kötelékekkel kapcsolódó Magyarországról nézve szerénynek tűnik.

Mindeközben a 2008-as válságból való kilábaláshoz erősen hozzájáruló és a magyarországi befektetők között egyre fontosabbá váló Kína helyzete is bizonytalan: az ország hiába adta fel decemberben a járvány miatti lezárásokat, a gazdaság élénkülése elmarad a várakozásoktól. Áprilisban az import és a hitelezés is jelentősen visszaesett, ráadásul Kína a külpolitikai viták mellett az értékláncokban felfelé igyekezve az ipari termelés helyett az innovációra és a belső fogyasztásra helyez növekvő hangsúlyt.

Hosszabb távon ez kiegyensúlyozottabb növekedést tehet lehetővé, és az Európából származó fogyasztói javak importja ellensúlyozhatja a visszaeső gépipari behozatalt, ám a váltás meglehetősen bizonytalanul halad, ami rövid távon szintén nem kedvez a növekedésnek.

A nyugati jegybankok elmúlt egy-másfél éves, a gazdaságot visszafogó szigorának következményeit tehát aligha ellensúlyozhatja a kínai nyitás, ahogy azt sokan várták korábban.

A már említett tőzsdei veszélyek elsősorban az Egyesült Államokat érintik, és az ország feldolgozóiparáról sem éppen jó hírek érkeznek. Az ágazat rendelésállománya a 2008-as recesszió óta a legalacsonyabb szintet érte el az elmúlt hónapban – ugyanakkor a foglalkoztatást tekintve bővülés látszik. A munkaerőpiaci kilátások Európában is viszonylag kedvezők: az euró bevezetése óta nem mért szintre, 6,5 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya áprilisban a közös valutát használó országokban, és e tekintetben Magyarország is jól szerepel, itt 3,9 százalék a munkanélküliségi ráta.

A visszaesést mindenesetre a magyarok különösen széles körben érzékelik az Ipsos friss felmérése szerint: a Magyarországon megkérdezettek 78 százaléka véli úgy, hogy a gazdaság recesszióban van, ennél egyedül Dél-Koreában mért magasabb arányt a kutatóintézet, 79 százalékot. Törökország 74 százalékos aránnyal követi Magyarországot, pedig ott a gazdasággal kapcsolatos közhangulatot alaposan rontja a magyar inflációt is jócskán meghaladó, negyven százalék feletti pénzromlás.