Sorra fordulnak el a közép-európai országok Kínától
A 2010-es évek elején a közép-európai országok nagy reményeket fűztek a Kínához fűződő kapcsolathoz, mostanra azonban, ha nem is teljes körű, de általános lett a kiábrándultság.
Mi változott? Egyrészt az, hogy a közép-európai országok nagy része úgy érzi, hogy nem valósultak meg azok a nagyívű fejlesztések, amelyeket Kínától remélt. Másrészt a geopolitikai helyzet az ukrajnai háború miatt: a legtöbb közép-európai országnál felerősödött az értékalapú külpolitika a pragmatizmussal szemben, ez a nyugati országokhoz is közelebb hozta őket.
Alulnézet:Csehországban Milos Zeman 2013-as megválasztása után kezdett felívelni a cseh-kínai viszony. Több száz milliárd koronás befektetéseket harangoztak be, egyetemi kooperációk indultak el, kínai befektetők megvették az egyik legismertebb focicsapatot, a Slavia Prahát.
2018 környékén elkezdett megváltozni a két ország viszonya: a beígért pénzek nem érkeztek, az ideológiai különbségek azonban egyre látványosabbak lettek például Hongkong vagy Tajvan miatt.
Az éles változás a baloldali blokk győzelmével zárult tavalyi választás és az ukrajnai háború után jött el. A választás után kijelentették, hogy Kína nem lehet fontos befektető az országban, a háború után pedig még kritikusabbá vált a cseh kormány Kínával szemben.
A kínai nagykövetség által rendezett nyári varsói rendezvényre hiába hívták meg a 16 ország nagyköveteit, csak 11-en mentek el.
Vannak azonban kivételek: Magyarország és Szerbia továbbra is lát potenciált a kínai kapcsolatokban. A kínai-magyar kapcsolat történelmi okokból is erős, a három legfontosabb közös pont a Belgrád-Budapest vasútvonal, a Fudan Egyetem esetleges magyarországi terjeszkedése és legújabban a kínai akkumulátorgyár.
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.