A budapesti utcákon egyre szaporodó teletömött szemetesek látványa alapján már azoknak is feltűnhetett, hogy a hulladékrakodók egy része napok óta nem viszi el a szemetet, akik nem követik rendszeresen a híreket. Az FKF Hulladékgazdálkodási Divíziójának néhány száz munkavállalója először kedden nem indult dolgozni az FKF Ecseri úti telephelyéről – a szakszervezet szerint azért, mert műszaki hiányosságok miatt leadták a hulladékszállító járműveket javításra-, és a hét második felében más telephelyek dolgozói is így tettek. A munkavállalók fizetésemelést követelnek, mert úgy érzik, hogy az infláció és a rezsi növekedése felemésztette a bérüket. (Frissítés 2022.10.07: a  sztrájk véget ért, a hulladékszállítók megegyeztek az FKF-fel.)

Az ilyen jellegű munkabeszüntetés viszonylag ritka jelenség Magyarországon, de azt a helyzetet, amire a szemétszállítók hivatkoztak, munkavállaló százezrei tapasztalhatják meg az elmúlt hónapokban: augusztusban az általános infláció csaknem 16 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal szerint, amin belül az élelmiszerek drágulása jóval magasabb, csaknem 31 százalékos volt éves alapon. 

Szeptember elején emellett sokan már emelt rezsidíjak alapján megállapított számlákat kaptak, ami Virág Barnabás jegybanki alelnök nyilatkozata alapján már szeptemberben 20 százalék közelébe emelhette az inflációt. És habár a garantált bérminimum és a minimálbér év eleji 20 százalékos emelése a bérskála minimálbérnél magasabb szintjein is lendületet adott az év eleji béremeléseknek, az év második felében eldurvuló drágulás mellett egyre többen érezhetik úgy, hogy elértéktelenedett az év eleji béremelésük, aminek a mértékét még jóval alacsonyabb inflációs várakozások mellett állapították meg (a tavaly decemberi jegybanki előrejelzés például 4,7-5,1 százalék volt az idei évre vonatkozóan).

A G7-nek nyilatkozó, különféle munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó cégek felmérései alapján ráadásul

sokszor ez még akkor is így van, ha a béreket év közben utólag emelték a drágulás miatt.

Habár mindez egyelőre nem látszik a hivatalos béradatokban, a Központi Statisztikai Hivatal havi éves bérnövekedésre vonatkozó statisztikáit és a havi inflációs adatokat egymás mellé téve trendszerűen látszik, ahogy a béremelések mértékét beéri az infláció.

Ez a hatás ráadásul már a statisztikában látható mértéknél jelentősebben érvényesülhetett a valóságban, mivel a statisztikai hivatal béradataiból kimaradnak a jellemzően kevésbé hatékony, így alacsonyabb bérszint kitermelésére képes, 5 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatok, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatottak is. A bérek elértéktelenedése az év utolsó hónapjaiban még tovább folytatódhat, ugyanis a jegybank várakozásai szerint az infláció csak idén év végén vagy jövő elején tetőzik, és a csúcs akár jóval 20 százalék felett is lehet majd, nem kizárható a 22 százalékos drágulás az év végén.

Nehezen tartják a lépést az emelések a drágulással

A közelmúltben több friss felmérés is készült a cégek idei béremeléseivel kapcsolatban. Ezek alapján az látszik, hogy habár a versenyszféra viszonylag jelentős részében voltak évközi inflációkövető béremelések, ezek mértéke nem biztos, hogy eléri az év egészében várható 14 százalékos inflációt. A cégek egy másik részénél pedig egyáltalán nem is voltak ilyen utólagos emelések.

A Profession.hu álláshirdetési oldalon elmúlt egy évben hirdető cégek (kérdőívenként 240-400 cég) részvételével három körben, augusztus és szeptember között végzett kutatásokból például az derült ki, hogy habár jelentős volt az infláció felett emelő cégek aránya, az olyanoké is, ahol a béremelés szintje ettől jelentősen elmaradt. 

2022-ben a cégek negyede eszközölt 5 és 9 százalék közötti bérfejlesztést, leggyakrabban 10 és 14 százalék közötti emeléssel találkozhatunk a magyar vállalatok körében, idén a 39 százalékuk hajtott végre ilyen arányú általános fizetésemelést. 14 százaléknál nagyobb éves béremelést a munkaadók 29 százaléka valósított meg

– írta Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója a felmérés eredményeit összegezve. 

Egy másik felmérés részben hasonló eredményekre jutott. A legnagyobb magyarországi munkaerő-közvetítő, a Randstad Compensation & Benefits nevű riportjában szereplő adatok egy olyan kérdőíves kutatáson alapulnak, amiben csaknem 340 üzleti vezető vett részt szeptemberben. A legnagyobb arányban a gyártás-termelés, a kereskedelem és az ICT-ágazatok (információs- és kommunikációs technológia) képviseltetik magukat a megkérdezett cégek között. A felmérésből az derült ki, hogy az első félévben a cégek fele 6 és 10 százalék között, 22 százalékuk 11 és 20 százalék között növelte a béreket, ennél magasabb béremeléseket szinte senki nem adott. 

A második félévben a már elszálló drágulás közepette csak a cégek 41 százaléka emelt, vagy tervezett újabb emelést a megkérdezett vállalatok közül, legnagyobb mértékben 1 és 10 százalék között. Ahogy azonban arra Baja Sándor, a Randstad ügyvezetője is emlékeztetett, a trendek iparáganként meglehetősen eltérőek voltak: a kereskedelemben a cégek csaknem háromnegyede nem tervezett további emelést, míg az ilyen gyártó cégek aránya például 52, az üzleti szolgáltató központok esetében pedig 56 százalék volt. 

Az évközi kompenzáció formája eltérő lehet. Boskó Balázs, a Hays Hungary szenior vezetője és toborzási szakértője arról számolt be, hogy a százalékos emelések mellett jellemzőek az egyösszegű kifizetések, és a juttatások bevezetésével vagy növelésével is szoktak élni a cégek. A benyomása viszont az, hogy a bérek emelkedése még ezekkel együtt sem követi le az inflációt.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke arról számolt be, hogy 208 olyan munkahelyből, ahol a szakszervezet jelen van, 73-nál született inflációs kompenzációról megegyezés és még több mint 100 cégnél folyik ilyesmiről tárgyalás. László Zoltán szerint az látszik, hogy amíg az év elején többnyire alapbéremelés volt a reakció a drágulásra, a nyár vége felé a cégek elkezdték a határozott idejű megállapodásokat előnyben részesíteni. Például a bérek pár hónapra vonatkozó fix emelésével vagy egyösszegű kifizetésekkel, a juttatások emelésével.

Kétarcúvá vált a munkaerőpiac

A különféle munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó Trenkwalder szeptember közepén végzett 500 fős, nagyobb részt termelő cégekre, kisebb részt szolgáltató központokra vonatkozó felmérésében a versenyszféra munkavállalóinak fizetésükkel, illetve jelenlegi munkahelyükkel kapcsolatos attitűdjeit vizsgálták. Ebből egyértelműen kiderült, hogy az infláció is közrejátszik abban, hogy a válaszadók 49 százaléka elégedetlen volt jelenlegi bérszintjével. A fizetésükkel elégedetlenek 28 százaléka megelégedne 20 százalékon belüli béremeléssel, további 34 százalék 20-30 százalékos emelést szeretne. A felmérés egyik legérdekesebb eredménye, hogy az elégedettség nincs szoros összefüggésben azzal, hogy az illetőnek emelték-e év közben a bérét:

az elégedetlenek csaknem fele ugyanis év közben is kapott emelést.

Szintén nagyjából a megkérdezettek fele tervez egy éven belül munkahelyet váltani, és ennél kicsit többen, a megkérdezettek 55 százaléka úgy gondolta, hogy nem lenne most nehezebb munkahelyet váltani, mint egy éve ilyenkor. Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi és marketing igazgatója szerint a munkaerőpiac most egyszerre mutatja a munkavállalóknak kedvezőbb, „munkaerőhiányos” arcát, amit az elmúlt években megszokhattak, ám közben már látszanak a borús gazdasági kilátások hatásai is. A megkérdezettek 67 százaléka nyilatkozott például úgy, hogy fontosabb neki, hogy biztonságban legyen az állása, mint hogy béremelést kapjon, és 61 százalékuk megelégszik azzal, ha a következő évben nem anyagi juttatásban (pl. képzés, home office lehetősége) kapja a béremelése egy részét.

A beszélgetéseink alapján összegezve úgy látszik, hogy idén egyáltalán nem biztos, hogy várható reálbérnövekedés a teljes gazdaság szintjén, vagy legalábbis tömegeknek eheti meg a béremelésük jelentős részét az infláció. A másik várakozás pedig az ezzel összefüggésben, hogy az infláció miatt a bérigények jelentősen meg fognak növekedni, amit viszont az elszálló energiaárakkal és alapanyag-költségekkel küzdő cégek nem fognak tudni lekövetni. Ez a mostaninál egy jóval konfliktusosabb időszakot vetít előre a munkaerőpiacon. Erre utal az Edenred Magyarország szeptember elején végzett felmérésének eredménye, amely szerint a megkérdezett vállalatok 93 százaléka érezte úgy, hogy még szükség lenne ebben az évben további bérfejlesztésre,

de a cégek közel kétharmada látta úgy, hogy erre már nem lesz lehetősége, és csupán 27 százalékuk tud vagy tervez emelni.

És szintén erre utal a Profession.hu kutatásának a jövő évi tervekre vonatkozó eredménye is, ami szerint bár emelkedett azoknak a vállalatoknak aránya, amik 10 és 14 százalék közi bérfejlesztést terveznek, de csak a munkaadók közel fele számol ezzel, miközben az MNB friss előrejelzése szerint benne van a pakliban, hogy jövőre ugyanolyan magas marad az infláció, mint idén (11,5 – 14 százalék az előrejelzés).

Martis István szerint a jövő évi kilátások szempontjából az lesz meghatározó, hogy jelenik-e meg olyan munkaerő-többlet a piacon, ami a cégeket előnyösebb pozícióba hozza, és lehetővé teszi, hogy alacsonyabb emelések mellett is sikeresen toborozzanak. „Ezt egyelőre még nem látjuk pontosan, de jelenleg úgy tűnik, hogy tényleg jöhet egy gazdasági fordulat, amely miatt akár gyakoribb elbocsátások és cégbezárások következhetnek” – írta Martis István a jövő évi kilátásokról.

Nagyobb bajaink lettek az ár-bér spirálnál

A munkaerőpiac kétarcúságának még egy fontos, a makrogazdasági kilátásokat is meghatározó következménye van. Mégpedig az, hogy úgy néz ki, nem alakul ki az úgynevezett ár-bér spirál, amitől a gazdaságpolitikusok és az elemzők az év elején féltek. Ez egy olyan jelenség, ahol a béremeléseket a cégek egyszerűen csak áremelésekből gazdálkodják ki, amiknek az infláció általános megugrása miatt újabb béremelési igények lesznek a következményei.

Ahogy arról februári cikkünkben is írtunk, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – akkor még Orbán Viktor gazdasági tanácsadójaként – úgy fogalmazott, hogy a következő hónapok legfontosabb feladata az ár-bér spirál kialakulásnak megakadályozása lesz. Júliusban pedig egy másik nyilatkozatában azért bírálta az Aldit, mert inflációkövető béremelést adott a dolgozóinak. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszélyes irányba indult el az utóbbi hónapokban a magyar gazdaságTeljesen új makrogazdasági korszaknak ágyazhat meg, ha a béremeléseket az infláció fölé kezdik belőni a cégek. De mennyire reális az ár-bér spirál veszélye?

A számok alapján úgy tűnik, Nagy Márton megnyugodhat. Ahhoz ugyanis, hogy a drágulás ilyen öngerjesztő folyamatokon alapuljon, azt kellene látnunk, hogy a munkavállalók tömegesen kapnak az inflációval legalább megegyező szintű béremeléseket. Mivel viszont már idén sem, jövőre pedig a várakozások alapján még kevésbé kapnak ilyen emeléseket, a magyar gazdaságnak nem ez lesz a fő kihívása. Mindezt egyébként a jegybank a szeptemberi Inflációs Jelentésében is elismeri, amiben kiemelten foglalkoztak a jelenség vizsgálatával. A jelentés szerint (72. o.) ár-bér spirált a magyar gazdaságban nem lehet kimutatni. Ezt alátámasztani látszik az is, hogy az MNB által végzett kérdőíves kutatás szerint a vállalatok mindössze negyede tervez újabb béremelést végrehajtani az emelkedő infláció miatt. Vagyis ahogy a jelentés fogalmaz,

„a bérek és az infláció közötti pozitív visszacsatolás nem alakult ki”.

Ugyanakkor így is különleges időszak előtt állunk, amennyiben a jegybank jövő évi előrejelzése beigazolódik, jövőre nagyobb mértékben csökkentheti az infláció a bérek értékét, mint 2008-ban és 2009-ben.

És ahogy az alábbi ábrán is látszik, mindez egyben azt is jelenti, hogy az ár-bér spirál miatti félelmektől rövid időn belül eljuthatunk a rendszerváltás óta eltelt időszak második legnagyobb éves reálbér-csökkenéséig, amelynek mértékét csak az 1995-ös zuhanás haladta meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem kell csődhullámra számítani jövőre a magyar gazdaságbanNagyon sokat számít, hogy a lakosság és a vállalatok is időben elkezdtek alkalmazkodni a romló gazdasági kilátásokhoz - mondta ifj. Becsey Zsolt a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉv közben is emelni kell a béreket, különben nem lesz ember a szállodákban és éttermekbenEgy kicsit enyhült a munkaerőhiány a turizmusban és a vendéglátásban, de így is túl sokan hiányoznak. A járvány alatt lelépett dolgozók nem jöttek vissza tömegesen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖrülhetünk a magyar bérnövekedésnek, de a régióban gyorsabb volt a felzárkózás2005 óta az egész térségben jobban növekedtek a bérek, mint Ausztriában, de mindegyik visegrádi ország lehagyott minket a növekedés tempójában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat bérek infláció munkaerőpiac reálbér Olvasson tovább a kategóriában