A mai részben több megközelítésből mutatjuk be a tegnapi tüntetéseket és az oktatás helyzetét. Emellett lesz szó nyilvános WC-kről, egy öt nyelven beszélő fizikatanárról és Szent-Györgyi Albert lassan száz éves, de mai napig aktuálisnak ható beszédéről.
A hírlevélre ide kattintva lehet feliratkozni. A email-fiókokba érkező eredeti verziót ide kattintva lehet megnézni, az egyszerűsített pedig az alábbiak szerint néz ki:
2022. október 6. | Gazdasági sztorik öt percben
A nyilvános illemhelyek Budapesten a legdrágábbak az általunk vizsgált tíz közép-európai városban. Budapesten arányaiban viszonylag kevés nyilvános WC van, a tíz város közül Stuttgartot és Bukarestet előzi meg.
Számokban: Budapesten 250 forint a használati díj a legnagyobb szolgáltatónál, a német és osztrák városokban pedig fél euró. A tíz városban az átlagár 158 forint.
Budapest: a legtöbb nyilvános WC-t kerületek üzemeltetik, a legnagyobb üzemeltető pedig a Csatornázási Művek, amely éppen teszteli a bankkártyás fizetést.
Külföldi példák: a tíz városban egyedül Stuttgartban ingyenesek a WC-k, legalábbis a kétharmaduk, de 2025-ig az összes az lesz. Így szeretnék megelőzni, hogy a kapualjakba, kertekbe és udvarokra végezzék a dolgukat emberek.
Szerdán több száz iskola több ezer tanára tüntetett, sztrájkolt vagy vett részt polgári engedetlenségben. Számos településen akcióztak, Budapesten több ezren alkottak élőláncot, elfoglalták a Margit hidat, majd este a Kossuth téren tüntettek.
Miért tüntetnek? Alapvetően azért, hogy magasabb béreket kapjanak a tanárok, csökkenjenek a munkaterheik és állítsák vissza a sztrájktörvényt. Ezek mellett ugyanakkor számos probléma megjelent a különböző kiállásokon, mint például:
Mi változott? Az év elején indult megmozdulásokhoz képest változás, hogy egyre jelentősebb számban képviseltetik magukat a diákok – és szüleik -, valamint a korábban elszigetelt kiállások egyre inkább egységesülnek.
Társadalmi bázis: Egyre szélesebb támogatást sejtet, hogy kisebb településeken és több kisvárosban is voltak megmozdulások. Több egyházi iskola is kiállt a tüntetések mellett, például ország legjobb egyházi gimnáziuma, a Szent Imre közel ötven tanára.
Mi a jelentősége? A Fidesz-kormány alatti nagy tömegbázisú tüntetések jellemzően valami ellen szerveződtek, mint az internetadó, a kata szűkítése, a CEU elüldözése, a rabszolgának nevezett törvény megalkotása vagy az MTA és az SZFE átalakítása. A mostani megmozdulásnak azonban strukturális gyökere van és politikamentesebb.
Kormányzati reakció: Az elmúlt hetekben több kormánypárti politikus is azt mondta, hogy szükség lenne béremelésre az oktatásban, de azt a függőben lévő uniós támogatásokhoz kötötték. A szerdai tüntetéseket nem kommentálta a kormánypárt.
Magyarországon a legalacsonyabbak a tanári fizetések a diplomás bérekhez képest a 38 fejlett országot tömörítő OECD tagjai közül.
András fizikát tanít az ország egyik legjobb gimnáziumában, az Apáczaiban. Amikor a tegnap reggeli élőláncos tüntetésen átkelt egy zebrán, diákjai hangosan éljenezték, pár perces beszélgetésünk alatt pedig a képen látható két volt tanítványa is odament hozzá üdvözölni.
Jövőkép: 41 éve tanít és bár papíron hat hét múlva nyugdíjba benne, egyelőre nem fog. “Nyomás is van, hogy maradjak a tanárhiány miatt, meg van is kedvem a folytatáshoz. Mi mást csinálnék?” – mondta az öt nyelven beszélő András.
Miért tüntetett? Szerinte nemcsak az alacsony bér problémás, hanem például az infrastruktúra helyzete is.
Legfelemelőbb pillanat az elmúlt hetekben: “Az, hogy mennyien fejezik ki a szolidaritást” – mondta Andrást, akit érezhetően meghatott, hogy a budapesti élőlánc a Keletitől a Széll Kálmán térig tartott.
Éltető Andrea az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, kutatási területe többek között a külföldi működőtőke és a globális értékláncok.
Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? Az élet, meg minden portréinterjú podcast beszélgetése Bódis Kriszta íróval, filmrendezővel és pszichológussal.
Miért? „A podcast első fele azért volt számomra nagyon érdekes, mert a magyar történelem egy sokoldalú és intelligens, de elfeledett női figurájáról szólt. A második része pedig azért, mert példát mutat arra, hogyan lehet a szegénytelepen élőket segíteni, oktatni, új életformát kínálni nekik, közben maximális tisztelettel, odaadással fordulni feléjük.”
Mikor történt? Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos 1930-ban mondott el egy mai szemmel is nagyon aktuális és tanulságos beszédet (amely a videóra kattintva is meghallgatható) egy szegedi kongresszuson.
Mi mondott? “Az a hallgatóság, amelyet a kezem alá a középiskola küld, minden vele született tehetsége mellett is, kevés kivétellel, nemcsak tudós képzésre, hanem minden nemű felső kiképzésre teljesen alkalmatlan. Annak az előzetes kiképzéséről el lehet mondani a rövid orvosi jelentés szavait: az operáció sikerült, a beteg meghalt. A tanítás jó volt, a gyermeket megölték, abból a 12 évi magolás és drukkolás kivert, kigyilkolt minden eredetiséget, minden érdeklődést.
(…)
Az iskolában a gyermeki lélek minden erénye, a pajkosság, a vidámság, az elevenség bűn. A gyermeki lélek tudásra való szomját magolással és fenyegetéssel, élettelen tanítással elégítik ki. És mikor 12 év után ilyen előkészítéssel a serdülő ifjút hozzánk küldik az egyetemre, mi az után tanítjuk, tanítjuk és tanítjuk őket. És amikor az után további 5 év alatt végleg megfosztottuk őket a szabad cselekvés és gondolkodás minden képességétől, akkor hirtelenül kilökjük őket az életbe, és még a végén azon csodálkozunk, hogy ott nem tudnak a saját lábukon megállni, és hogy ez a szegény ország nem tud a maga nyomorúságából kivergődni.”
Tech
Fontos