A hatósági üzemanyagárakra vonatkozó szabályok hétvégi változását követően felmerült egyik fő kritika, hogy az áremelkedés fogyasztáscsökkentő hatása továbbra sem érvényesülhet. A 480 forintos ársapka bevezetésével az üzemanyagok iránti keresletnek a költségek helyett inkább az átmeneti készlethiányok szabnak gátat, nem csoda, hogy idén nyáron rekordot döntött a benzin- és gázolajfogyasztás. Más országok példái azonban arra utalnak, hogy a rendkívül magas üzemanyagárak ellenére sem érzékelhető még az autóhasználat érdemi csökkenése, hiába várnánk a kereslet áremelkedéseket követő csökkenését, ahogy azt a piaci szabályok elméletileg diktálják.
Az Egyesült Királyságban – ahol az infláció egészen szélsőséges reakciókat is kiváltott az elmúlt hónapokban – az autósok kétharmada számolt be arról, hogy kevesebbet vezet, illetve másként is próbál spórolni a drága benzin miatt. A jelenség főleg a fiatalok és a családosok körében gyakori, akik körében még az is előfordul, hogy banki vagy családi pénzügyi segítséggel igyekeznek áthidalni a megnövekedett útiköltség okozta problémákat egy a Guardian által idézett felmérés szerint. A spórolás a forgalmi adatokon egyértelműen mégsem érzékelhető érdemben, a járvány előtti szint 95 százalékára tehető a valós autóhasználat.
A sebességkorlátozásoktól mentes autópálya-szakaszairól is ismert Németországban egy tavaszi elemzés szerint nem mondtak le az autósok a száguldozásról, hiába okoz könnyen elkerülhető többletfogyasztást az indokolatlanul gyors haladás. Igaz, a forgalom valamelyest mérséklődhetett ekkorra, aminek köszönhetően az úton maradók fokozhatták a sebességüket.
Az emelkedő üzemanyagárak Kanadában sem hoztak fordulatot az autóforgalom alakulásában, amit a közgazdászok a gépkocsihasználat alternatíváinak hiányával indokolnak. A benzinnel leginkább a nyaralás költségeinek lefaragásáért igyekeznek spórolni az észak-amerikai országban, a hétköznapokban azonban csak a legszegényebbek vagy az autózásra legkevésbé rászorulók mérséklik a gépkocsik használatát – sok tétel van a háztartások költségvetésében, amivel előbb próbálnak takarékoskodni, mint a benzinpénzzel. Egy a témában jártas közgazdász, Bruce Hellinga szerint a mostani üzemanyagárak mellett
sokaknak rövid távon még mindig költségesebbnek tűnik a közlekedési szokásaikon való változtatás az autóhasználattal szemben.
E megállapítás leginkább az olyan kényszerűségből történő utazásokra érvényes, mint a munkába és a boltba járás, de persze aki az eddigiekben megtehette, hogy hétvégenként például a természetbe autózva kapcsolódjon ki, aligha fog könnyen lemondani a kényelmes odajutás lehetőségéről. Az autózás alternatívái ráadásul sokak számára még mindig nem elég ismertek, a kiismerésük is egyfajta költséget jelent, vagyis még az alternatív lehetőségek fennállása esetében sem biztos, hogy racionálisnak érzik az autósok, hogy tájékozódjanak róluk és éljenek velük. Mindez kiegészül az autózás attraktív mivoltával például a közösségi közlekedéshez képest, sőt, a – koronavírus-járvány miatti – bezártság utáni kiugró utazási kedv is hajtja az üzemanyagok iránti keresletet.
Hosszabb távon azonban változhat a helyzet, ha az árak stabilan magasan maradnak, és az embereknek lesz idejük meghozni azokat a döntéseket, amelyek érdemben kihatnak az utazási szokásaikra. Ilyen például munkahely és az otthon közötti távolság csökkentése, tömegközlekedési lehetőségekkel jobban ellátott környékekre való költözés vagy a takarékosabb járművek választása.
Mindezt a magyarországi tapasztalatok is alátámasztják: 2018 nyarán hiába nőtt meg jelentősen az üzemanyagok ára, csúcsdöntő mennyiségeket értékesítettek a kutak, míg 2009 és 2012 között, amikor a 300 forint alatti literenkénti árszinttől egészen a 450 forintos történelmi csúcsokig menetelt felfelé a benzin és a gázolaj ára, a fogyasztás is csökkenőbe fordult, igaz, ebben az árakon túl a válságos gazdasági helyzet is szerepet játszott. Persze túlzás lenne állítani, hogy az ársapka elengedése nem járna semmilyen következménnyel, egy friss felmérés szerint minden második autós komolyan meggondolná járműve lerakását, ha megszűnne a 480 forintos ármaximum, és talán a üzemanyagpiaci forgalomrekordok megdöntésére sem került volna sor.
Világ
Fontos