Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. június 8. 15:47 Adat, Közélet

A magyar autósok fele nem bírná a piaci benzinárat, 800 forint felett a kétharmaduk nem ülne volán mögé

Ha autóval közlekedik, milyen üzemanyagár mellett hagyna fel/csökkentené jelentősen az autó használatát? Ezt a fő kérdést tettük fel a Reacty Digital piackutatóval közösen készített ezer fős válaszadói mintának, amely nem, életkor, iskolai végzettség és régió szerint is reprezentatív a 18-79 éves magyar lakosságra. A kérdőívet a VeVa (Véleményem Van) lakossági panel felhasználói töltötték ki.

A válaszadók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy autózik. Ha csak őket, vagyis az autósokat nézzük, akkor

32 százalékuk mondta azt, hogy már 600 forintos literenkénti benzinárnál is lényegében kiszállna az autóból, 700 forint felett pedig további 18 százalékuk döntene a leállás mellett.

Márpedig a Holtankoljak.hu adatbázisa szerint a 95-ös benzin átlagos ára pünkösdhétfőn ennél jóval több, 788 forint, a gázolajé pedig 771 forint volt.

Ez végső soron azt jelenti, hogy ha nem lenne a 480 forintos ármaximálás, akkor minden második autós egészen biztosan komolyan meggondolná, hogy lerakja az autóját.

Piaci árakon most már közelítünk ahhoz a 800 forintos szinthez is, amely felmérésünk szerint további 16 százalékot késztetne leállásra. Ebben az esetben tehát a magyar autósoknak már a kétharmada dobná el a slusszkulcsot. Ez még akkor is drasztikus arány, ha valószínű, hogy a valóságban az autósok egy része mégsem szállna ki a kocsijából, annak ellenére sem, hogy most hipotetikusan egy közvélemény-kutatásban így nyilatkozik.

Minél idősebb a válaszadó autós, annál inkább árérzékeny. A 60-79 éves korosztályból 43 százalék már a 600 forintos üzemanyagot sem bírná el, a 18-29 éveseknél viszont ezen az árszinten még csak 21 százalékos a lemorzsolódás. A fiataloknak inkább a 700 forint a lélektani határ, ekkor már majdnem 50 százalékuk leállna az autózással.

Elég erősnek mutatkozik viszont az a réteg, amely mindenképpen autózik, ártól függetlenül is.

Összességében az autós válaszadók 24 százaléka ilyen,

őket a 900 forint feletti, sőt semmilyen ár sem tántorítja el.

Arányuk nem meglepő módon illeszkedik a jövedelmi viszonyokhoz: a havi 300 ezer forintnál nagyobb személyes (azaz nem családi) jövedelemmel rendelkezők 29 százaléka érzéketlen az áremelésre.

A teljes idős munkavállalók körében a mindenképpen autózok aránya az átlaggal pont egyenlő, 24 százalék, pedig feltételezhető, hogy közöttük sokan vannak olyanok, akik jellemzően céges autót használnak – akár benzinköltség-térítéssel együtt.

Településtípus szerint a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban lakók válnának meg leghamarabb az autóiktól. Ezeken a településeken némileg kisebb, 19 százalék az autóhoz mindenáron ragaszkodók aránya. Ennek hátterében talán az húzódhat meg, hogy a kisvárosokhoz és községekhez képest számukra lehet leginkább kézenfekvő alternatíva a helyi tömegközlekedés vagy a bicikli használata (az ennél kisebb településekről sokszor messzebb esik a munkahely és nincs jó tömegközlekedés, a fővárosban pedig talán felülreprezentált az autóhoz ragaszkodók aránya).

Elég meglepő módon

országos átlagban az autósok 50 százaléka mondta azt, hogy ha valamiért fel kellene hagynia az autózással, akkor (más megoldások mellett) biciklire is felülne.

Ezzel az aránnyal a bicikli lett az első a helyettesítő eszközök között.

A közösségi közlekedést 43, a helyközi buszt és a gyaloglást 42-42, a vonatot 27, a városi eszközmegosztó hálózatokat (közösségi autó, bicikli, roller és hasonlók) pedig csak 4 százalék jelölte be (egy megkérdezett több alternatív eszközt is megjelölhetett).

Minél kisebb a település, annál kevésbé választották a válaszadók a helyi közösségi közlekedést – hiszen az egyre kevésbé létezik a településméret csökkenésével. Érdekes az is, hogy az eszközmegosztókat még az ezekkel jól ellátott Budapesten is csupán csak minden kilencedik válaszadó jelölte meg.

Adat Közélet árstop autó benzin felmérés Reacty Digital Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2022. december 2. 17:25 Adat, Pénz

Orbán bejelentése elgáncsolta a tárgyalásokat a legalacsonyabb keresetűek fizetésének emeléséről

Közel voltak a felek egy inflációkövető emelés elfogadásához, de a munkaadók ebbe csak járulékcsökkentéssel együtt mentek volna bele.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 04:34 Adat, Pénz

Mérésünk szerint novemberben megállt az élelmiszerek árának emelkedése

A 26 ezer forintos bevásárlásunk egy hónap alatt 26 forinttal drágult. Az éves infláció 54-ről 49 százalékra mérséklődött. Fordulat ez vagy csak megtorpanás?

Katona Hajnalka
2022. november 28. 11:36 Adat

Luxusnak számít-e az, ha az állam gondoskodik az elesettjeiről?

Nem csak attól függ, hogy melyik ország mennyit költ szociális támogatásra, hogy mennyire gazdagok.

Fontos

Schaffhauser Tibor
2022. december 4. 17:55 Világ

Van-e még jövője a klímakonferenciáknak?

Fontos eredmény, ha minden évben az egész világ a klímaváltozásra fókuszál legalább két hétig, de lehetséges, hogy nem indokolt ehhez egy ekkora utazó cirkusz.

Bucsky Péter
2022. december 4. 04:34 Pénz

A tanárok gyorséttermi bért, a sportolók havi 1,6 milliós fizetést kapnak, a magyar edzők brit szinten keresnek

Az 50 év alatti általános iskolai tanárok és óvodapedagógusok kevesebbet keresnek, mint a titkárok és titkárnők, de a legtöbb gépkezelő is jobban keres.

Bogár Zsolt
2022. december 3. 15:45 Élet

Szimbiózisban: együtt vagy egymás ellen?

Hétfőn indul az új sorozat a G7 Holnap-on az állami és a magánegészségügy együttéléséről.