Minden korábbinál drágábban érkezett az orosz gáz Magyarországra májusban. A kormány azonban valószínűleg nem ezért korlátozta épp most rezsicsökkentést, hanem azért, mert az elmúlt hetekben biztossá vált, hogy az ősszel még ennél is többet kell majd fizetni. Úgy tűnik, hogy a kabinet és az érintett állami szereplők egy ideig kivárásra játszottak, egy kedvező fordulatban bízva, ennél tovább azonban nem lehetett reménykedni.
Azok közül az uniós országok közül, amelyek közölnek erről adatokat, Magyarországra érkezett a legdrágábban az orosz gáz májusban. Az Eurostat külkereskedelmi adatai szerint átlagosan 123 eurócentért jött be az országba egy köbméter gáz, ami az akkori euróárfolyamon számolva 475 forint.
Az átlagár mind euróban, mind forintban történelmi csúcs, ez azonban annyira nem meglepő. Korábban többször is írtunk róla, hogy az orosz import ára minden jel szerint két hónapos csúszással követi a tőzsdei jegyzéseket. Márpedig márciusban az orosz-ukrán háború kitörését követően az irányadónak tartott holland tőzsdei gázár, a TTF is rekordszintre emelkedett. Az orosz importár is ezt követhette le májusban.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem az az ár, amennyiért a magyar állam, egész pontosan az állami MVM-csoport veszi a gázt az orosz Gazpromtól a tavaly kötött, és a kormányzat által rendkívül jónak értékelt szerződés keretében. Ugyanakkor szinte biztosan nincs is messze tőle. A megállapodás egésze ugyan titkos, de piaci informátoraink szerint biztosra vehető, hogy az elmúlt hónapokban az orosz gáz – ha nem is egyetlen, de – messze legnagyobb hazai vevője az MVM volt.
És ezt erősíti az a kevés információ is, amit a szerződésről hajlandó volt elárulni a kormányzat. A tavaly október elejétől érvényes orosz-magyar megállapodás szerint ugyanis évi 4,5 milliárd, azaz havi átlagban 375 millió köbméter gázt vásárol az MVM a Gazpromtól. Ez az október és május közötti időszakra kereken 3 milliárd köbmétert ad ki. Ebben a nyolc hónapban pedig az Eurostat adatai szerint a teljes orosz import alig 200 millió köbméterrel haladta ezt meg, amelyből a legnagyobb mennyiség ráadásul még tavaly októberben érkezett be.
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a hasonló szerződések alapján valószínűleg az MVM-nek és a Gazpromnak is van lehetősége ugyan éven belül játszani a mennyiségekkel, de így is simán 80-90 százalék körüli lehet az MVM részesedése a teljes orosz importból. Mindez pedig azt jelenti, hogy a külkereskedelmi adatok elég pontosan mutathatják a Gazprom-MVM ügyletek árváltozását is.
Az MVM-vállalás fényében az orosz import alakulása egyébként azt is jól jelzi, hogy a magyar fél annyira azért nem pörgette fel a betárolást, azaz a téli tartalék felhalmozását. A gázpiac ugye úgy működik, hogy a késő tavasszal, nyáron és kora ősszel beérkező energiahordozó jelentős részét tárolókba töltik, hogy aztán télen, amikor az import nem vagy nem teljesen fedezi az igényt, onnan pótolják a hiányt.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása után az uniós országok nagy többsége a szokásosnál sokkal gyorsabb ütemben kezdte meg ezt a tartalékolást. A lengyelek például az ágazatban jellemzőnél már hetekkel korábban elkezdték tölteni a tárolóikat.
Nálunk ehhez képest viszonylag lassú volt ez a folyamat, ami még úgy is kérdéseket vetett fel, hogy a magyar tárolói kapacitás rendkívül nagy az ország teljes gázigényéhez képest, így a várt fogyasztáshoz viszonyítva nemzetközi összevetésben egyáltalán nem állunk rosszul.
A korábbi évekhez képest nem is feltétlenül, de a többi országhoz viszonyítva mindenképpen lassabb betárolást volt, aki úgy értelmezte, hogy a magyar fél inkább kicsit kivár, hátha kedvezőbb lesz a helyzet, és később nagyobb ütemben olcsóbban lehet majd vásárolni. Tavaly egész Európában ez volt a jellemző, és ősszel ez a halogatás vezetett nagyon durva túlkereslethez, illetve az árak elszállásához a gázpiacon, amit a háború már csak fokozott. Most viszont Európa rohamtempóban kezdett betárazni, így egy esetleges külön utas stratégiával akár nyerni is lehetett volna, ha bejön.
Ha volt ilyen elképzelés, akkor nem jött be. Bár április-májusban még úgy tűnhetett, hogy a háború kitörését követő csúcsokhoz képest alacsonyabb szintre áll be a gáz ára, júniusban újabb fordulat jött. Az, hogy az oroszok sorra állították le a szállításokat a különböző vezetékeken, rendkívül bizonytalan helyzetet teremtett a piacon, így az árak a márciusi csúcsnál is jóval magasabb szintre emelkedtek. Magyar részről a költségeket ráadásul tovább fokozta a forint rohamos gyengülése.
A kormányzat, illetve az oroszokkal szerződésben álló MVM így július elején valószínűleg azt látta, hogy most ugyan kissé kevesebbet kell fizetni a Gazpromnak, mint tavasz végén, ám szeptemberre olyan drágán kaphatjuk a gázt, ami végleg fenntarthatatlanná teszi a rezsicsökkentést.
Ahogy a fenti ábrán látszik, a tőzsdei árak mozgása alapján készült becslésünk szerint az orosz import átlagára ősz elejére köbméterenként 600 forint fölé nőhet. Ez továbbra sem pontosan az, amit az MVM fizet, de egészen biztosan nincs messze tőle*Az állami energiacég által fizetett összeg lehet magasabb vagy alacsonyabb is némileg.. Ez azt jelenti, hogy a tényleges piaci ár 9-10-szerese lesz annak, amennyiért a lakosság július végéig kapja a gázt.
Ez havi szinten is százmilliárdos nagyságrendű veszteséget okozhatna az MVM-nek.
Nyilván erre reagált a kormányzat a rezsicsökkentés masszív korlátozásával. Az MVM még a kedvezményes ár átlagfogyasztás feletti eltörlésével, és az erre a mennyiségre bevezetett „lakossági piaci árral” is biztosan rengeteget bukik majd a háztartások kiszolgálásán, de sokkal kevesebbet, mint amennyit az eredeti rezsicsökkentés megtartásával veszített volna. Különösen, hogy a „lakossági piaci árat” – ahogy ez a lenti ábrán is látszik – tényleg elég magasra sikerült belőni.
Az ábrán azért nem a számlán eddig szereplő valamivel 100 forint feletti összeg és az új díjként az átlag feletti felhasználásra behozott 747 forintos ár szerepel, mert az nem tisztán a gáz, vagy ahogy a szakmában mondják, a molekula ára. A számlán lévő egységárban az úgynevezett rendszerhasználati díj is benne van, ami annak a költsége, hogy ezt a gázt eljuttatják az adott fogyasztóhoz, illetve emellett az áfát is tartalmazza. A rezsicsökkentett díjnál ténylegesen a gázért nagyjából 66 forintot fizetett a lakosság, és ha azt feltételezzük, hogy a rendszerhasználati díjak nem változnak, akkor a megemelt ár ennél szinte pontosan 500 forinttal lesz magasabb. A grafikonon azért csak a tényleges molekulaárat tüntettük fel, mert az orosz gáz beszerzési áránál is ez szerepel, ezért így összehasonlítható.
Jól látszik azonban, hogy
az átlagfogyasztás feletti részre meghatározott díj így is kifejezetten magas.
Bár a várt szeptemberi árnál némileg alacsonyabb, de a korábbi beszerzések eredményeként ezen valószínűleg így is nyer majd az MVM. Ezzel abban az esetben semmi gond nem lenne, ha sikerült volna méltányossági alapon kijelölni a kedvezményes díjra jogosultak körét. De nem sikerült. Sőt, ahogy korábbi cikkünkből is kiderül, a rezsi-, és elsősorban a gázáremelés leginkább az energetikailag elavult Kádár-kockában, vagyis a hatvanas és nyolcvanas évek között épült családi kockaházakban lakókat fogja különösen rosszul érinteni.
Vállalat
Fontos