Azt már tudjuk, hogy nemcsak a gyerekkel eltöltött idő mennyisége, hanem annak minősége is sokat számít a képességeik fejlődésében. Az estimese-olvasás, a minél több szó használata például segít az értelmi (kognitív) fejlődésben. Azonban az is fontos, hogy mindezt milyen nevelési stílusban adják át a szülők.
Christopher Rauh és Laetitia Renée új tanulmányában kétféle nevelési módszert különböztetett meg, a „gondoskodó” és a „rideg” nevelést. Ezeket az alapján határozzák meg, hogy milyen visszacsatolások érkeznek a gyerekekhez a szülőktől. A gondoskodó nevelést folytatók sokat foglalkoznak a gyerekekkel, segítik a fejlődését, válaszolnak, ha a baba vagy kisgyerek kommunikálni próbál.
Ezzel szemben a rideg nevelést folytató szülőkre inkább az jellemző, hogy ilyen értelemben nem foglalkoznak igazán a gyerekkel, és bár kis mértékben megjelennek negatív visszajelzések (kiabál a gyerekkel, szemrehányást tesz neki), alapvetően inkább csak a kommunikáció hiánya jellemzi ezt a nevelést.
A szerzők egy viszonylag régi vizsgálat adatait vették elő, amit most már gépi tanulás segítségével tudnak elemezni. Kanadában, Québec tartományban 1997 és 1998 között végeztek felmérést kisgyerekes szülők körében, akiket a szakemberek a gyerekek 5, 17 és 29 hónapos korában látogattak, majd később nyomon követték a teljesítményüket.
Az a különleges ezekben az adatokban, hogy nem önbevalláson alapul a szülői nevelés kategorizálása. Az önbevallásos módszer sokszor torzít, hiszen akaratlanul is jobb színben próbálnak feltűnni a szülők a kérdezők előtt. Az interjúztató más jellegű kérdésekben beszélgetett a szülőkkel, de az interjú végén rögzítette az anyák viselkedését megadott paraméterek mentén. Természetesen némi torzítás így is felléphet, hiszen nem úgy viselkednek az interjúztató jelentében, mint máskor, de ez a viselkedés is jól jelzi az általános nevelési stílust.
Ezekből tevődik össze a gondoskodó és a rideg nevelés kategorizálása, és ezek segítségével tudták megnézni, hogy a gyerekek képességeire hogyan hat a nevelési stílus. A gyerekek kognitív képességét és viselkedését hatéves korban mérték utoljára, így a szerzők ennek alakulásán vizsgálták az anyák szülői stílusának hatását.
Az látszik, hogy legnagyobb hatással a kognitív fejlődésre és a viselkedési problémák hiányára az ötödik hónapban tanúsított szülői viselkedés volt. Egyértelműen jobb kognitív képességekkel rendelkeznek azok, akik gondoskodó nevelésben részesültek, mint akik ridegben, és náluk kisebb eséllyel alakult ki viselkedési probléma is.
Bár a 17. és 29. hónapban tanúsított viselkedés nem volt jelentős befolyással ezekre, de a hatás összeadódik, így
azoknál tapasztalható a legnagyobb kognitív képességfejlődés, akiket végig gondoskodó hozzáállással neveltek.
Ugyanígy náluk jellemző legkevésbé a viselkedési problémák kialakulása.
A szülői viselkedés nem független az anyák jellemzőitől, az alacsonyabb végzettségűek, a fiatal anyák, és azok, akiknek már több gyerekük van, hajlamosabbak a rideg nevelésre, mint az egyetemi végzettségűek, akik idősebben lesznek szülők és az első gyerekes anyukák.
A szerzők szerint ez a tanulmány még csak a kezdet, a gépi tanulás segítségével sokkal mélyebben meg lehet majd érteni, hogy a nevelési módszerek milyen hatással vannak a gyerekekre.
Élet
Fontos