A délután három órás részvételi adatok már kellően magasak ahhoz, hogy érdemes legyen összevetni őket a korábbi eredményekkel. Ahogy írtunk róla, az egyértelműen látszik, hogy a leginkább ellenzéki választókerületekben jóval magasabb a részvétel, mint a leginkább fideszesekben. Ebben azonban semmi meglepő nincs, 2018-ban is ez volt a helyzet, sőt az idén egyelőre a négy évvel ezelőttihez képest épp az ellenzékibb körzetekben tűnik kisebbnek az aktivitás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNézd meg, mennyien szavaztak eddig a településedenAkadnak olyan települések, ahol még a 10 százalékot sem érte el a részvétel, több helyen viszont már a jogosultak több mint fele leszavazott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFordult a kocka: már a legellenzékibb körzetekben marad el jobban a részvétel a 2018-astólMár nagyobb a részvétel a legkevésbé fideszes választókerületekben, ugyanakkor ezekben nagyobbat is esett a szavazók aránya 2018-hoz képest, mint a leginkább kormánypártiakban.

Annak érdekében, hogy a teljes országra tudjunk következtetéseket levonni, megpróbáltuk statisztikai módszerrel megvizsgálni a részvételi adatok és a 2018-as pártpreferencia közötti összefüggést. Azt néztük meg, hogy a több mint háromezer magyarországi településen az idei részvételi adatok mennyire mozognak együtt a 2018-ban a Fidesz-KDNP listájára leadott szavazatok arányával. Tehát lehet-e bármit mondani abból, hogy a fideszes körzetekben magasabb vagy alacsonyabb-e a részvétel.

Két adatsor ilyen jellegű együttmozgását a korrelációs együtthatóval lehet mérni. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a plusz/mínusz 0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik adatsor növekedésével a másik csökken.

Jelen esetben a plusz 1-hez közeli szám azt jelentette volna, hogy minél inkább kormánypárti egy település, annál többen szavaztak, míg a mínusz egyhez közeli épp sz ellenkezőjét, az ellenzéki települések nagy aktivitását jelezte volna. Az idei részvétel és a négy évvel ezelőtti Fidesz-eredmény közötti korreláció azonban lényegében nulla (0,011), azaz a két adatsor között egyáltalán nincs kapcsolat. Ha pedig a 2018-as részvételi adatokat is figyelembe vesszük a számításnál, akkor az együttható még közelebb kerül a teljes függetlenséget mutató értékhez (0,005).

Ebből viszont az következik, hogy nem lehet megmondani, hogy a most már viszonylag biztosnak tűnő magas részvétel, illetve annak területi megoszlása kinek kedvez. A részvételi számokból ezért nem érdemes következtetni arra, hogy melyik politikai tömörülésnek sikerült jobban a mozgósítás.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet 2022-es választások országgyűlési választások részvétel választási részvétel Olvasson tovább a kategóriában