A jelenleg is zajló davosi konferencián rendező Világgazdasági Fórum (WEF) elkészítette a globális kockázatokat elemző 2025-ös riportját. Az elemzésben három kategóriába sorolták a lehetséges eseményeket: azonnali (idénre vonatkozó), rövid- és középtávú (következő két évre vonatkozó), illetve hosszútávú (tíz évre vonatkozó) kockázatokra.

Előzmények: tavaly szeptemberben és októberben több mint 900 globális kockázati szakértőt, politikai döntéshozót, iparági vezetőt és laikust kérdeztek meg a riport elkészítéséhez.

Felülnézet: a legtöbb válaszadó a klímaváltozáshoz köthető kockázatokat jelölte meg legfenyegetőbbként, a szélsőséges időjárási jelenségek pedig valószínűleg Közép-Európát sem fogják elkerülni. A hőmérsékleti szélsőségek mellett áradások és aszályok várhatók a következő években.

Számokban: az azonnali kockázatok közül magasan a háborúkat jelölte meg a legtöbb szakértő, 23 százalék. Ez nem meglepő, elég csak Ukrajnára vagy a szudáni polgárháborúra gondolni. De például egy nyílt iráni-izraeli konfliktusba az Egyesült Államok is jó eséllyel beavatkozna.

• Az ENSZ Biztonsági Tanácsa töredezetté vált, a szervezet békefenntartóiban kezd megrendülni az általános bizalom, hiszen nem sok befolyásuk volt például a közel-keleti konfliktusra az elmúlt években.
• A második azonnali kockázat a szélsőséges időjárás, ezt a szakértők 14 százaléka jelölte meg, de a nem szakértő válaszolók ezt a háborúknál is nagyobb kockázatnak tartják.
• Ami a gazdasági visszaesést illeti, a 60 év felettiek nem említették a tíz legnagyobb kockázat között az azonnali kategóriában, a 30 év alattiak szerint azonban a harmadik helyen van, és a 30-39 korosztály is a negyedik helyre sorolta.

Tágabb kontextus: a rövid- és középtávú kockázatoknál a háborúkat a harmadik helyre tették, a második a szélsőséges időjárási jelenségek veszélye lett, az első helyen pedig a dezinformációk terjedését találjuk. A válaszolók komolyan veszik a technológiai fejlődés általi veszélyeket, kétéves távlatban a kiberhadviselés, kiberbűnözés az ötödik helyre került.

• A WEF több oldalon keresztül foglalkozik a mesterséges intelligencia segítségével előállított hamis vagy félrevezető tartalmak hatásaival. Egy algoritmus nemcsak rosszindulatú dezinformációs kampányokban vezethet félre, hanem például egy HR-folyamatban is, ha az állásra jelentkezők származását elfogultan kezeli.
• További veszély, hogy a kormányok és a techcégek minden korábbinál több adathoz férnek hozzá az állampolgárokról, felhasználókról. A digitalizáció egyszerűbbé teheti, kiterjesztheti a széleskörű megfigyelést, és a dezinformációs kampányokkal együtt alááshatja az egyén bizalmát az információkban és az intézményekben.

Mi következik? A következő tíz évben a legnagyobb kockázatot a klímaváltozás jelenti. Ezen a kategórián belül is kiemelkednek a szélsőséges időjárási jelenségek – mint például az Európát sújtó áradások – valamint a lég-, víz- és talajszennyezés okozta kockázatok.

• A második, harmadik, negyedik helyen is klímaváltozáshoz köthető eseményeket találunk, az ökoszisztéma összeomlása nem sokkal maradt le az élről.
• A társadalom elöregedése is súlyos problémákat okozhat olyan országokban, ahol a 65 év felettiek aránya már most 20 százalék felett van. Ilyen például Németország, Olaszország, Dél-Korea vagy Japán. A munkaerő-hiány mellett egy ilyen korfa nyugdíjválsággal is fenyeget.
• A háború ugyan nincs a hosszútávú kockázatok között globális szinten az élmezőnyben, de a Közel-Keleten és Észak-Afrikában is bekerült a top ötbe a következő tíz évre vonatkozóan. Az európai válaszolók pedig az álhírek terjedése miatt aggódnak kiugró mértékben, egyedül ezen a kontinensen került az első öt válasz közé a dezinformáció terjedése.
• Érdekesség, hogy a WEF által felkért szakértők többsége (64 százalék) arra számít, hogy a következő tíz évben egy többpólusú, töredezett világrend alakul ki, és csak 19 százalékuk számít arra, hogy két szuperhatalom, az Egyesült Államok és Kína stratégiai versenyéről fog szólni a következő évtized.
• A WEF szerint a széles körben kibontakozó protekcionista – szankciókkal, vámokkal jellemzett – gazdaságpolitika miatt a világkereskedelem mértéke is visszaeshet a következő időszakban.
• A kínai és az európai gazdaság eleve nincs jó állapotban, egy eszkalálódó kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között pedig további bizonytalanságokat szülhet. Donald Trump kilátásba helyezett vámjai miatt a kínai termékek Európa felé vehetik az irányt, de az Európai Unió is vámot vetett ki a Kínából érkező elektromos autókra.
• A protekcionizmus nehezebbé teheti az energiaügyi vagy egészségügyi, együttműködéseket is, például egy újabb világjárvány esetén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Oké, vége lesz a világnak, de attól még elmegyek nyaralni a Bahamákra” – mire jutottak a davosi fórumon?Tavaly volt a legmelegebb évünk, de a hófödte Davosban ebből nem sokat érzékeltek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi igaz a Nagy Visszaállításból?A legutóbbi davosi fórum egyesek szerint maga egy nagy összeesküvés volt. Miért félnek az emberek a globális elit jövőképétől?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA davosi elit szerint is baj, hogy egyre gazdagabb a davosi elitFinom ellentmondás, nem csoda, hogy nem történik semmi.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ davos dezinformáció elöregedés globális felmelegedés háború időjárás kiberbűnözés klímaváltozás kockázat mesterséges intelligencia Világgazdasági Fórum Olvasson tovább a kategóriában