Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. január 22. 12:43 Világ

A davosi elit szerint is baj, hogy egyre gazdagabb a davosi elit

A svájci üdülővároskában, Davosban már gyülekeznek a globális elit tagjai, hogy évtizedes szokásuknak megfelelően megvitassák a világ aktuális problémáit. Ezek között első helyen – már nem első éve – nem valamilyen geopolitikai feszültség vagy pénzügyi rettegés, de még csak nem is a tavalyi slágertéma, a tekintélyelvű populizmus előretörése van, hanem a globális egyenlőtlenség. Ezt úgy is meg lehetne fogalmazni, hogy a davosi elit és a világ többi része közötti növekvő vagyoni és jövedelmi szakadék aggasztja leginkább a folyamat haszonélvezőit, azaz a davosi elitet – hívja fel a figyelmet egy apró ellentmondásra Branko Milanovic egyenlőtlenségkutató.

A világ legnagyobb jótékonysági ernyőszervezete, az Oxfam hagyományosan a davosi találkozó elejére időzíti a globális egyenlőtlenségekről szóló jelentését. Az idei tanulmány fő megállapítása szerint a tavaly létrejött vagyon 82 százaléka a legvagyonosabb egy százalékhoz került, az alsó ötven százalékhoz tartozó 3,7 milliárd emberhez pedig a többletvagyon 0 százaléka.

De vannak még bőven sokkolónak szánt megállapítások:

  • A milliárdosok vagyona évi 13 százalékkal növekedett 2010 óta, ami hatszor olyan gyors tempó, mint az átlagos dolgozók jövedelmének évi 2 százalékos növekedése.
  • A világ nagy divatmárkáinak vezérigazgatói négy nap alatt keresnek annyi pénzt, mint amennyit egy bangladesi varroda dolgozója egész életében megkeres.
  • A nagy divatipari cégek által osztalékban kifizetett összeg harmada, 2,2 milliárd dollár elég lenne arra, hogy mind a 2,5 millió vietnami ruhaipari dolgozó méltányos bért kapjon.
  • Ha 1,5 százalékos adót vetnének ki a milliárdosok vagyonára, abból finanszírozni lehetne a világ összes gyerekének iskoláztatását.
  • Ha a mostani ütemben csökkennek a különbségek a női és férfi fizetések között, akkor 217 év múlva záródna be a nemi jövedelmi olló.

Az Oxfam szerint a milliárdos-boom nem a virágzó gazdaság jele, hanem éppen hogy válságtünet, ami mögött rendszerszerű okok állnak, például az, hogy a milliárdos osztály megszállta a politikai döntéshozatalt, és a maga irányába hajlította azt, miközben az egyszerű dolgozókat hátrahagyja a rendszer. Tehát a vagyont, és nem a munkát jutalmazza a mai gazdasági rendszer. (A szervezet vezetője a kizsákmányolás szótól sem riad vissza.) A szervezet így foglalja össze az egyenlőtlenség növekedésének okait egyetlen ábrában:

A tanulmány egésze itt érhető el, egyébként jelentős részben támaszkodik, olyan, már ismert kutatásokra, mint a független kutatók által összerakott Világ Egyenlőtlenségi Jelentés, a Credit Suisse vagyonjelentése, a Forbes milliárdoslistái vagy az IMF és a munkaügyi világszervezet (ILO ) tanulmányai.

Ugyan az egyenlőtlenség visszafordítására vannak logikus, részben kipróbált módszerek – munkavállalói jogok erősítése, vagyoni újraelosztás célzott növelése, szellemi tulajdonjogokhoz való hozzáférés kiszélesítése -, érdekes módon a davosi elit által a gyakorlatba ültetett politikák éppen ezek ellenkezőjét valósítják meg, állapítja meg az Oxfam-jelentés. “Soha nem fizetnének olyan bért, amiből meg lehet élni, de jótékonyan megfinanszíroznak egy filharmonikus zenekart. Betiltják a szakszervezeteket, de szerveznek egy panelbeszélgetést a kormányzat átláthatóságát javító politikákról” – írja Milanovic.

Világ davos egyenlőtlenség jövedelemkülönbségek jövedelmi egyenlőtlenség Oxfam vagyon vagyoni egyenlőtlenség Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2021. január 22. 15:37 Világ

Brit helyett holland egyetemek lehetnek a magyar diákok új kedvencei

A brexit után az eddigieknél jóval kedvezőtlenebb feltételekkel tanulhatnak csak az Európai Unióból érkező diákok a brit egyetemeken, ami a hallgatói kiválóság és sokszínűség szempontjából rossz hír számukra.

Váczi István
2021. január 21. 10:43 Világ

Előírják, hogy mennyi hazai élelmiszernek kell lennie a polcokon Csehországban

Sokan drágulástól félnek, de nehéz elképzelni, hogy a szabályozás összefér az uniós joggal.

Váczi István
2021. január 18. 17:18 Világ

Nem elég, hogy méregdrágák, már lepakolni is alig tudják a konténereket a kikötőkben

Idén tovább nőtt a Kínából induló tengeri fuvarozás költsége, ráadásul a legnagyobb amerikai és európai kikötők nem is képesek egyből fogadni a beérkező hajókat.

Fontos

Avatar
2021. január 22. 12:19 Tech

A jövő aligha alapulhat kizárólag megújuló energiatermelésen

További technikai áttörések kellenek ahhoz, hogy végleg megszabaduljunk a fosszilis energiahordozók égetésétől.

Bucsky Péter
2021. január 22. 06:54 Közélet

Van-e értelme ellenőrizni a magyar közbeszerzéseket?

A legalaposabb kontroll is hiábavaló, ha valahol már nincs tényleges verseny a piaci szereplők között.

Hajdu Miklós
2021. január 21. 15:17 Közélet

Van kiút a közepes jövedelmi csapdából, de Magyarország nem azt követi

Színvonalas intézményrendszerrel a posztszocialista országok közül többnek is sikerült erőteljesen felzárkóznia az uniós gazdasági átlaghoz az utóbbi évtizedben.