Az ukránok felrobbantanák, a szlovákok lenyúlnák a magyar gazdaság ütőerét?
Eléggé felpörögtek az elmúlt napokban az események a jelenleg a magyar gázellátás nagy részét biztosító Török Áramlat körül. A vezetéket korábban Orbán Viktor – jelentősége miatt – a magyar gazdaság ütőerőnek nevezte.
A hétvégén Robert Fico szlovák kormányfő beszélt arról, hogy a kieső ukrán tranzit helyett ezen a vezetéken juthat orosz gázhoz országa.
Hétfőn pedig az oroszokazt állították, hogy az ukránok drónokkal próbálták meg a vezeték egy dél-oroszországi kompresszorállomását felrobbantani.
Mivel korábban a Balti-tenger alatti Északi Áramlatot felrobbantották, a Belaruszt keresztülszelő Jamal vezetéken pedig az oroszok saját döntésből nem szállítanak, az ukrán útvonal kiesésével a Török Áramlat maradt az utolsó olyan vezeték, amelyen orosz gáz jön a kontinensre. Ez Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországra fut be.
Bár az így Magyarországra érkező jelenleg évi 7-8 milliárd köbméter gáz az európai fogyasztáshoz és a korábbi uniós orosz import mennyiségéhez képest is elenyésző, a magyar kormányzat narratívája szerint az ország ellátásához elengedhetetlen.
Első ránézésre így aggasztónak tűnhet, hogy a szlovákok saját gázukkal töltenék meg a vezetéket, az állítólagos ukrán támadás – amelyre Szijjártó Péter azonnal reagált is – pedig még ijesztőbb lehet. Valójában azonban valószínűleg egyik sem jelentene megoldhatatlan problémát.
Számokban: ha igaza lenne Robert Ficónak, akkor a szlovákok teljes egészében lefoglalnák a magyar-szerb határpont szabad kapacitását. Szerbia felől elvileg évente 8 milliárd köbméter gáz érkezhet Magyarországra, ennek jelentős része azonban az MVM-Gazprom szerződésnek van fenntartva.
A Gazprom és az MVM közötti hosszútávú szerződés alapján 3,5 milliárd köbméter mindenképpen ebből az irányból jön. Ám valószínűleg az az egymilliárd köbméter is erre az útvonalra terelődik át, amit eredetileg Ukrajnán keresztül hoztak volna hazánkba az oroszok.
Ha ehhez hozzáadjuk a szlovák állami gázcég és a Gazprom közötti szerződésben szereplő 3 milliárd köbmétert, akkor már majdnem a vezeték maximális kapacitásánál vagyunk. Különösen, hogy Fico szavai alapján a szlovákok efölött is vásároltak eddig az oroszoktól.
Mindez azt jelentené, hogy véget érne az elmúlt hónapokra jellemző magyarországi nyerészkedés az orosz gázzal. Márpedig ez valószínűleg sokak üzleti érdekét sértené, ami konfliktusokhoz vezetne.
Mi várható? Valójában azonban korántsem csak így lehet megoldani a szlovákok problémáját. Fico maga is emlegetett alternatív lehetőségeket, amellyel valószínűleg bolgár-román útvonalra célzott. Más kérdés, hogy ez a rendelkezésre álló kapacitás miatt önmagában nem jelent megoldást.
Sokkal valószínűbb, hogy a helyzetet csereügyletekkel fogják kezelni. A Gazprom ugyanis korábban kötelezettséget vállalt, hogy a vevők igénye esetén megvalósít ilyeneket.
Technikailag ez úgy nézne ki, hogy az oroszok leszállítják például Bulgáriába a gázt, majd egy kereskedővel, amely ott és a más európai piacokon is aktív, elcserélik ezt például németországi gázra, és végül ez utóbbit viszik be Csehország felől Szlovákiába.
Ez jól mutatja, hogy valójában a helyzet nem a szlovákoknak probléma, hanem a Gazpromnak. Hiszen jelen állás szerint az orosz cég nem tudja leszállítani a szerződésben vállalt szlovákiai átadási pontra a gázt. Ha így maradna, minden bizonnyal kötbért kellene fizetniük. Ám – ahogy korábban Szijjártó Péter – most Robert Fico is a Gazprom helyett aggódik.
A szlovák kormányfő egyébként még nem tett le az ukrajnai tranzit felújításáról, de ennek esélyei haloványnak tűnnek.
Tágabb kontextus: a Szlovákiába irányuló szállítások kapacitásigényénél nagyobb probléma lenne, ha tényleg történne valami a Török Áramlat vezetékkel annak oroszországi szakaszán, ám valószínűleg ebben az esetben sem lennének megoldhatatlan ellátási gondok Közép-Európában sem.
Az elmúlt évek beruházásaival rengeteg szűk keresztmetszetet sikerült felszámolni az európai gázhálózatban, aminek köszönhetően a régiós országok összeköttetése sokkal jobb az EU más tagállamaival, mint korábban.
Bár vannak még szűkös kapacitások, a következő években ezek egy része szintén megszűnik, és az ilyen fejlesztéseket szükség esetén fel is lehet gyorsítani.
Más kérdés, hogy egy ilyen forgatókönyv biztosan a jelenleginél jóval magasabb gázárat eredményezne a régióban, és egy pillanat alatt felszámolná a hazai piaci szereplőknek jelenleg komoly profitot hozó magyar árelőnyt.
A hódító háborúknak 1945-ben leáldozott, ám az orosz után az amerikai elnök is elkezdte aláásni a világrend egyik legalapvetőbb jogelvét – amelyet annak idején pont Amerika vezetett be.
Egyre kevesebb a milliárdos tao-projekt, ráadásul ezeknél sem tudnak belekezdeni a pénz összegyűjtésébe, mivel rendre kimerül a kormány által biztosított keret.
Kevesebb államilag finanszírozott egyetemi hely, nehezített gimnáziumi bejutás lehet a technikumok népszerűsítésének útja az utóbbi napok hírei alapján.
Továbbra is inkább pesszimista a hazai lakosság jövőképe, ha anyagi helyzetéről van szó - derül ki a Generali Biztosító legfrissebb reprezentatív kutatásából.
A reklámpiaccal, a nyomtatott és az internetes sajtóval, a tévés piaccal, illetve a rádiókkal kapcsolatos hírekkel foglalkozó új médiapiaci szaklapot indított a Telex és a G7 kiadójában is tulajdonos Kárpáti Márton, Kárpáti András és Pusztay András cége. A Dgtl.hu (ejtsd: didzsitöl) címen indult oldalt a Newsdesk Kft. adja ki - írta meg korábban a Telex.
Az állampapírok kamatfizetését megelőző két kereskedési napon is biztosítja az állampapírok visszaváltását és a még értékesített állampapírok vásárlását a Magyar Államkincstár 2025-től.
Tüntetést szervezett a Taxisok Érdekvédelmi Szervezete elsősorban az adórendszer átalakításáért. A taxisok a Hősök teréről az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz, a Városházához, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) és az (előbbibe beolvadt) Pénzügyminisztériumhoz mennek, végül a Budapesti Közlekedési Központ épülete előtt zárják a tüntetést.
A kék kormányzati plakátok nyolc évvel ezelőtti megálmodása óta összesen több mint 257 milliárd forintot költött ilyen kommunikációs kampányokra a múlt héten amerikai szankciós listára tett Rogán Antal minisztériuma.
Gyerekekkel túlterhelt észak-kínai kórházakról szóló hírek járták be a világsajtót január elején. A problémát a humán metapneumovírus (HMPV) hirtelen terjedése okozta. A kínai kormány azonban azt állította, hogy kórházaik nem túlterheltek, a külügyminiszter szerint pedig a vírus terjedése szűkebb körű az előző évi HMPV-járványnál.
Az áfacsökkentésben nem hiszek, a kereskedelem ezt azonnal lenyeli – mondta a Portfolio tudósítása szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter annak kapcsán, hogy az utóbbi napokban komolyabb politikai vita alakult ki a zöldségek és gyümölcsök áfájának mérsékléséről.