Az állam felsőoktatásból történő kivonulására figyelmeztetett az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), ami jól látszik az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai férőhelyek számának alakulásából. E finanszírozási forma esetében a magyar állam átvállalja a felsőoktatási képzés költségét a támogatott hallgatóktól.

Számokban: a 2025 szeptemberében induló képzések esetében összesen 87 174 állami finanszírozású helyre várnak jelentkezőket a felsőoktatási intézmények a Felvi.hu-n közzétett adataik szerint. Ez a szám a tavalyi felvételi esetében még 95 846 volt, egy évvel korábban pedig 89 806, a jövő évi adat ezeknél rendre 9, illetve 3 százalékkal alacsonyabb.

• 2024-ben tehát viszonylag magas volt az állami finanszírozással felvehetők száma, ám a tavalyi növekedés csak átmenetinek bizonyult. Az egyes intézményeket nézve jókora különbségek mutatkoznak a változásokban, amit az ADF is kiemelt. (A korábbi éveket jellemző adatok sajnos nem alkalmasak az összehasonlításra.)
• Az intézmények felvehetnek további hallgatókat, a költségtérítéses és a saját ösztöndíjrendszerük révén támogatott, így akár végső soron szintén térítésmentesen tanuló hallgatók számáról saját maguk rendelkezhetnek. Az ő finanszírozásuk viszont már nem az állam felelőssége, hanem például a modellváltó egyetemek hátterében álló alapítványoké.
• Meghaladta a jelentkezők száma a kapacitásokat tavaly és tavalyelőtt is. 2024-ben 16 százalékkal, egy évvel korábban pedig 29 százalékkal többen felvételiztek állami finanszírozású képzésre, mint amennyi hely a rendelkezésükre állt. A jelentkezők száma viszonylag magas volt az elmúlt két évben a 2010-es évek közepe óta tapasztaltakhoz képest. 

Miért fontos ez? Az állam egy sok szempontból fontos területen lép hátra. A diplomások aránya a 25-34 éves korosztályban Magyarországon nincs 30 százalék, aminél gyengébb adat csak Romániában fordul elő uniós összehasonlításban, holott a magas iskolai végzettség számos egyéni és társadalmi szintű előnnyel jár.

• Jobban keres, aki tovább tanul, a továbbtanulással járó „bérprémiumok” ráadásul kifejezetten magasak Magyarországon. Az iskolázottság pozitív összefüggésben van továbbá számos jóléti mutatóval, a növelése továbbá kiutat jelenthetne az összeszerelő üzemek és az alacsony szintű beszállítók világából a magyar gazdaság számára.

Igen, de: az állami finanszírozás mostani formáját is sok kifogás éri. Az egyik legvitatottabb pont az úgynevezett röghöz kötés (hivatalosabban a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség) kérdése, miszerint a diplomaszerzés utáni húsz évben kötelező a támogatott tanulmány hosszának megfelelő magyarországi munkaviszonyt fenntartani.

Tágabb kontextus: a kormány régóta hangoztatott célja a szakképzés jelentőségének, az oda jelentkezők arányának és számának növelése.

• Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára tavaly decemberben azt mondta: a kormány célja, hogy az általános iskola elvégzése után tízből hét, de akár nyolc diák is a technikumot válassza, a jelenlegi hathoz képest.
• Ezt a célt szolgálhatja a gimnáziumi felvételik minimum pontszámára kiadott központi ajánlás, amelyet a Népszava cikke szerint több fővárosi gimnázium is magáévá tett, kötelező jelleggel. A Szülői Hang közösség tiltakozást is indított, mert ez szerintük a gimnáziumi képzés elsorvasztásához vezethet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokkal jobban keres, aki tovább tanul – még több diplomás kellene, mégis felrobbant az iskolaelhagyók arányaAz érettségi, a szakképesítés és a főiskolai diploma is jelentős bértöbbletet hoz a munkaerőpiacon, a kormány a tankötelezettség leszállításával mégis több ezer fiatalt engedett ki 8 általánossal az oktatási rendszerből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJavítani nem sikerült a magyar oktatási rendszeren a 2010-es években, csak felforgatniAz elmúlt tíz év magyar kormányai bátran nyúltak a sok sebből vérző magyar oktatási rendszerhez, de nem lett jobb a helyzet, sőt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet felsőoktatás iskolázottság oktatás ösztöndíj Olvasson tovább a kategóriában