Donald Trump megválasztott amerikai elnök az elmúlt évben először 60–100, majd megválasztása után már csak 10, de nem sokra rá a BRICS tagjai elleni fenyegetései keretében ismét 100 százalékos védővámok kivetését lengette be Kínával szemben. Mindezt természetesen a 2018-ban kezdett kereskedelmi háborúja során kivetett, jellemzően 25 százalékos – azóta is érvényben lévő – védővámokon túl.
Miközben Trump fenyegetéseinek komolyságáról élénk elemzői találgatások folynak, Joe Biden leköszönő kormánya is odaszúrt még egy utolsót Kínának: december elején 140 újabb, a félvezetőgyártásban és -tervezésben érdekelt kínai vállalatra vetett ki exportkorlátozásokat. Ezek egyebek mellett a gépi tanuláshoz használt mikrocsipek és nagy teljesítményű memóriák, valamint csipgyártó gépek és szoftverek eladását tiltják a kínai ipar szereplői számára.
Trump és Biden együttes fenyegetéseit a kínai kormány sem nézi ölbe tett kézzel: az elmúlt hetekben amerikai vállalatokat célzó szankciókat hozott, az Intel és az Nvidia is célkeresztbe került.
Ezzel párhuzamosan decemberben tilalmat vetett ki három, az elektronikai gyártásban kulcsfontosságú nyersanyag amerikai exportjára. Ez felveti annak a veszélyét Washington számára, hogy a kereskedelmi konfliktus fokozása esetén Kína ellenlépéseivel képes lehet jelentősen akadályozni az amerikai ipari és elektronikai ellátási láncok működését.
Szemet szemért
Bár Bidenék decemberi lépései Trump fenyegetéseinél jóval kisebb sajtót kaptak, de rövid távon hasonlóan fontosak. A félvezetőgyártás a kezdetektől a kereskedelmi háború kiemelt területe volt, és Biden kormánya alatt – Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó vezérlete mellett – az amerikai iparpolitika és külpolitikai stratégia szempontjából is kiemelt szerepet kapott az Egyesült Államok és szövetségesei mikrocsip-technológiai primátusának bebiztosítása. Ezzel párhuzamosan pedig annak megakadályozása, hogy Kína fel tudjon zárkózni a világ élvonalába a legfejlettebb mikrocsipek és memóriák tervezésében és gyártásában.
A leköszönő kormány december közepén a napelemekben használt félvezető szeletek, poliszilícium- és volfrámtermékek még a tavasszal bejelentett vámemelését is jóváhagyta, január elsejei hatállyal 25-ről 50 százalékra nő ezek amerikai importjának költsége. November végén a kínai vállalatok által a védővámok megkerülésére használt délkelet-ázsiai országok esetében is vámemelést jelentettek be.
Kína kisebb részben Trump fenyegetéseire, nagyobb részt Bidenék lépéseire reagálva az elmúlt hetekben megtette az első ellenlépéseket.
Ennek egyik eszköze a 2019-ben, az első Trump-kormányzat idején létrehozott, a kínai szempontból „megbízhatatlan entitásokkal” való üzletelés tiltó szankciós lista bővítése. Erre a listára a közelmúltban a Skydio nevű feltörekvő amerikai dróngyártó is felkerült, amely a Pentagon fontos beszállítója, és Ukrajnába is szállít termékeiből. A cég szerint a szankciók hatására nem tudnak elegendő akkumulátort beszerezni, így kénytelenek voltak visszafogni termelésüket. A Bloomberg forrásai szerint a kínai formális és informális korlátozások több európai dróngyártót is elértek.
December elején trösztellenes vizsgálat indult az Nvidia csipgyártó ellen is, amely a gépi tanulásban használt mikrocsipjei sikere miatt az egyik legnagyobb tőzsdei értékű vállalattá, egyúttal pedig a Kínára kivetett amerikai exportkorlátozások célpontjává vált. A cég korábban többször próbált külön a kínai piacra fejlesztett termékekkel mentesülni a kereskedelmi háború járulékos kárai alól, de a jelek szerint ez egyre kevésbé reális.
A kínai államszervek vizsgálatot kezdeményeztek a Micron mikrocsipgyártó vállalat ellen is, arra hivatkozva, hogy az „folyamatosan megsérti Kína érdekeit” az amerikai hadsereg és szövetségesei kiszolgálásával. Hasonló hangok övezik az Intel kínai tevékenységét is, a kínai kiberbiztonsági szövetség októberben azt pedzegette, hogy az Intel mikrocsipjein futó operációs rendszerekhez az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) is hozzáférhet backdoorokon keresztül. Az Intel és az AMD csipjeinek használatát már tavasszal megtiltották a kínai kormányzati gépeken.
Az Intel számára komoly érvágást jelentene a potenciális pekingi büntetés. A vállalat a Pentagon 3 milliárd dolláros megrendelése és a hazai csipgyártást ösztönözni hivatott kormányzati program keretében kapott 8 milliárd dolláros beruházási támogatás ellenére súlyos pénzügyi problémákkal küzd, és számos beruházását kénytelen volt felfüggeszteni.
A kínai vizsgálatok az ősszel kevésbé stratégiai ágazatokat is elértek. A többek között a Calvin Klein és a Tommy Hilfiger márkákat tulajdonló PVH konszern azért került a kínai hatóságok célkeresztjébe, mert „diszkriminatív” módon nem vásárol a hszincsiangi pamutból, amelyet nyugati jogvédők szerint a muszlim ujgur kisebbség kényszemunkára fogott tagjai szednek.
Célkeresztben az ellátási láncok
Az új stratégia másik alapvető eleme a washingtoni értékelések szerint az amerikai ellátási láncok elfojtása lehet, azaz Peking igyekszik fegyverként használni Washingtonnal szemben, hogy egyes nyersanyagok feldolgozása és exportja terén domináns pozíciót foglal el a világon.
Ennek eddigi legfőbb jele, hogy Peking december 3-án nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva tilalmat vetett ki egyes kritikus nyersanyagok, a gallium, germánium és antimon amerikai exportjára.
Ezeket az anyagokat az elektronikában és a haditechnikában is gyakran alkalmazzák, többek között félvezetők, infravörös eszközök, optikai kábelek és napelemek gyártásában. A kínai fenyegetések súlyát az adja, hogy a globális antimontermelés mintegy felét, a feldolgozott germánium 59 százalékát, a feldolgozott gallium 98,8 százalékát Kínában állítják elő.
Az Egyesült Államok a kínai germánium és gallium negyedik, illetve ötödik legnagyobb globális piaca volt 2023-ban. Előbbi két anyagot illetően már az év kezdetétől elapadt a kínai import, de az antimon áramlását csak az ősszel tekerték le Pekingből, az év végére 97 százalékkal esett az amerikai import. Emiatt a bejelentés elsősorban az antimon piacán okozott felfordulást, az anyag ára idén 300 százalékkal emelkedett, a kínai bejelentést követő napon 40 százalékot ugrott.
Ez egyelőre egy figyelmeztető lövésnek tekinthető Kína részéről,
és az egyes nyersanyagok területén a fenyegetés legfeljebb átmeneti gondokat tud okozni. Ezeket nem azért nem bányásszák és finomítják máshol, mert ne lennének alternatív lelőhelyek, hanem azért, mert Kínában mindezt sokkal olcsóbban végzik az iparpolitikai támogatásokkal, olcsó energiával és munkaerővel felvértezett vállalatok, mint a nyugati világban. A korlátozások ugyanakkor rentábilissá teszik a nyugati termelést, így hosszabb távon a piaci erők megoldják az ellátást.
Mindenki veszít, kérdés, ki veszít többet
Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár maga is elismerte decemberben, hogy a kereskedelmi konfliktusnak nincsenek nyertesei. Donald Trump pedig az infláció letörését hirdető kampánya után kénytelen volt bevallani, hogy igazából nehéz lenne lehozni az árakat – sőt közgazdászok szerint kifejezetten növelnék az inflációt vámháborús és egyéb ígéretei.
A pozitívabb előjelek között van, hogy Trump meghívta Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkárt január 20-i beiktatására. Bár Hszi várhatóan nem tesz eleget Trump meghívásának, egyes értelmezések szerint önmagában a meghívás ténye azt sejteti, hogy az inkoherens fenyegetések pusztán tárgyalási alapként szolgálnak Pekinggel szemben, amelyeket Trump nem feltétlenül tervez betartani, inkább valamiféle újabb megállapodás kizsarolása lehet a cél.
Kínát önmérsékletre intheti, hogy az idei növekedés eddig elmarad a Kínai Kommunista Párt ötszázalékos hivatalos céljától (a második negyedévben 4,6, a harmadikban 4,7 százalék volt a növekedés). Az autóipar és más feldolgozóipari szektorok tagadhatatlan technológiai előrelépése és látványos exportsikerei messze nem tudják ellensúlyozni az önkormányzatok adóssággondjait és az ingatlanpiac visszaesését, ezért a pártállam az ősz folyamán jelentős monetáris lazításra és óvatos költségvetési élénkítésre kényszerült. Ebben a helyzetben az eleve nem túl rózsás külső környezet további romlása gazdasági szempontból nagyon kedvezőtlen lenne Hszi számára.
A baljósabb jelek között van ugyanakkor, hogy Trump az elmúlt hetekben visszahozta formálódó kormányába az első kereskedelmi háború két fontos szereplőjét. A Fehér Ház kereskedelmi megbízottjának Jamieson Greert jelölte ki, aki első elnöksége alatt az ugyanezen posztot betöltő és ebben a minőségében a Kínával szembeni fellépést vezető Robert Lighthizer kabinetfőnöke volt.
Szintén visszatér a Fehér Házba Peter Navarro unortodox gazdasági tanácsadó is, aki amellett, hogy a védővámok nagy szószólója, idén négy hónapos börtönbüntetés volt kénytelen leülni, amiért nem volt hajlandó vallomást tenni a Capitolium 2021. január 6-i ostromát vizsgáló kongresszusi bizottság előtt.
Világ
Heteken belül eltűnhet a csövekből az Európába tartó orosz gáz fele
Minden jel arra utal, hogy nem lesz megállapodás az orosz gáz ukrajnai tranzitjáról, és a felek nem fogják meghosszabbítani a december 31-én lejáró szerződést.
Elbocsátáshullám közben hívnának be még több vendégmunkást Németországban
De ez csak első ránézésre ellentmondásos: főleg a gyárak kerültek bajba Németországban, miközben építőmunkásból, kamionsofőrből vagy ápolóból továbbra is hiány van.
Ukrajnának és a magyar iparnak is árthat a dél-koreai elnök példátlan hazardírozása
Magyarország harmadik legnagyobb befektetőjének gazdaságpolitikája és külpolitikai orientációja is fordulatot vehet.
Fontos
Félmilliárdos kedvezménnyel árulják a hetvenéves magyar téglagyárat
Árverésen értékesítik az egykor szebb napokat látott mályi téglagyárat. Az üzem az energiaválság hatására elszálló költségek miatt roppant meg végleg.
Fogynak az olyan magyarok, akik jobban keresnek a románoknál és bolgároknál
A román társadalom több mint fele már lehagyta magyar társait az uniós jövedelmi rangsorban a vásárlóerő-paritáson mért adatok alapján.
Nem érdemes várni a drága lakáshitelek kiváltásával
Nincs esély arra, hogy a közeljövőben tovább csökkenjenek a lakáshitelek kamatai, így érdemes most kiváltani a régebbi, kedvezőtlenebb feltételű kölcsönöket.
