A csütörtöki öt százalék körüli esés nyomán a szeptemberi csúcsokhoz képest már több mint ötödével csökkent a meghatározó olajfajták ára, befektetői zsargonnal szólva medvepiacba lépett.

Mi történt? Noha az elemzők többsége hordónként 90-95 dollár körüli olajárakkal számolt az idei utolsó negyedévre és 2024-re is, az utóbbi egy hónapban trendszerűen estek az árak, a csütörtökivel már mélyen 80 dollár alá.

• Igaz, pénteken éppen pozitív korrekció zajlik, az Európában meghatározó Brent 78-79 dollár körül állt a cikk írásakor, az észak-amerikai WTI 74 dollár környékén.

Előzmények: a szeptemberi árcsúcshoz vezető időszak legfontosabb fejleménye a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és szövetségesei (köztük Oroszország) összehangolt kitermeléscsökkentése volt, ezzel felhajtották az árakat.

• Bár a korlátozások döntő része azóta is érvényben van, és a gázai konfliktus is növelte átmenetileg az árakat, ez már kevésnek bizonyult a szeptemberi szintek fenntartásához.

Felülnézet: a csütörtöki esés főbb okai között szerepel, hogy az amerikai olajkészletek legutóbbi adata magasabb lett a vártnál, az amerikai gazdaság friss mutatói pedig arra utalnak, hogy elkezdődhetett a gazdaság régóta várt lassulása. Emellett a kínai finomítói aktivitás is visszaesett.

• Közben a kínálat erősödik, az északi-tengeri, amerikai és guyanai export is felfut a következő hónapban.

Kilátások: mivel az olajpiac a pénzügyi spekuláció kedvelt terepe, az árak rövid távú alakulását nehéz jól előre jelezni. A fundamentumokat illetően az egyik legfontosabb az OPEC és szövetségeseinek közeledő csúcstalálkozója, ahol a kitermelési kvóták és korlátozások további sorsáról is döntenek.

• Lényeges kockázat a közel-keleti helyzet alakulása: Irán közvetlen háborús részvétele akár 150 dollár körüli olajárat is előidézhetne.

Tágabb kontextus: az üzemanyagokon keresztül az olajár lényegesen befolyásolja az inflációt, így az annak leszorításáért dolgozó jegybankok dolgát világszerte megkönnyíti az olcsóbb olaj.

• Az Ukrajnával háborúzó Oroszország számára viszont rossz hír az olajár csökkenése, hiszen elsősorban az olajbevételekből fedezi a háború egyre nagyobb költségeit.

Igen, de: a mostani gazdasági nehézségeknél és kínálati szintnél valószínűleg több kellene ahhoz, hogy az elemzők lényegesen megváltoztassák véleményüket a következő egy év olajpiaci kilátásairól.

Alulnézet: az olajár csökkenésének és a forint erősödésének köszönhetően szeptember közepe óta több mint tíz százalékkal csökkentek az üzemanyagárak Magyarországon. Igaz, januártól a jövedéki adó emelése miatt 41 forintos drágulás várható.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKell-e félni az elszálló olajáraktól 2024-ben? Az európai recesszió, Németország agóniája, sokkal fenyegetőbb rém, mint amit az olajpiac jelenthet. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem azért drága a magyar dízel, mert Ukrajnába is jut belőleA nyersolaj ára, a forintárfolyam és a finomítói árrések szerepe lényegesen nagyobb annál, mint hogy magyar oldalról is folyik a háború sújtotta ország ellátása üzemanyagokkal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem az EU miatt emelik több mint 40 forinttal az üzemanyagok árát januártólInkább a költségvetési hiány mérséklése érdekében szükséges 240 milliárd forintos bevételnövelés. De a januári 43 forintos üzemanyag-áremelés nem vezet ekkora adóbevételi többlethez.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ Irán kőolaj olajár Oroszország üzemanyag üzemanyagár Olvasson tovább a kategóriában