A nyugati szankciók bevezetése után az orosz kőolajra kényszerből adott diszkont az 50 százalékot is elérte, ez mostanra mintegy 15 százalékra csökkent, ami jókora pluszbevételekhez juttatja az orosz költségvetést.
Ukrajna lerohanása előtt az orosz uráli olajfajta csak pár százalékkal volt olcsóbb az északi-tengeri Brentnél, ezt követően azonban az olajvállalatok önkéntes szankciója és a piaci bizonytalanság 40 százalék fölé vitte a diszkontot. Egy átmeneti csökkenést követően az említett csúcsot akkor érte el, amikor életbe lépett a tengeri szállítású orosz olaj vásárlására vonatkozó uniós tilalom, valamint a 60 dolláros olajársapka.
The oil sanctions are weakening rapidly – Urals discount now at 14%, down from 50% at launch of price cap
Growing shadow fleet, circumvention and OPEC+ cuts to blame
Developments can be turned, but might require controversial and escalatory measures 🧵 pic.twitter.com/agu7GhOquP
— Henrik Wachtmeister (@henrikwacht) September 26, 2023
Egy ideig ez azért nem okozott igazán gondot az oroszoknak, mert a nemzetközi olajár sem volt sokkal magasabb, így az akkori diszkontok mellett nyugati biztosítással és tankereken is exportálhatták az olajukat immár főleg Indiába és Kínába. (Az olajársapka úgy működik, hogy megtiltja ezek igénybe vételét, ha a vásárló hordónként 60 dollárnál többet fizet az orosz olajért.) Ez hallgatólagosan az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek is megfelelt, a cél ugyanis nem az orosz olajexport megakadályozása volt – mivel az elviselhetetlenül magas világpiaci árat okozott volna –, hanem az ebből származó bevétel csökkentése.
Ez addig működött nagyjából, amíg az olajár nem kerül lényegesen magasabbra. A múlt héten azonban már 95 körül járt, igaz, mostanra nagyjából 10 dollárral került lejjebb. Mindenesetre az orosz olaj átlagos eladási ára messze 60 dollár fölé került, ami azért lehetséges, mert mostanra rengeteget vesztettek erejükből a nyugati intézkedések. Ennek egyik oka, hogy időközben az oroszok egy egész flottát vásároltak össze idősebb tankerekből, amelyek nyugati biztosítás nélkül fuvarozzák az olajat Ázsiába. Így egyre kevésbé szorulnak rá arra is, hogy az eladásnál meghamisítsák az árat, mintha beférnének a 60 dolláros plafon alá – bár azért ez a gyakorlat sem halt ki teljesen.
Miután a nyugati országok nem akadályozták meg a flotta összevásárlását az oroszok, illetve a nekik szolgáltató cégek számára, most már kevesebb lehetőségük maradt a háborús agresszor energetikai bevételeinek megcsapolására. Szóba jöhetne például a nyugati biztosítás nélkül hajózó tankerek áthaladásának megtiltása a Balti-tenger szorosain, de ez eszkalációs lépésnek számítana, ami az olajárakat is tovább emelhetné.
A Rystad elemzőcég még a mostani olajárcsökkenés előtti prognózisa szerint idén Oroszország mintegy 300 milliárd dollár bevételre tehet szert olaj- és gázeladásból. Ez ugyan harmadával kevesebb a tavalyinál, de volt korábban is példa ilyen összegre, legutóbb 2016-ban. Akkor persze nem kellett egy borzasztóan költséges háborút finanszírozni, így egyelőre nyitott kérdés, mennyire boldogul ezzel a feladattal az orosz költségvetés. Az ismét 100 dollár körüli rubelárfolyam nem túl jó jel számukra, de igazán nagy bajba valószínűleg csak akkor kerülne a büdzsé, ha folytatódna az olajár esése, vagy jobban sikerülne érvényt szerezni a 60 dolláros árplafonnak.
Világ
Fontos