A bevándorlás szigorításával vonná magához a kezdeményezést Macron elnök, és ezzel újra fellángoltak a viták a migrációról Franciaországban. A népességfogyás ellen több millió újabb érkezőre lenne szükség, de a közvélemény egyebet se kíván. A kérdésnek jelentős gazdasági vetületei is vannak.
Mi történik? Macron ősszel át akarja nyomni a bevándorlási törvény régóta húzódó szigorítását. Elsősorban az illegális migrációt szorítaná vissza és a határra vinné a menedékkérelmek benyújtását. Gyorsítana a deportálásákon is.
Politikai kontextus: a 2. ciklusában parlamenti többség nélkül, alkalmi alkukkal regnáló Macront politikai bénultság fenyegeti. Támogatottsága a nyugdíjkorhatár-emelés miatt mélypontra jutott, a 17 éves Nahel lelövése után kitört zavargások pedig tovább növelték a bevándorlás-ellenességet.
- A jobbközép szavazatok felé mozduló francia államfő összehívta a pártok vezetőit egy átfogó politikai kompromisszum reményében. A bevándorlás szigorítása (friss előzmény: az abaja iskolai kitiltása) a jobboldali RN, Le Pen pártjának régi követelése.
- Nehéz lesz azonban parlamenti többségre jutni. A jobboldal Macronnál nagyobb szigort akar, az RN népszavazást követel. Macron inkább nemzeti konzultációban gondolkodik, de elvileg akár saját hatáskörben is szigoríthat.
Számokban: 7 millió ember, a Franciaországban élők tizede bevándorló a statisztikák szerint, a harmaduk állampolgársággal is rendelkezik. Mostanában évi 150-250 ezren érkeznek az illegálisokat is beleszámítva, ez egyébként arányaiban nem számít kiemelkedőnek az EU-ban.
- Az újszülöttek közül viszont már minden negyedik kisbaba külföldön született anya gyermeke.
- A másod- és harmadgenerációsokat is figyelembe véve még nagyobb az arány: a 60 év alattiak 30 százalékának van legalább egy külföldi származású nagyszülője a becslések szerint.
- A többség – a társadalom háromnegyede – szigorítana a bevándorlási szabályokon.
Igen, de: egy friss jelentés szerint Franciaország demográfiai fordulóponthoz érkezett. A természetes szaporodás csökken, a népességnövekedés zöme már a bevándorlásból ered. A gazdasági növekedéshez és a népességszám stabilizálódásához a következő fél évszázadban minden évben 170 ezer új érkezőre lenne szükség.
Gazdasági következmények: az alacsony francia foglalkoztatottság miatt a gazdaságnak szüksége van új érkezőkre, a hiányszakmákba Macron is több ideiglenes munkavállalót hozna. A migráció teljes költségvetési hatása vitatott, leginkább a pozitív nulla körül lehet, a súlyos szociális tehertételt nem igazolják az adatok.
Ellentmondás: Ekkora jövőbeli bevándorlással 2070-re a népesség fele bevándorló hátterű lenne. A vitában megszólaló Perre Vermeren jobboldali kutató arra hívja fel a figyelmet, hogy a francia népre nem lehet pusztán statisztikai sokaságként tekinteni.
- Szerinte, ha nem sikerül növelni az Európában egyébként magasnak számító születésszámot, akkor a tömeges bevándorlásnál még mindig jobb, ha csökken a népesség. Az olcsó munkaerő behozatala helyett pedig inkább a magasan képzett munkaerőre építő gazdasági modell a kívánatos.
