Lehet, hogy még soha nem hallott róla, de ő tereli új mederbe a szennyezés elleni harcot – állítja a róla szóló hosszú portréjában a New York Times Richard Reveszről, aki január óta vezeti Washingtonban a Fehér Ház Információs és Szabályozási Hivatalát (Office of Information and Regulatory Affairs, OIRA).

Mint neve is sejteti, Revesz magyar felmenőkkel bír: nagyszüleit Auschwitzban ölték meg, szülei holokauszttúlélőként kerültek Argentínába, ő már ott született az ötvenes években. Onnan került aztán 18 évesen ösztöndíjasként az Egyesült Államokba: a Princeton után az MIT-n tanult környezeti jogot, azóta pedig a terület egyik legjelentősebb szakértője. Sokáig volt a New York University jogi dékánja – akadémiai körökben tehát nagyon is jól ismerték, de a nagyközönség most ismerkedik a kissé obskurus hangzású, de a háttérben igen befolyásosnak mondott hivatalával.

Az OIRA többek között a fogyasztóvédelmi, klímaügyi és környezeti szabályok kalibrálása, gyakorlati implementálása kapcsán megkerülhetetlen: költség-haszon elemzéseiknek nagy szerepe van a lehetséges állami beavatkozások meghatározásában, vagy éppen lekeverésében.

A hivatalnak a beszámolók szerint alapvetően lassító, mérséklő, konzervatív hatása volt hosszú évek óta. Így higították fel például még Obama elnöksége alatt az EPA, a szövetségi környezeti ügynökség javaslatát a levegőminőségi szabályok szigorítására. Arra hivatkoztak, hogy a várható egészségügyi előnyökkel szemben annak túl nagyok lennének az iparági költségei.

Revesz kinevezése azonban ebben alapvető változást jelenthet. Ő ugyanis az egyik legfontosabb amerikai környezeti jogász, aki évek óta éppen az erőteljesebb szabályozásért, és annak jogi alátámasztásáért küzd, korábban az akadémiai szférában és a bíróságokon – most pedig már a Fehér Házban.

Az egyetemen és a jogászok között leginkább becenevén, Rickyként ismert Revesz, Trump alatt több demokrata vezetésű állam ügyészének adott jogi segítséget a leépített környezetvédelmi szabályozás miatt indított bírósági perekben. Sajtóhírek szerint jó esélye volt az EPA élére való kinevezésre is, de végül inkább a fehér házi hivatalt kapta meg.

Ott most egy látszólag módszertani, valójában jelentős politikai következményekkel is bíró átalakítást, a költség-haszon elemzések reformját készíti elő. Ezek a kalkulációk idáig alapvetően egy-egy szabályozás gazdasági költségeit mérték össze a közvetlen társadalmi előnyökkel. Revesz megközelítésében azonban jóval nagyobb hangsúly van azon, hogy egy új szabályozás potenciálisan milyen előnyökkel bír a jövő generációk számára. Ez különösen a klímapolitikában az erősebb állami beavatkozás felé billentheti el a mérleget.

Hogy egy költségkalkuláció szórása különböző politikai módszertanok esetén milyen nagy lehet, azt a szén-dioxid-kibocsátáshoz kapcsolt károk dollárosításán lehet például látni. Obama elnöksége alatt a fehér házi hivatal egy tonna szén-dioxid-kibocsátást 50 dolláros károkozásként számszerűsített, Trump alatt azonban ezt a tizedére, 5 dollárra vitték le. Revesz módszertanával az okozott kár azonban már 200 dollár körül lenne, ami azt jelenti, hogy sokkal erősebben tudná az állam kibocsátáscsökkentésre kényszeríteni a vállalatokat, és ezt több eséllyel tudná a bíróságok előtt is megvédeni.

Az egyik aktuális tét az autógyártók elektromos autók felé való terelése kapcsán látszik: a Biden-adminisztráció célja, hogy 2032-re az amerikai újautó-eladások kétharmada már teljesen elektromos jármű legyen. Az EPA javaslata szerint ennek érdekében gyártónként fogják meghatározni az összes eladásra vonatkozó maximális kibocsátási szintet, aminek a gyakorlatban csak úgy lehet megfelelni, ha a járművek jelentős része zéró kibocsátású lesz.

Revesz klímabarát számításai ezt támasztanák alá azzal, hogy ezek alapján a kalkulált környezeti és egyéb előnyök az egybilliárd dollárt is meghaladnák, ami már jóval több lenne, mint az átállás egyébként szintén tekintélyes iparági költségei.

Revesz jogi felkészültségét mindkét politikai oldal elismeri, de amíg a demokraták a hatékonyabb környezet- és éghajlatvédemi fellépés letéteményesét ünneplik benne, republikánus oldalon a túlzott állami beavatkozás embereként tartják számon, aki az olajipar és az emberek megélhetése ellen tör.

Ennek óriási hatása lesz a legkülönbözőbb szövetségi programokra

– idéz a Reveszről pozitív képet festő cikkében a New York Times egy fosszilis energiaipari vállatokat képviselő ügyvédet “Egész biztos, hogy jóval agresszívabb szabályozást fog támogatni, különösen az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban, és ez szinte biztosan emelni fogja az energiaköltségeket, ami beépül majd az áruk és szolgáltatások árába is” – mondta a lapnak Jeffrey Holmstead, a Bracewell jogásza.

Revesz állami szintre emelt költség-haszon elemzését az általa vezetett hatóság várhatóan idén ősszel véglegesíti. Biden Amerika éghajlatpolitikát meghatározó új klímaszabályozásának fő elemei jövőre lépnek hatályba.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ éghajlat klímapolitika környezetvédelem Richard Revesz usa Olvasson tovább a kategóriában