A fenntarthatósági és felelős vállalatirányítási szempontok elleni kultúrharc jegyében üzennek hadat a környezeti-társadalmi vállalásoknak a potenciális republikánusok elnökjelöltek az Egyesült Államokban. Az elmúlt napokban a 2024-es indulását már be is jelentő Vivek Ramaswamy, az anti-woke mozgalom indiai származású apostola, majd Ron DeSantis floridai kormányzó, Trump jelen állás szerint elsőszámú kihívója lökte be a kampányát azzal, hogy az ESG-t valamiféle baloldali mételynek állította be, amivel szemben meg kell védeni a piacgazdaságot.
Az ESG az az elmúlt években befektetői körökben szintre mantraként és zöld hívószóként emlegetett divatos betűszó, ami a környezeti, társadalmi és etikus vállalatirányítási szempontokra utal. Azt mutatja, hogy egy cég működése milyen hatással van a környezetére és a társadalomra, és elvileg arról tanúskodik, hogy a cég fenntarthatósági jelentésében foglaltak mennyire valósulnak meg a gyakorlatban. Mivel a módszertana még nem eléggé kidolgozott, és sok vállalat greenwashingra is használja, vannak, akik nagyrészt humbugnak érzik, de önmagában azt az elvet, hogy például a környezeti szempontok valahogy jelenjenek meg egy vállalat értékelésében, elvi szinten nem sokan kifogásolják.
Európában legalábbis, az amerikai jobboldalon ugyanis a környezeti és társadalmi felelősség szempontjainak ilyetén hangsúlyozása felettébb gyanúsnak számít, amit leginkább a balos woke ideológiával kapcsolnak össze,
és ha rajtuk múlna, kipurgálnának az egész közéletből.
Az ESG-vel szembeni ellenmozgalom egyik arca az az Vivek Ramaswamy, aki múlt kedden jelentette be, hogy 2024-ben elindul a republikánus elnökjelöltségért. Az indiai bevándorló családba született, Harvardon és Yale-en végzett 37 éves vállalkozó Trumphoz hasonlóan kívülről, az üzleti szférából érkezve hódítaná meg a pártot, amihez van is tőkéje és alakul az ismertsége is. Nagyrészt gyógyszeriparban felhalmozott vagyona meghaladja a félmilliárd dollárt, a széljobbos Tucker Carlson műsorának állandó szereplője, és a sajtó szívesen ad neki olyan hangzatos címeket, mint az “Anti-Woke Inc. vezérigazgatója”.
Ezt leginkább azzal érdemelte ki, hogy könyvekben és előadásokban renszeresen támadja a társadalmi felelősséget hangoztató vagyonkezelőket, mondván, azok valójában baloldali ideológiák, nem pedig valós piaci szempontok szerint döntenek a befektetésekről, amivel mások vagyonát kockáztatják és megengedhetetlen módon torzítják a piacot. A kritikája nem csak elméleti: Strive néven ő is alapított egy vagyonkezelőt,
ami úgy dönt a pénzkihelyezésekről, hogy nem foglalkozik környezeti szempontokkal.
Vagyis mindenki nyugodtan szennyezhet, ez nem lehet szempont a gazdasági döntésekben – hangsúlyozza, és ezt az amerikai gazdaság depolitizálásának nevezi. Ennek jegyében az olajtársaságokat például arra bíztatja, hogy “büszkén, nyilvánosan és bocsánatkérés nélkül” termeljenek csak ki minél több szinhidrogént, és ne hagyják, hogy holmi klímavédelmi szempontok elvonják a figyelmüket. Szerinte a menedzserek kizárólagos célja a minél magasabb profit elérése lehet – és ebben a szabadpiaci, más erkölcsi-társadalmi céloknak helyet nem szorító megközelítésben olyanok állnak mögötte, mint az ESG-t szimplán csak “gyűlöletgyárnak” tituláló Peter Thiel, a digitális forradalomban meghatározó szerepet játszó libertariánus milliárdos.
Ramaswamy mellett azonban mások is ráharaptak a republikánus pártból a témára. Ron DeSantis floridai kormányzó, a republikánus elnökjeltölti választás Trump mögötti legnagyobb esélyese a déli államot ígérete szerint “woke-mentessé” tenné. Decemberben azzal állt ki, 2 milliárd dollár állami befektetést von ki a BlackRocktól, a világ legnagyobb vagyonkezelőjétől, az ESG-mozgalom egyik kulcsszereplőjétől. Friss javaslata pedig már arról szól, hogy a floridai közintézmények a jövőben nem dolgozhatnának együtt olyan hitelminősítőkkel, amelyek a kötvényeket az ESG fenntarthatósági kritériumok alapján értékelik.
Hasonló kísérletekre más amerikai szövetségi államokban is van példa. 19 republikánus vezetésű állam főügyésze bíróságra akarja vinni az ESG-kritériumokat alkalmazó hitelminősítőket és a pénzintézeteket, szerintük ugyanis az ESG-n keresztül törvénytelen nyomást gyakorolnak a vállalatokra, hogy így kényszerítsék ki a fosszilis tüzelőanyagoktól való megválást, és ezzel felhajtják az energiaárakat és az inflációt, valamint gyengítik az Egyesült Államok biztonságát. Több államban pedig vagy a nyugdíjalapoknak tiltják meg, hogy ESG-kritériumokat figyelembe véve fektessenek be, vagy pedig az állami ügynökségeknek, hogy olyan pénzintézetekkel szerződjenek, amelyek nem hajlandók pénzügyi szolgáltatásokat adni például a fosszilis ipar képviselői számára.
A republikánusok többek között azt kifogásolják, hogy az alacsonyabb ESG-pontszámmal rendelkező vállalatok így drágábban jutnak hitelhez, amit a piaci értékelésekbe való veszélyes beavatkozásnak minősítenek. Szerintük az is sokatmondó, hogy a fenntarthatósági szempontokat érvényesítő alapok a Morningstar értékelése szerint 2022-ben rosszabbul teljesítettek, mint a versenytársaik – leginkább azért, mert lemaradtak a fosszilis energiaipari részvények energiaválság alatti szárnyalásáról.
Igaz, egyetlen év mutatói a Mornigstar szerint sem teszik lehetővé az átfogóbb értékelést. A hosszabb távú megtérülési mutatók pedig már az ESG-minősítéseknek kedveznek: a Harvard kutatóinak tanulmánya szerint egy nyolc éves időszak alatt már erős pozitív összefüggés van az amerikai tőzsdén jegyzett vállalatok ESG minősítése és nyereségessége között.
Ez egy piaci jellegű érv is az ESG mellett: a nagy alapkezelők eszerint nem pusztán valamilyen elvont ideológia nevében döntenek a befektetésekről, hanem éppenhogy mindenkinél, még a cégvezetéseknél is messzebbre tekintenek, ami szükséges is, hiszen ők olyan hosszú távú megtakarítók pénzeit kezelik, mint a biztosítók vagy a nyugdíjpénztárak. Számukra a fenntarthatósági vagy ESG-kockázatok nagyon is valósak, melyek a 10-20 év múlva esedékes teljesítményt is befolyásolhatják.
Ebben a megközelítésben az ESG-vel kapcsolatos problémák és visszaélések (tavaly májusban például a Deutsche Bank vagyonkezelőjének irodáiban tartottak razziát Németországban, a gyanú szerint a cég jelentősen túlbecsülte az ESG-befektetéseket és ezzel félrevezette a befektetőket) nem feltétlenül rendszerhibák, inkább azt mutatják, hogy milyen nagy igény van az ESG-mutatókra.
Az elemzők arra számítanak, hogy a következő három évben az ESG-befektetések közel duplázódni fognak, és megközelítik a 34 billió dollárt. Ezzel globálisan a befektetések ötöde követne ESG-kritériumokat.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
