A volt szovjet tagköztársaságok közül Moldova azok közé tartozott, amelyek a rendszerváltás után is erősen függtek az orosz gazdaságtól. Mára azonban jelentős mértékben sikerült lekapcsolódni Oroszországról. A függést Moszkva egy mesterséges, befagyott konfliktussal is igyekezett minél tovább fenntartani. A Dnyesztermellék az 1992-es polgárháború óta nem tudott visszaintegrálódni az anyaországba. Az integrációt egy magyar szakember is segíti. Podcastunk vendége, Mizsei Kálmán a moldáv kormány EU által delegált tanácsadója.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A hivatalos adatok szerint 2,6 milliós lakossághoz képest is igen jelentős az a keskeny földnyelv, ami a Moldáv Köztársaságban a Dnyeszter folyó és az Ukrajna közötti régió. A közel 450 kilométer hosszú, de átlagosan alig 20, néhol mindössze 7 kilométer széles, 4 ezer km²-es terület még a négyszeres Budapestének.

A kis földsáv mégis fontos szerepet tölt be Moldova gazdaságában: az ország három legnagyobb iparvállalata is itt működik. Ilyen például a Moldovai Fémművek^*Uzina Metalurgică Moldovenească Rîbnițában. A 4 ezer főt foglalkoztató gyár ma már főleg az EU piacaira termel, ezért kiemelten fontos a szakadár területen működő cégnek Moldova európai integrációja.

A transznisztriai gazdaság legjelentősebb magánvállalata a Sheriff, aminek a tulajdonosa a leggazdagabb moldovai

– hozott egy érdekes példát Transznisztria és Moldova gazdasági összefüggéseire Mizsei Kálmán.

Az alapító-tulajdonos Viktor Gușan, egykori KGB-tisztként már csak vagyonának köszönhetően is igyekszik a moldovai politikai viszonyokat befolyásolni. Mindezt úgy, hogy a letartóztatástól való félelme miatt nem is lép Dnyesztertől nyugatra fekvő területekre.

Az ország legnagyobb erőműve is a transznisztriai területen található. A cuciurgani erőmű szén és kőolaj tüzelésére is alkalmas, de alapvetően földgázt égetnek. A 2,5 ezer MW-os két blokk az ország teljes energiaigényének 75-80 százalékát fedezi. A szovjet időkben a Balkán ellátását is célul tűzték ki.

Moldovában elképesztően bonyolult függési viszonyok alakultak ki az energiaellátás kapcsán, amit Ukrajna orosz megtámadása már-már átláthatatlanul összetetté tett.

A Gazprom szállítja a gázt Moldovának, konkrétabban a kétharmados tulajdonában álló Moldovagaz nevű vállalatnak. Ez a moldáv bejegyzésű vállalat adja el a Transznisztria területen található, az oroszok által támogatni kívánt üzleti körök tulajdonában lévő cuciurgani erőműnek a földgázt. Ők pedig a gázért nem fizetnek, így támogatást juttatva a tulajdonosoknak.

Az oroszbarát szakadárok erőművében előállított áramot aztán az európai integráció mellett elkötelezett Moldova veszi meg olcsón. Kritikusai szerint ezzel végső soron segíti a transznisztriai el nem ismert vezetés fennmaradását.

„Az ingyen kapott gázból olcsón juttatnak a moldovaiaknak elektromos áramot. Így versenyképesek még normál körülmények között is. (…) Így van egy róka fogta csuka helyzet három szereplővel – de negyedik szereplőként Ukrajnának is szerepe van, hiszen azon keresztül jön a gáz” – foglalta össze a helyzet bonyolultságát Mizsei Kálmán.

A transznisztriai területek rendezetlensége üzleti szempontból felértékelődött Moldova európai integrációjával. Az elterjedt korrupció miatt ugyanis könnyen át lehetett vinni az uniós vámunió területére a becsempészett termékeket.

A 2019-ben megalakult, Maria Sandu vezette Európa-párti kormány viszont a korrupció ellen is hatékonyan kezdett fellépni, ami szűkítette ezeket a lehetőségeket. A 2022 februárjában Ukrajna ellen indított háború miatt pedig Ukrajna le is zárta a Transznisztria határait.

Nagyon különböző kimeneteleket tud okozni ez a tektonikus változás, ez a háború

– emelte ki Mizsei Kálmán. A moldovai és a dnyesztermelléki lakosság és gazdasági elit is érdekelt az eszkaláció elkerülésében. Jól példázza ezt a két fél többszörösen összekapcsolt, földgázra épülő függése.

A moldáv és az ukrán villamoshálózat 2022 nyarától ráadásul már nem a volt szovjet, hanem az európai szinkronizált hálózat része. Így már Moldovát is el lehetne látni árammal Románia felől is. Az egymásrautaltság  még ebben is megvan: a nagyfeszültségű hálózaton érkező európai import áram is átfolyik a cuciurgani erőmű melletti alállomáson, Transznisztria területén.

A beszélgetésben ezen kívül szóba került:

• az Ukrajna elleni orosz légicsapások hatása az áramellátásra;
• az európai gazdasági integráció hatása migrációra és a fejlődésre;
• a jó román politikai kapcsolatok ellenére is hiányzó, elérhetőséget biztosító infrastruktúra-fejlesztés;
• a szegénység és a társadalmi egyenlőség összefüggése;
• az Ilan Shor oligarchához köthető bértüntetők és a valós társadalmi támogatottságuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA háború dinamikája ukrán győzelem felé mutat a magyar Ukrajna-szakértő szerint„Van, amikor nem a kétségbeesés lesz úrrá, hanem hogy meg fogjuk csinálni.” Társadalmi traumák és ukrán győzelmi remények a G7 Podcastban Fedinec Csillával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA globalizáció régi rendszerét magunk mögött hagytuk, az újnak még csak a körvonalai látszanakAz európai cégek többsége ott gyártana inkább, ahol a termékeit eladja: a G7 Podcastban az erről szóló felmérés kapcsán beszélgettünk a globalizáció átalakulásáról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHeroikus küzdelmeket vív egy-egy polgármester, de mi kell a hosszú távú sikerhez a leszakadó településeken?Mi kell ahhoz, hogy egy kistelepülés gazdaságfejlesztési programja sikeres legyen? A G7 Podcast e heti adásában két konkrét eset alapján beszélgettünk erről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA világ élmezőnyében vagyunk egy olyan üzemanyag gyártásában, amelynek nagy a zöldítési potenciáljaA bioetanol és biodízel legújabb gyártási technológiáinak alkalmazására is vannak itthon előremutató példák - erről is beszélgettünk a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeloni nincs olyan helyzetben, hogy eltérítse Olaszországot az atlantista vonaltólMi lesz új jobboldali olasz kormány hangzatos ígéreteikből, és milyen hatással lesznek az európai politikára? Stefano Bottonival beszéltük át a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem luxusautót vesznek a céges támogatásokból, de a technológiai szintugrás se jön összeG7 Podcast! Az uniós kkv-támogatások segítik a cégeket a növekedésben, de nem járulnak hozzá nagymértékű technológiai fejlődéshez Muraközy Balázs szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEddig senkit sem érdekelt a csirketrágya, most pedig nem tudnak lépést tartani a kereslettelAz európai műtrágya termelés jelentősen lecsökkent az elszálló földgáz árak miatt. Attól azonban nem érdemes tartani, hogy emiatt nem lesz elegendő termés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSemmiképpen nem lesz orosz helyett amerikai gázfüggőség EurópábanNem megalapozott attól tartani, hogy Európa az orosz földgáz helyett az amerikai LNG importjának lesz kiszolgáltatva - mondta Miklós László az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem kell csődhullámra számítani jövőre a magyar gazdaságbanNagyon sokat számít, hogy a lakosság és a vállalatok is időben elkezdtek alkalmazkodni a romló gazdasági kilátásokhoz - mondta ifj. Becsey Zsolt a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét legyet ütnénk egy csapásra a szélenergia hazai fejlesztésévelG7 Podcast! A klímacélokhoz és gáztól való függetlenedéshez is közelebb vinne a szélenergia hazai felfuttatása Balogh Ádám energia-infrastruktúra szakértő szerint.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast Világ csempészet Moldova orosz-ukrán háború transznisztria Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában