A volt szovjet tagköztársaságok közül Moldova azok közé tartozott, amelyek a rendszerváltás után is erősen függtek az orosz gazdaságtól. Mára azonban jelentős mértékben sikerült lekapcsolódni Oroszországról. A függést Moszkva egy mesterséges, befagyott konfliktussal is igyekezett minél tovább fenntartani. A Dnyesztermellék az 1992-es polgárháború óta nem tudott visszaintegrálódni az anyaországba. Az integrációt egy magyar szakember is segíti. Podcastunk vendége, Mizsei Kálmán a moldáv kormány EU által delegált tanácsadója.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A hivatalos adatok szerint 2,6 milliós lakossághoz képest is igen jelentős az a keskeny földnyelv, ami a Moldáv Köztársaságban a Dnyeszter folyó és az Ukrajna közötti régió. A közel 450 kilométer hosszú, de átlagosan alig 20, néhol mindössze 7 kilométer széles, 4 ezer km2-es terület még a négyszeres Budapestének.
A kis földsáv mégis fontos szerepet tölt be Moldova gazdaságában: az ország három legnagyobb iparvállalata is itt működik. Ilyen például a Moldovai Fémművek*Uzina Metalurgică Moldovenească Rîbnițában. A 4 ezer főt foglalkoztató gyár ma már főleg az EU piacaira termel, ezért kiemelten fontos a szakadár területen működő cégnek Moldova európai integrációja.
A transznisztriai gazdaság legjelentősebb magánvállalata a Sheriff, aminek a tulajdonosa a leggazdagabb moldovai
– hozott egy érdekes példát Transznisztria és Moldova gazdasági összefüggéseire Mizsei Kálmán.
Az alapító-tulajdonos Viktor Gușan, egykori KGB-tisztként már csak vagyonának köszönhetően is igyekszik a moldovai politikai viszonyokat befolyásolni. Mindezt úgy, hogy a letartóztatástól való félelme miatt nem is lép Dnyesztertől nyugatra fekvő területekre.
Az ország legnagyobb erőműve is a transznisztriai területen található. A cuciurgani erőmű szén és kőolaj tüzelésére is alkalmas, de alapvetően földgázt égetnek. A 2,5 ezer MW-os két blokk az ország teljes energiaigényének 75-80 százalékát fedezi. A szovjet időkben a Balkán ellátását is célul tűzték ki.
Moldovában elképesztően bonyolult függési viszonyok alakultak ki az energiaellátás kapcsán, amit Ukrajna orosz megtámadása már-már átláthatatlanul összetetté tett.
A Gazprom szállítja a gázt Moldovának, konkrétabban a kétharmados tulajdonában álló Moldovagaz nevű vállalatnak. Ez a moldáv bejegyzésű vállalat adja el a Transznisztria területen található, az oroszok által támogatni kívánt üzleti körök tulajdonában lévő cuciurgani erőműnek a földgázt. Ők pedig a gázért nem fizetnek, így támogatást juttatva a tulajdonosoknak.
Az oroszbarát szakadárok erőművében előállított áramot aztán az európai integráció mellett elkötelezett Moldova veszi meg olcsón. Kritikusai szerint ezzel végső soron segíti a transznisztriai el nem ismert vezetés fennmaradását.
„Az ingyen kapott gázból olcsón juttatnak a moldovaiaknak elektromos áramot. Így versenyképesek még normál körülmények között is. (…) Így van egy róka fogta csuka helyzet három szereplővel – de negyedik szereplőként Ukrajnának is szerepe van, hiszen azon keresztül jön a gáz” – foglalta össze a helyzet bonyolultságát Mizsei Kálmán.
A transznisztriai területek rendezetlensége üzleti szempontból felértékelődött Moldova európai integrációjával. Az elterjedt korrupció miatt ugyanis könnyen át lehetett vinni az uniós vámunió területére a becsempészett termékeket.
A 2019-ben megalakult, Maria Sandu vezette Európa-párti kormány viszont a korrupció ellen is hatékonyan kezdett fellépni, ami szűkítette ezeket a lehetőségeket. A 2022 februárjában Ukrajna ellen indított háború miatt pedig Ukrajna le is zárta a Transznisztria határait.
Nagyon különböző kimeneteleket tud okozni ez a tektonikus változás, ez a háború
– emelte ki Mizsei Kálmán. A moldovai és a dnyesztermelléki lakosság és gazdasági elit is érdekelt az eszkaláció elkerülésében. Jól példázza ezt a két fél többszörösen összekapcsolt, földgázra épülő függése.
A moldáv és az ukrán villamoshálózat 2022 nyarától ráadásul már nem a volt szovjet, hanem az európai szinkronizált hálózat része. Így már Moldovát is el lehetne látni árammal Románia felől is. Az egymásrautaltság még ebben is megvan: a nagyfeszültségű hálózaton érkező európai import áram is átfolyik a cuciurgani erőmű melletti alállomáson, Transznisztria területén.
A beszélgetésben ezen kívül szóba került:
- az Ukrajna elleni orosz légicsapások hatása az áramellátásra;
- az európai gazdasági integráció hatása migrációra és a fejlődésre;
- a jó román politikai kapcsolatok ellenére is hiányzó, elérhetőséget biztosító infrastruktúra-fejlesztés;
- a szegénység és a társadalmi egyenlőség összefüggése;
- az Ilan Shor oligarchához köthető bértüntetők és a valós társadalmi támogatottságuk.
Podcast
„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” – mekkora a baj az európai autóiparban?
Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban.
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Fontos
Újra lehet napelemet telepíteni állami támogatással, akkumulátor nélkül?
A jövőre induló Vidéki Otthonfelújítási Programban benne van a napelem, elég furcsa módon mindenféle kötöttség nélkül.
A tengeri útvonal, amely Amerikának is egyre fontosabb
Az Egyesült Államok olajexportjának felfutásával egyre több szállítmány használja a Panama-csatorna mellett az Afrikát megkerülő útvonalat is.
Befektetési lehetőségeket is hozott a klímacsúcs
A vegyipar, a kritikus ásványi anyagok és fémek, az erdészet, a vízügyi megoldások és a regeneratív mezőgazdaság is nagyobb szerepet kaphat a jövőben.
