Az eddigi adatok alapján súlyos közegészségügyi következményei lehetnek a marihuána legalizálásának, az emberek nem érzékelik a kockázatokat, miközben folyamatosan nő a THC, vagyis a fű hatóanyag-tartalma. Valószínűleg ez a legerősebb és majd a legtöbb vitát keltő állítása az ENSZ e héten nyilvánosságra hozott éves kábítószerügyi jelentésének, a World Drug Report 2022-nek.

Mint az a tagállamok hivatalos statisztikáiból (termelés, kábítószerkereskedelem, fogyasztás, egészségügyi ártalmak és ehhez hasonlók) kiinduló, több száz oldalas összefoglalóból kiderül, a világszervezet szakértői egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy a marihuána legalizálása bármilyen szempontból is üdvözítő út, noha az Kanadától az USA vagy 20 államán át Dél-Afrikáig egyre több országban terjed, az orvosi használat engedélyezése pedig Európában is kezd általános trend lenni.

Az ENSZ szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy amióta elkezdték legalizálni a kannabiszt Észak-Amerikában, jelentősen nőtt a napi használat. Akik szívnak, egyre többet szívnak, miközben egyre nagyobb a kereskedelmi forgalomban kapható anyag THC-tartalma. A jelentés szerint a Nyugat- és Közép-Európában kapható átlagos fűben is 50 százalékkal több lett a hatóanyag az utóbbi tíz évben, a hasisban pedig az egyenesen megháromszorozódott.

Bár a szívás egészségügyi következményeiről nagy viták zajlanak, az ENSZ-jelentés ezt kifejezetten veszélyes jelenségnek tartja, és a szerzők azt hangsúlyozzák, hogy emiatt egyértelműen több egészségügyi ártalom jelentkezik, és többen is szorulnak ellátásra. Mint írják, a kábítószer miatt valamilyen kezelést igénybe vevők egyharmada kannabiszhasználat miatt kerül kapcsolatba egészségügyi intézményekkel. Hogy ez mennyire köszönhető az olyan jogintézményeknek, mint például a Magyarországon alkalmazott kötelező elterelés, a jelentésből nem derül ki, de komolyabb kórképeket (pszichiátriai rendellenességek, öngyilkosság) is direkt kapcsolatba hoznak a rendszeres használattal – noha az adatok jellegéből oksági kapcsolatra önmagában nem lehet következtetni.

Az ENSZ jelentésíróinak javaslata szerint folytatni kell a legalizálás hatásainak monitorozását, hogy egyértelműbbek legyenek a társadalmi és gazdasági költségek, és ennek során célszerű külön figyelni a magas THC-tartalmú termékekre. A legalizálással szintet váltó marihuánakereskedelem kapcsán olyan korábbi lobbitevékenységek tanulságaira hívják fel a figyelmet, mint annak idején a dohány-, az alkohol- és az élelmiszeripar működése vagy éppen a gyógyszergyártók egészségügyi kockázatokat elkendőző kampányai.

Leginkább azt tartják fontosnak, hogy a gazdasági szempontok ne írják felül az egészségügyi megfontolásokat, és tudatosítsák a fogyasztókban az esetleges veszélyeket. Érdekes, hogy rájátszanának a drogok visszaszorítása érdekében a növekvő klímatudatosságra, bár ezt még érdemes lehet finomhangolni. A prevenciós kommunikációban mindenesetre nagy hangsúlyt helyeznének arra, hogy a kábítószer-termelésnek milyen nagy ökológiai lábnyoma van. Erre a jelentés hoz is néhány példát: a beltéri kannabisztermesztés eszerint 16-100-szor nagyobb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a kültéri, egy kiló kokain előállítása pedig 30-szor rosszabb az éghajlatnak, mint egy kiló kakaóé.

Összességében a jelentés világszinten 209 millióra becsüli a kannabiszhasználók számát, ez tíz év alatt 23 százalékos növekedés. A könnyűdrog leginkább Észak-Amerikában elterjedt, ahol egy év alatt az emberek 16,6 százaléka szívott a hivatalos adatok szerint – a pandémia alatt különösen nagy volt a növekedés (miközben csökkent az olyan közösségi drogok fogyasztása, mint az ecstasy).

Több más drognak is jelentősen nőtt a fogyasztása a 2010-es években. A lefoglalt metamfetamin mennyisége például az ötszörösére nőtt egy évtized alatt, a legnagyobb problémát ez Délkelet-Ázsiában jelenti. A világ két nagy opiátfertőzése is tovább tart. Az Egyesült Államokban 2021-ben egyetlen év alatt több mint százezren haltak meg túladagolás miatt, ez leginkább a fentanil számlájára írható, a Közel-Keleten pedig a tramadol nevű opioid fájdalomcsillapító okoz súlyos problémákat. A világon összesen bő 60 millió opioidhasználó van, a felük Dél- és Délnyugat-Ázsiában. A heroin 86 százaléka még 2020-ban is Afganisztánból jött, de azóta a tálib rezsim betiltotta a máktermesztést az országban. Kérdés, hogy a gyakorlatban ezt mennyire fogják érvényesíteni. Ha komolyabban, akkor annak a világ heroinpiacára is jelentős hatása lesz.

A kokaingyártás továbbra is felfutóban van, annak ellenére is, hogy Dél-Amerikában egyre több szállítmányt kapcsolnak le. A termőterületek azonban minden ezt megállítani akaró politikai intézkedés ellenére ütemesen nőnek: a legújabb becslés szerint 300 ezer hektárt tesznek ki (ebben Kolumbia az első, Peru a második, Bolívia csak a harmadik), tíz éve még csak nagyjából fele ennyi volt. Tiszta, 100 százalékos kokainra átszámolva ez nagyjából 2000 tonnát ad ki, a szállítás 90 százaléka a lefoglalások alapján tengeri úton történik.

Mint azt az Euractiv cikke – szintén az ENSZ jelentése alapján – kiemeli,

Európában egyre inkább Albánia az illegális drogkereskedelem központja.

A balkáni csempészútvonal meghatározó, jelentős a saját marihuánatermesztés is (rendszeresen jelennek meg híradások azokról a dél-albán falvakról, amelyekbe a rendfenntartók sem tudnak behatolni, a lokális rendet a kábítószerből működtetett bűnszervezetek határozzák meg), de az albán maffiák a kokain európai elosztásában is egyre komolyabb szerepet játszanak.

Az ENSZ magyarországi adatok alapján közli a hazai drogpiac árszintjét is, még ha az nem is a legfrissebb. Eszerint a magyar piacon az amfetaminszármazékok egységnyi ára az elmúlt években stabilan 10 dollár körül volt, a kokain grammja 70 dollár körül mozgott, de szintén nem mutatott jelentős ingadozásokat. Ezzel szemben a marihuána ára egyik évről a másikra majdnem duplázott azzal, hogy 2019-ben a kiskereskedelmi forgalomban átszámítva már 16 dollárba került, és a heroinisták is nehéz időket éltek meg egy 60 százalékos áremelkedéssel. Továbbra is messze a szintetikus fű, a szegénytelepek kábítószere a legolcsóbb; nem véletlen, hogy a tágabb térségben is ennek veszélyes terjedését emelte ki az ENSZ-jelentés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétszeresére nőtt a világ kokaintermelése három év alatt2013-ig jelentősen csökkent a kokatermesztés Kolumbiában, de azóta annyira felpörgött, mint még soha.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmerika megmutatta, hogyan nem érdemes üldözni a drogokatHa az összes drogbárót kinyírják, az sem oldja meg a drogproblémát. A közgazdaságtan segít, hogyan csináljuk okosabban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz amerikai ügyészség drogkartellként kezeli a fájdalomcsillapító-gyártókatDrámaian nő a fájdalomcsillapító-túladagolás miatti halálesetek száma az USA-ban, az ügyészek egy újabb törvényi lehetőséget kiaknázva próbálnak tenni ez ellen.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ drog ensz kábítószer-kereskedelem Marihuána Olvasson tovább a kategóriában