Hírlevél feliratkozás
Avatar
2017. november 1. 13:07 Élet

Amerika megmutatta, hogyan nem érdemes üldözni a drogokat

(A cikk a Szexi Közgáz Blogon is olvasható. A cikk szerzője Nagy Péter Áron.) 

Pablo Escobart 1993-ban lelőtték, de a drogkartellek elleni háborúban nem ez hozta a fordulatot. A kokaincsempészek elleni harcban a győzelem nem csak a jól célzott pisztolygolyók érdeme, hanem a közgazdaságtan vívmányaié is.

Az államnak azért fontos a drogtéma, mert a fogyasztók demotiváltak lesznek, képtelenné válnak a munkavégzésre, és még költségekkel is jár az ellátásuk. Milyen megoldással lehet visszaszorítani a drogfogyasztást? Ehhez a három legalapvetőbb közgazdasági fogalomból érdemes kiindulni:

  • a keresletből,
  • a kínálatból
  • és az ösztönzőkből.

A kokainfogyasztók voltak a kereslet, a kínálati oldal pedig a nicaraguai és kolumbiai drogkartellekből állt. Amerikában a hetvenes években az akkori ellenkultúra terjedésével párhuzamosan hirtelen egyre többen kezdtek kokaint fogyasztani.

Kokainos kiegészítő reklámja a hetvenes évekből.

A kokain erősen addiktív szer, ezért a kereslete rugalmatlan. Ez azt jelenti, hogy egy kokainfüggő bármilyen árat hajlandó megfizetni érte. A kínálati oldalnak ez egy kiváló lehetőséget jelentett a magas profit bezsebelésére. A kolumbiai drogkartellek vállalva a kockázatot, elképesztő mennyiségű kokaint csempésztek Amerikába. 1978 és 1984 között az amerikai kokainfogyasztás a becsült évi 19-25 tonnáról 71-137 tonnára nőtt, ami hat év alatt összesen közel 700 százalékos növekedés. Az USA erre megpróbálta rács mögé zárni a kartellek vezetőit, azt hitték, hogy ezzel megállítják a kínálatot és megoldódik a társadalmi szintű probléma.

A rugalmatlan kereslet miatt ez a piac úgy működött, mint egy vízzel feltöltött lufi. Ha megpróbálod összenyomni, a víz megtalálja az útját az ujjaid között és kibukik máshol. Ha sikerül ellehetetleníteni egy kartellt, akkor a kínálat visszaesik, ennek hatására a kokain ára az egekbe szökik, hiszen a kokaint akaró amerikaiak étvágya nem csökken. Ez hatalmas ösztönző a többi kartellnek arra, hogy növelve termelésüket és kapacitásukat, feljebb lépjenek a ranglétrán és ők foglalják el a lekapcsolt kartell helyét a világpiacon. Sok új kartell jött létre ebben az időben.

A drogháború miatt összeütközött a politika és a közgazdaságtan, és ezt végül persze utóbbi nyerte meg. 1971 júniusában Richard Nixon amerikai elnök belátta: „Amíg van kereslet, addig mindig ott lesznek azok, akik vállalják majd a kereslet kielégítésének kockázatát”. Ezzel azt is beismerte, hogy a kínálati oldal elleni intézkedések halálra vannak ítélve.

Ezt követően a politikai elit nyomására Nixon mégis a kínálati oldal ellen harcolt. 1981-ben Ronald Reagan amerikai elnök bírálta Nixon intézkedéseit és azt mondta: „Sokkal hatékonyabb, ha a fogyasztókat veszed el, mint ha megpróbálod elvenni a drogokat azoktól akik fogyasztók akarnak lenni”. Reagan elnöksége alatt, az 1986-os kábítószerellenes törvény (Anti-Drug Act) hatására a drogok elleni harcra fordított kiadások 1,7 milliárd dollárról 3,9 milliárd dollárra nőttek, de a politikai elit még mindig a kínálat ellen akart harcolni, így sajnos ennek az összegnek nagyjából a háromnegyede a kínálati oldal elleni intézkedésekre ment el. Két évvel később, mivel a korábbi intézkedések nem hozták meg a várt eredményeket, megszületett egy újabb drogtörvény (az 1988-as Omnibus Drug Act), amiben már a pénzek nagyobb részét költötték rehabilitációra és drogprevenciós oktatásokra. Azóta nagy pénzek mennek a kereslet csökkentésére is.

 

A közgazdasági tanulság az egészből a vizes lufi jelenség: amíg egy bizonyos termékre stabil a kereslet és jelentős profitot lehet elérni a kínálati oldalon, biztosan lesznek olyan új szereplők, akik piacra akarnak lépni, és lesznek olyan régi szereplők is, akik növelni szeretnék a piaci részesedésüket.

A kínálati oldal támadása olyan, mintha egy vizes lufit egy kézzel akarnánk kipukkasztani.

A drogháborúban a kínálati oldal támadása közgazdasági szempontból nem túl okos dolog, ezt két amerikai elnök is belátta, de a politikai elit makacssága miatt a gazdasági érvek még évtizedeken keresztül nem tudtak igazán érvényesülni. Mára az empíria igazolta a közgazdaságtudomány álláspontját, amit a közvélemény és az elitek is elfogadnak.

A keresleti oldal csökkentése jelenthet drogmegelőző programok indítását és a drogbetegek kezelését. A megelőzést oktatóprogramokon és foglalkozásokon keresztül valósítják meg. Azonban a legtöbben egyetértenek abban, hogy a legjobb prevenció az erős társadalmi mobilitáson keresztül valósul meg: az esélyegyenlőség, több kihívás és lehetőség minél szélesebb köröknek idővel kevesebb drogfogyasztót eredményez.

(Fotó: AFP/Europress)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet kábítószer kábítószer-kereskedelem közgazdaságtan ösztönzők Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Stubnya Bence
2024. május 24. 10:23 Adat, Élet

A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról

Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.

Stubnya Bence
2024. május 24. 05:10 Adat, Élet

Gyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képest

Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. május 24. 13:41 Adat, Világ

Kolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik Budapesten

Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Hajdu Miklós
2024. május 23. 10:43 Közélet, Vállalat

Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába

Évről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak.