Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2022. június 14. 11:07 Tech, Világ

Sokan szeretnék megakadályozni a benzines és dízelautók európai betiltását

A német, az olasz és a francia autógyártók is tiltakoznak az új belsőégésű motorok 2035-ös európai betiltása ellen. Szerintük ugyanis, ha erre sor kerül, a kontinens autógyártói súlyos versenyhátrányba kerülnek, nagyon komoly állami beruházásokra lenne szükség, a döntés megfojtja az innovációt, sok vásárló pedig nem fogja tudni megfizetni a drágább elektromos autókat. A kérdés – amit az Európai Tanácsban még az uniós állam- és kormányfőknek is jóvá kell hagyniuk – Németországban is koalíciós feszültséget okozhat.

A francia autógyártók egyöntetűen elítélték az Európai Parlament (EP) múlt szerdai döntését, mely szerint 2035-től nem lehet új belsőégésű motorokat eladni. A tiltás egyaránt vonatkozik a benzines, a dízel és a különféle hibrid modellekre. A kérdést feszült vita kísérte az EP-ben, a hírek szerint a döntés ellen az utolsó pillanatig lobbiztak az autógyártók, és a konzervatív frakciók is megpróbálták azt felpuhítani, sikertelenül.

Luca de Meo, a Renault vezérigazgatója 2040-ig szerette volna kitolni a tiltás bevezetését. A francia gyártók szövetsége szerint az Otto-motorok teljes kivezetése ugrás az ismeretlenbe, ami súlyosan érinti az iparágat. A francia autógyártók PFA szakszervezete szerint a benzineshez képest ma még átlagosan másfél-kétszer annyiba kerülő elektromos autóknak nem lesz elég vevője. Az európai lépésnek szerintük az lesz a következménye, hogy a gyártás Kínába költözik – azok után, hogy az elektromos autógyártásban már most is Kína vezet. Mások szerint az elektromos akkumulátorok előállításához szükséges lítium, kobalt, magnézium miatt fog nőni Európa geopolitikai kiszolgáltatottsága Kína felé, hiszen ezek a nyersanyagok nagyrészt szintén Kelet-Ázsiából jönnek. (Ha nem is nyersanyagként, hanem feldolgozott formában.)

Bár az akkumulátorok hatékonysága nő, az áruk pedig tíz év alatt 80 százalékkal csökkent (az elektromos autók ára ugyanakkor emelkedett, mert a gyártók a felső kategóriára mentek rá), az autógyártók többsége így is súlyos kockázatnak lát(tat)ja az európai döntést. Az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt javasolta, hogy a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez ütemesen kell csökkenteni a személyautók szén-dioxid-kibocsátását.

Az autós közlekedés a különböző számítások szerint jelenleg a teljes európai emisszió 12-15 százalékáért felelős. A bizottsági javaslat és az EP döntése értelmében ezt a kibocsátást 2025-re 15, 2030-ra 55 százalékkal kellene csökkenteni, 13 éven belül pedig gyakorlatilag teljesen be kell szüntetni a belsőégésű motorokat rejtő új autók forgalmazását.

Jelenleg nagyjából minden tizedik új autó teljesen elektromos Európában, de ez az arány gyorsan növekszik, az utóbbi egy évben egyenesen megduplázódott. Az, hogy a harmincas évek közepe felé nagyjából bealkonyul a benzines autóknak, iparági közhely. A szabályozásban nem is az EU a legradikálisabb: Norvégia, ahol az új autók kétharmada most is teljesen elektromos, már 2025-től betiltja a hagyományos motorok forgalmazását, Nagy-Britannia ezt 2030-tól tervezi. Az autóipar számára azonban a 2035 sem olyan távoli időpont. Becslések szerint átlagosan három-négy év, amíg az első tervektől el lehet jutni odáig, hogy egy új személygépkocsi legördül a gyártósorról. A megtérüléshez további hat-hét év kellhet – ez alapján 2030 után már nem túl sok új benzines autó megjelenésére érdemes számítani a piacon.

Ennek ellenére nem minden autógyártó fúrja az európai terveket. A Ford és a Volvo kifejezetten a szigorúbb szabályozásért és gyorsabb kivitelezésért lobbizott, az elektromos autózást zászlójára tűző Volvo a maga részéről már 2030-ra száműzni akarja a portfóliójából az összes belső égésű motort. A Mercedes azt hangsúlyozza, hogy már most is minden új típusuknak van elektromos verziója, az évtized végére ők is belengették a teljes kivezetést. Nem mellékes, hogy lemondanának a plug-in hibridekről is – bár ezek Magyarországon is zöld rendszámmal mehetnek, a tényleges használatban többnyire nem mentesek a komolyabb benzinhasználattól.

Az Audi 2033-tól tervezi a hagyományos motorok gyártásának leállítását, bár hagytak maguknak egy nagyobbacska kiskaput: Kínában az ottani fogyasztói igényekre hivatkozva ezt tovább folytatnák. Az elektromos autók felfutó trendjét mutatja, hogy még egy olyan gyártó is átáll inkább a hibridekre, mint a Lamborghini. Igaz, az európai szabályozóknál az exkluzív sportautógyártók így is kilobbizták maguknak (nem hivatalosan ez a „Ferrari-szabály”), hogy a teljes tiltás rájuk ne vonatkozzon.

A 2015-ben kirobbant dízelbotránya után az elektromos piacra erősen ráfekvő Volkswagen ambiciózus, de teljesíthető tervnek nevezte az európai elképzelést. A Magyarországon is meghatározó nagy német gyártók jelentős részét azonban súlyosan érintheti a 2035-ös kivezetés. „A nap mint nap megtapasztalható volatilitást és piaci bizonytalanságot figyelembe véve túl korai még minden hosszú távú, ezen az évtizeden túlmutató szabályozás” – mondta Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója. A VDA német autóipari szövetség elnöke, Hildegard Müller nyilvános kritikája ennél erősebb: „Az EP az állampolgárok, a piac, az innováció és a modern technológia ellen hozott döntést”.

A kérdés erősen megosztja a német politikát és a szocdem-FDP-Zöld koalíciót is. A német szövetségi kormány tavaly még támogatta a Bizottság 2035-ös tervezetét, de a szabad demokrata (FDP) közlekedési miniszter, Volker Wissing most az autóipari állások féltésének adott hangot, a pártelnök-pénzügyminiszter Christian Lindner pedig egyenesen arról beszélt, hogy a német kormánynak el kell érnie az EU-s tervek megváltoztatását.

Ugyanezt a saját stílusában, de az olasz gyártók aggodalmaival párhuzamosan szorgalmazza Matteo Salvini, az olasz jobboldali Liga elnöke, aki szerint Európa óriási hibát készül elkövetni, és ez csak Kínának hatalmas ajándék.

A jobboldali és ipari lobbihangok a túlzottnak gondolt gyorsaság, a globális versenyhátrány, a népautózás végével kapcsolatos félelmek hangoztatása mellett leginkább az eddigieknél sokkal nagyobb volumenű állami beruházásokat (például elektromos töltőhelyek létesítését, ezekből a jelenlegi mennyiség húszszorosára lenne szükség becslések szerint) követelnek, részben pedig a technológiai innováció megfojtása ellen emelnek szót. Attól tartanak, hogy a tervezett szabályozás lényegében a jelenlegi elektromos akkumulátortechnológiát konzerválja, és nem enged elég teret a szintetikus üzemanyagoknak (az ezzel kapcsolatos kísérleti fejlesztéseket a Porsche nyomja legerősebben az autógyártók közül, pár éven belül tervezik a Forma 1-es bevezetését is), vagy éppen a nagy piaci boomot keltő hidrogén üzemanyagcellás meghajtásnak. Mások szerint az alternatív technológiák nem többek az autóipar régi utópiáinál, és bár a kísérletek nem érdektelenek, továbbra is távol vannak a megtérüléstől, és a gyakorlatban egyelőre komoly környezetterheléssel járnak.

Az Európai Parlament döntése után a kérdés az Európai Tanács elé kerül, az uniós állam- és kormányfőknek idén év végéig kellene megállapodásra jutniuk a belsőégésű motorok kivezetéséről. A várható magyar álláspontra egyelőre abból lehet következtetni, hogy az EP-ben a Fidesz képviselői nem szavazták meg a javaslatot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar cégeknek és dolgozóiknak lesz a legkeményebb menet az autóipar átalakulásaMilyen hatása lesz Magyarországon az elektromos autók gyártására történő átállásnak? Az e heti G7 Podcastban egy ezzel foglalkozó nemzetközi kutatási projekt két magyar résztvevője mesélt erről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVáratlan irányból jöttek elő a magyar gazdaság autóipari függésének veszélyeiA Mercedes kecskeméti üzeme az év negyedében nem termelt, és az ellátási problémák miatt a teljes magyar autóipar egyre mélyebb kátyúban van az év közepe óta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZsugorodó piacra fogad az Opel-gyár, ahol januárban sztrájk jöhetAz évek óta lejtmenetben lévő szentgotthárdi üzemben komoly beruházással fejlesztenek, de a hosszú távú kilátások ennek ellenére is nagyon bizonytalanok.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Világ 2035 autó autóipar belsőégésű motor Európai Parlament Európai Unió károsanyag-kibocsátás környezetszennyezés közlekedés Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Torontáli Zoltán
2024. szeptember 27. 04:52 Tech, Világ

Mire jó az energiacímke, ha ekkora káosz van mögötte?

Itt egy A kategóriás mosógép, ajánlunk hozzá egy A+++-20%-os szárítót, tévéből viszont a G kategóriás a legújabb. Érthető? Nem csoda, ha nem, és erről nem a fogyasztók tehetnek.

Vermes Nikolett
2024. szeptember 1. 04:50 Élet, Tech

Kapzsi fiatalokat, hiszékeny időseket és céges profikat is csőbe húznak az online csalók

Egyre kifinomultabban és gyorsabban dolgoznak az online pénzügyi csalók; ha túl jó egy ajánlat ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az átverés.

Torontáli Zoltán
2024. augusztus 30. 05:10 Közélet, Tech

Nyolc eltékozolt év után vége a személyi igazolványhoz járó e-aláírásnak

Túl bonyolult volt igényelni, nem segítették a terjedését, értelmetlenné is vált, és most más jön helyette.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2024. október 8. 04:39 Élet, Világ

Ha a kormány kelet felé néz, ott is azt látja, hogy küzdeni kell a növekedésért

Kínában a 2008-as válság óta nem látott módszerekkel próbálnak élénkíteni, de szerkezeti átalakításokról hallani sem akarnak.

Jandó Zoltán
2024. október 7. 04:34 Pénz, Vállalat

Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye

Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.

Török Zoltán
2024. október 6. 05:39 Világ

Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?

A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.