Hosszú távon káros, ha az emberek gyors állásba küldése a legfontosabb
Egyre több ország segélyezési rendszerében kötődik munkavégzéshez az ellátás, illetve jár valamiféle büntetéssel, hátránnyal a munkanélküliség vagy az inaktivitás – a jelenség az elmúlt évek magyarországi szociálpolitikájától sem idegen, de egy új, brit intézkedés is erősen ambicionálja a munkanélküliek gyors elhelyezkedését, akár a képességeiknek, élethelyzetüknek kevésbé megfelelő állások felé is tolva őket. Az irányzat rövid távon kedvező, de a későbbiekben káros következményekkel jár a közgazdaság-tudományi szakirodalom szerint.
Közel száz tanulmány másodelemzését követően jutottak arra a megállapításra az edinburgh-i és a glasgow-i egyetemek kutatói, hogy
a foglalkoztatást javítják, de a munkahelyek minőségét és hosszú távú stabilitását rontják a munkavégzést forszírozó szakpolitikák.
Az érintett munkavállalók körében az átlagosnál jellemzőbb továbbá az inaktívvá válás – vagyis nemcsak a munkavégzés, hanem a -keresés feladása is, ami aztán a nehezedő anyagi körülményekkel, egészségi problémák megjelenésével jár együtt. A rosszabb munkahelyek végső soron a gyerekek életminőségére is kihatnak, akik jóllétét kevésbé tudják biztosítani a nem megfelelő állásokba kényszerült szülők.
A munkáltatók sem járnak igazán jól a kényszerűségből náluk kikötő dolgozókkal a The Conversation-ön megjelent elemzés szerint. A cégek működését nem segíti az elvárásaik és a dolgozók képességei között növekvő szakadék, illetve a motiválatlan munkaerő. A nyitott pozíciókra csak kényszerűségből beadott jelentkezések szűrése továbbá egyenesen többletterheket ró a foglalkoztatókra.
A termelékenység és a hatékonyság visszaesése ráadásul nemcsak egy-egy vállalat sorsára, hanem az egész gazdaság teljesítményére van hatással. Mindezt figyelembe véve hosszú távon kifizetődőbb lehet, ha az éppen fellépő toborzási nehézségek gyors kezelése, illetve a munkanélküliség mielőbbi felszámolása helyett a szabályok elsősorban a megfelelő munkahelyek megtalálásában segítik az álláskeresőket, akár a segélyek hosszabb ideig tartó folyósításának árán is. (Utóbbit célozza az ellenzék népszavazási kezdeményezése, amelynek egyik kérdése arra vonatkozik, hogy az álláskeresési járadék, avagy hétköznapi nevén a munkanélküli segély leghosszabb időtartama 90-ről 270 napra nőjön.)
Válságos időszakokat követően mégis jellemző, hogy a kormányok türelmetlenül igyekeznek visszavezetni minél szélesebb csoportokat a munkahelyekre, hogy a hirtelen megjelenő munkaerő-kereslet kielégítsék, és a kedvezőtlen munkaerőpiaci statisztikákon javítsanak.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
