Idén áprilisban az üzemanyagok 39 százalékkal kerültek többe Magyarországon, mint egy évvel korábban a hivatalos statisztika szerint, és egyelőre nem is várható, hogy igazán olcsóbbak legyenek.

A benzin és a gázolaj árának három legfontosabb alakítója közül az adótartalom egy előre meghatározott képlet szerint változik, és akkor csökken (konkrétan a jövedéki adó), ha a Brent olajtípus ára az utolsó negyedév átlagában 50 dollár fölé nő. Ezt értelemszerűen azért nem szokták az autósok különösebben érzékelni, mert a hatását ellensúlyozza a drágább olaj.

A dollár-forint árfolyam idén nem sokat változott, szinte pontosan ugyanott van, mint ahol az évet kezdte. Az olaj azonban nagyon nem, a Brent árfolyama az év elején még 50 dollár körül volt, most már viszont a 70 dollárt ostromolja.

Az olajár mozgását persze sosem könnyű előre jelezni, de ha a trendeket hosszú távon mindig meghatározó kereslet-kínálati viszonyokból indulunk ki, akkor az autósok nem számíthatnak megkönnyebbülésre az üzemanyagoknál. A Nemzetközi Energia Ügynökség pont ma állapította meg szokásos havi készletjelentésében, hogy a koronavírus-járvány miatt a fejlett világban felhalmozódott extra olajtartalékok márciusra szinte elfogytak, lényegében visszaálltak a korábban megszokott szintre.

A szervezet szerint idén a világ olajfogyasztása 6 százalékkal, napi 5,4 millió hordóval nő a tavalyi – a járvány miatt alacsonyabb – szinthez képest. Igaz, hozzátették, hogy sok az olyan bizonytalansági tényező, mint az Indiát teljesen váratlanul letaroló újabb fertőzési hullám, ami ahhoz is hozzájárult, hogy az ügynökség némileg csökkentse az idei globális előrejelzését. Eszerint idén egy átlagos napon 96,4 millió hordó olajat használ fel az emberiség.

Ez még mindig elég kényelmes helyzetbe hozza a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetébe tömörült kitermelőket, valamint az OPEC-hez lazább formában kapcsolódó társaikat. Az OPEC+ néven emlegetett kör jelentős termeléscsökkentése főszerepet játszott a korábban felhalmozódott plusztartalékok felszárításában, olyan sikeresen, hogy most már a termelés ütemezett emelését végzik, júliusig összesen napi kétmillió hordóval. Ahogy a Bloomberg írja, választhatnak aközött, hogy ennél is feljebb engedik majd a kitermelést, vagy inkább a magasabb olajárak formájában akarják lefölözni a hasznot.

Az OPEC egyelőre magabiztosnak tűnik, tegnap állt elő egy szintén rendszeres havi jelentésével, amely a szervezeten és társult körén kívüli – tehát rivális – olajtermelés várható alakulásáról szól. Ebben napi 700 ezer hordós növekedéssel számol, ami 200 ezer hordóval kevesebb a korábbi becslésnél. A Wall Street Journal cikke szerint különösen érdekes, hogy az amerikai palaolaj-kitermelők – akik a korábbi években aláásták az OPEC ármeghatározó képességét – esetében a tavalyi napi 800 ezer hordós csökkenés után további 100 ezer hordó mínuszról szól a prognózis. Ez részben még a februári hideghullám számlájára írható, másrészt viszont a tavaly egészen mínusz 40 dollárig eső olajár hatása, hiszen ez teljesen aláásta az ottani befektetések megtérülését.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKilencéves csúcsra lőtte az inflációt az üzemanyagok drágulásaA bázishatás miatt lehetett számítani arra, hogy magas lesz az áprilisi inflációs adat, de az 5,1 százalék így is kellemetlen meglepetés.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ dollár jövedéki adó kőolaj-kitermelés üzemanyagár Olvasson tovább a kategóriában