Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2021. február 21. 07:14 Világ

A texasi közműkatasztrófa mutatja, milyen súlyos dolgokra kell készülni a klímaváltozás miatt

Jockey Ewing és a palagáz-repesztés hazájában nem volt áram a héten, ezért az emberek a kerítést és a bútoraikat égették el a kertben, vagy az autóikat járatták a garázsban, hogy egy picit át tudjanak melegedni. A boltokban kiürültek a polcok, miközben a hatóságok arra figyelmeztetik a fogyasztókat, hogy az áramkimaradások miatt nem tudják kezelni az ivóvizet, amit ezért fogyasztás előtt fel kellene forralni – csakhogy, mivel sok helyen még mindig nincs áram, ezért ez akkor sem lenne lehetséges, ha folyna víz a csapból, de van, ahol még az sincs.

Hétfő reggel a Texas állam villamosenergia-rendszerét működtető hivatal, az ERCOT arra kényszerült, hogy tervezett áramszüneteket indítson az államban, miután a nagy hideg miatt tömegesen fűteni kezdő háztartások miatt hirtelen megnövekedett az áramigény. Csakhogy ezek nem fél órákig, hanem fogyasztók milliói számára napokon át tartottak, ugyanis nemcsak az igény nőtt meg, de az áramtermelés is összezuhant. Később a hivatal elnöke arról beszélt, hogy percek vagy másodpercek választották el a rendszert a teljes leolvadástól, és ha nem lépnek időben, akkor olyan meghibásodások alakultak volna ki, amelyeket hónapokig tartott volna helyrehozni.

Texas GDP-je nagyobb, mint Oroszországé, és mindezt főként az energetikai iparágának köszönheti a második legnagyobb amerikai állam. Ezért többszörösen is érthetetlen, hogy miért ment el az áram a csúcsponton négymillió háztartásban, és miért kellett emiatt számos létfontosságú intézménynek leállnia az olajipartól a kórházakig. A texasi olajfinomítók újraindítása így is hetekig el fog tartani, ami a globális olajpiacon is okozhat némi zavart: napi négymillió hordó olaj esik ki, az amerikai termelés nagyjából 40 százaléka. Biztosítótársaságok becslései szerint – főként a rengeteg fagyás miatti csőtörések eredményeként – a 18 milliárd dollárt közelíthetik a károk.

Houston műholdképe február 7-én és február 16-án. A képen jól látszik, hogy a metropolisz lakóövezeteinek jelentős része elsötétül. Forrás: NASA

A probléma közvetlen kiváltó oka a szokatlanul hideg, sarkvidéki levegő betörése az általában egyébként meleg időjárásáról ismert államba. Dallasban mínusz 19 Celsius-fokig, Houstonban pedig mínusz 11 fokig csökkent a hőmérséklet, pedig ezekben a városokban nagyon ritka, hogy 4-6 foknál hidegebb legyen (csak a két város körzetében közel 15 millió ember lakik). Emiatt nemcsak a lakóingatlanokra vonatkoznak nagyon laza energetikai előírások, de az áramrendszer több pontjáról is kiderült, hogy nem bír mit kezdeni a váratlan, nagy hideggel. Az áramszolgáltatás leállásával pedig az élet többi része is ellehetetlenült, a legtöbben (távhő hiányában) fűteni sem tudtak.

Nem a szélerőmű a hibás

Pillanatokon belül elterjedt az a félinformáció, hogy a szélerőművek eljegesedése miatt ment el az áram az egész államban. Ez tökéletes alkalmat adott arra, hogy – mint az USA-ban mindenből – ebből is kultúrharc alakuljon ki, a Fox tévécsatornán egymás követték a texasi problémákért teljes egészében a megújuló energiát hibáztató megszólalások.

(Különösen visszatetsző, hogy a texasi jobboldali politikusok egy része korábban nagy hangon gúnyolódott a köztudottan problémás villamos hálózattal rendelkező Kalifornián, éreztetve, hogy Texasban hasonló áramszünetek biztosan nem lesznek. Texas egyik szenátora, Ted Cruz ráadásul kínos botrányba keveredett, miután szerdán, a válság tetőpontján inkább repülőre szállt, hogy a mexikói tengerparton, egy Ritz-Carlton hotelben vészelje át a fagyos napokat.)

Hogy ez a szélerőműves magyarázat mennyire félrevezető, elég egy pillantást vetni a lenti ábrára, ami könnyen előállítható az amerikai energiaügyi minisztérium honlapján, és a texasi hálózat villamosenergia-előállítását mutatja energiaforrás szerint. A szélerőművek aligha számítottak sokat a rendszer leállása szempontjából, az energia javát ugyanis legnagyobb részben a földgázerőműveknek kellett volna szolgáltatniuk. Ezek teljesítménye azonban – a szén- és a nukleáris erőművekhez hasonlóan – jelentősen visszaesett a hideghullám betörése miatt.

De a gyakran valóban kiszámíthatatlan megújuló energiát (főleg a nap- és a szélenergiát) eleve kiegészítésként szokták kezelni a villamos hálózatok irányítói, amelyeket ki kell egyensúlyozni hagyományos energiaforrásokkal, legyen az fosszilis vagy nukleáris.

Abban sincs semmi törvényszerű, hogy a hidegben ne működjenek a szélerőművek, ebben az esetben nem rakták volna tele az Északi-tengert sem szélerőmű-farmokkal. Ugyanúgy, ahogy a többi erőműtípus is működik a hidegben, ha megfelelően építik meg a létesítményeket.

Olcsó rendszert akartak, tönkrement

Texasban azonban az államot irányító politikusok a versenyképesség kulcsának gondolták az energetikai szektor deregulációját, tehát a működésre vonatkozó biztonsági, környezet- és munkavédelmi előírások leépítését. Az állam annyira büszke saját szabályaira és energiafüggetlenségére, hogy még az amerikai hálózatról is lecsatlakoztak, saját rendszerirányítójuk van. Texasban még azt az előírást is eltörölték, hogy a szolgáltatóknak mindenképpen biztosítaniuk kell az áramot a fogyasztóknak. A dereguláció az esetek többségében valóban olcsóbbá teszi a rendszer működtetését, ami rövid távon élénkíti a gazdaságot – kivéve, ha beüt valamilyen szokatlan probléma.

Ebben az esetben például most lett nyilvánvaló, hogy nem tették a rendszert elég ellenállóvá. Texasban jellemzően a forró nyári hónapok adják a nehézséget, ezért az energetikai infrastruktúrát is ehhez igazították, a különböző létesítményeket nem szigetelték, hanem éppen hogy szabadon hagyták, hogy nyáron könnyebben leadják a hőt. Arról azonban szó sincs, hogy sose lenne nagy hideg, éppen tíz éve, 2011-ben például volt már a mostanihoz hasonló – bár méretében jóval kisebb – leállás, ahogy most, áramszünetekkel.*A kilencvenes években Floridában is történt hasonló eset. Ekkor megfogalmaztak néhány ajánlást a texasi rendszer téliesítéséről, de ezek önkéntesek voltak, nem kötelezőek. Ezért sok erőműnél és a hálózatnál is jellemzően figyelmen kívül hagyták, hiszen a beruházások sok pénzbe kerültek volna, amit a fogyasztók is nehezen fogadtak volna el.

Texas különállása és saját hálózata azt is megnehezítette, hogy az állam határain kívülről hozzanak be áramot. Máshol, ha ehhez hasonló probléma adódik, és helyben kiesik az áramtermelő kapacitás, akkor egyszerűen hoznak áramot máshonnan. Texasban azonban úgy gondolták, hogy elég nagy és diverzifikált a rendszerük ahhoz, hogy önmagában megálljon. Most azonban nemcsak a saját erőműveik mondták fel a szolgálatot, de sok helyen a vezetékek is használhatatlanná jegesedtek. Az állam korábbi kormányzója és Trump korábbi energiaügyi minisztere, Rick Perry arról beszélt a napokban, hogy a texasiak inkább fagyoskodnak napokig, mint hogy engedjék a szövetségi kormányt beavatkozni az energetikai hálózataikba.

A texasi rendszer különutassága köszön vissza abban is, hogy a rendszer lehetővé teszi a szolgáltatás felárazását. A szabadpiaci áramárak pillanatokon belül a maximális szintre, megawattóránként 22 dollárról 9000 dollárra ugrottak, miután minden szolgáltató fel akarta vásárolni az összes elérhető áramot, amit csak tudott, hiszen ezekre korábban már szerződtek. Az elképzelés eleve az volt a szabad piaci texasi rendszer mögött, hogy a csúcsidőszakok magas árai majd arra ösztönzik az energiatermelőket, hogy több kapacitást kapcsoljanak be a rendszerbe ilyenkor. A mostani helyzet viszont világosan megmutatta, hogy az ilyen piaci ösztönzők önmagukban nem vezetnek eredményre.

Az elszabadult árakat a szolgáltatók azonnal igyekeztek részben a fogyasztókra hárítani. Sok háztartás eleve a piaci árhoz kötött szerződést kötött, ami normális esetben olcsóbb – most viszont úgy kaptak nagyon magas villanyszámlákat, hogy közben az idő nagy részében nem is jutottak áramhoz. Ellátási kötelezettség nélkül ráadásul sem a hálózatirányító, sem a termelő cégek vagy a szolgáltatók nem vonhatóak felelősségre. A pénzügyi problémák sem álltak meg természetesen Texas határainál, a német RWE csoport máris bejelentette, hogy több százmillió eurót bukott a lefagyott szélerőműveken.

A legfontosabb probléma, amire ez a helyzet rámutat, az az, hogy

az éghajlatváltozás egyre törékenyebbé teszi a modern élet alapját adó infrastruktúrát.

Azokat a rendszereket, amelyek lehetővé teszik az embereknek az együttélést az időjárás szélsőségeivel, a korábbi éghajlat mintázataihoz igazították. Ezek azonban változóban vannak. Az éghajlatváltozás nem egyenletes felmelegedést jelent, hanem inkább az extrém és szokatlan időjárási jelenségek számának növekedését. Az USA-ban a katasztrofális pusztítást hozó hurrikánok is egyre gyakoribbak, Houstont például három éve gyötörte meg a becslések szerint 130 milliárd dollár kárt okozó Harvey hurrikán. Ezeket a viharokat korábban „százévenkénti viharoknak” nevezték, de most már nincs sok értelme így hívni őket, hiszen néhány évente újra lecsapnak. (Csak természetesen nem mindig pontosan ugyanott.)

Ha a jövőben a várostervezőknek, az energetikai, távközlési hálózatok és a vízügy működtetőinek vagy a katasztrófavédelemnek nemcsak az eddigieknél több nyári hőhullámra kell készülniük, hanem akár a szélsőségesen hideg napok számának a növekedésére is, az még drágábbá teheti a védekezést. Valamit azonban kell tenni, mert a modern civilizációt és a mindennapi életet a mostani formájában nagyon nehéz elképzelni működőképes, áram, hő, víz és távközlés biztosítására képes hálózatok nélkül.  

Magyarországon is lehetnek kellemetlenségek az áramrendszerrel, egy 2019-es tanulmány (pdf) szerint például várhatóan nőni fog a fagypont körül ingadozó napok száma, de a hőhullámok és a hirtelen lehulló csapadék is trendszerűen gyakoribbak lehetnek a következő években. (Egy 2011-es viharban okozott károk miatt egyébként leállt a Mátrai Erőmű két blokkja is, de ez akkor nem okozott fennakadást, mert importból és egy gyorsindítású erőművel pótolták a kieső kapacitást.)

Erre a problémára többféleképpen lehet válaszolni. Van egy individualista megoldás, miszerint mindenki vegyen pótgenerátort és nagy házi akkumulátorokat, ez azonban nem ad valódi választ a problémára. A szélsőséges időjárási jelenségek nemcsak áramszüneteket, hanem rengeteg más problémát is okoznak majd a jövőben, amelyekre egyenként nehéz lenne felkészülni. Arról nem is beszélve, hogy egy hosszabb áramkimaradást már masszív pótakkumulátorokkal is nehéz lenne átvészelni. Nincs is mindenkinek anyagi mozgástere arra, hogy saját túlélőarzenált szerezzen be, tehát erre alapozni a jövedelmi egyenlőtlenségek miatt sem lenne helyes. (A mostani texasi eseményeknél is gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a szegényebb, többségében kisebbségi környékeken hosszabbak voltak az áramszünetek, mint a jómódúbb helyeken.)

A rendszer ellenállóképességének javítása viszont mindenkinek az esélyeit javítaná. Ennek része lehet például a hosszabb távú időjárási előrejelzések pontosítása vagy a jobb tervezés a létesítményeknél, de valószínűleg nem lehet majd elkerülni a fizikai infrastruktúra átfogó fejlesztését vagy átalakítását sem. Ez utóbbi azonban egy egészen drága feladat, és – ahogy a szélerőművek elleni propagandából most is látjuk – populista politikusok számára könnyen kihasználható bűnbakot ad.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA bahamai tragédia megmutatja kicsiben, hogy mennyire sebezhető a modern világA gazdagok megléptek a pusztítás elől, a szegényebbek lakóhelyét teljesen elpusztította a hurrikán. A bahamai események kisarkítva mutatnak rá, hogy mi várható máshol is.

Világ áram árampiac áramszünet éghajlatváltozás energetika texas Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2021. február 26. 10:56 Élet, Világ

Mi vezérli a nagyon óvatosan vásárló, minimalista életet élőket?

Egy angol kutatás szerint nem a környezetvédelem és a fenntartható jövő a legfőbb hajtóerő, hanem a boldogabb élet.

Torontáli Zoltán
2021. február 25. 09:49 Élet, Világ

Elkezdődött a huzavona az egységes európai oltásigazolásról

A görögök, a spanyolok és a légitársaságok nagyon sürgetik, a franciák és a németek nem annyira, és rengeteg a nyitott kérdés.

Torontáli Zoltán
2021. február 24. 11:07 Élet, Világ

A világ összes szennyvizének már fele tisztítókba folyik, de van hova fejlődni

A maradék 50 százalék felhasználása jóval nehezebb feladat, mert a tőkeszegény fejlődő világban keletkezik.

Fontos

Avatar Avatar
2021. február 28. 12:17 Élet

Érdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?

A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kasnyik Márton
2021. február 28. 07:00 Pénz

Valamit mondani próbál nekünk a pénzügyi piac a járvány utáni világról

Gond van a világ pénzügyi rendszerének egyik legfontosabb alapkövével. Nem kizárt, hogy búcsút mondhatunk a 2010-es évek világának, és ez sokakat elbizonytalanít.

Stubnya Bence
2021. február 27. 07:03 Podcast

Nem a rendszerváltás, hanem a 19. század óta nem tudunk felzárkózni Nyugat-Európához

G7 Podcast! Nincs kelet-európai ország, amely felzárkózott volna a világgazdaság centrumához. Vonyó Tamás, a Bocconi Egyetem docense szerint viszont siker, hogy vissza sem csúszott a régió.