Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. szeptember 4. 17:25 Világ

A bahamai tragédia megmutatja kicsiben, hogy mennyire sebezhető a modern világ

Soha nem volt még olyan erejű hurrikán a Bahama-szigeteken, mint ami az utóbbi napokban pusztított az ország két északi, viszonylag sűrűn lakott szigetén. Az Abacos és a Grand Bahama-szigeteket teljesen letarolta a hét méter magas part menti árvíz és az időnként 300 kilométer/órás sebességgel dühöngő szél. A Dorian – hurrikántól szokatlan módon – másfél napig gyakorlatilag megállt a szigetek fölött. Teljes lakónegyedek tűntek el, nemzetközi reptér került víz alá, a kár gyakorlatilag egyenlő az érintett szigetek teljes fizikai vagyonával.

A Bahama-szigetek GDP-je nem éri el a 13 milliárd dollárt, ennek akár a felét is elviheti az újjáépítés költsége – ez olyan, mintha Magyarországon 15 ezer milliárd forint kárt okozna egy vihar. A problémát tovább mélyíti, hogy ugyan a turisztikai infrastruktúrát viszonylag széles körben biztosították, a hetvenezer érintett lakó töredékének lehetett csak biztosítása a személyes tulajdontárgyain. A három évvel ezelőtti Matthew hurrikán 900 millió dollárnyi kárt okozott, aminek csak fele volt biztosítva.

Arról eddig is tudományos egyetértés volt, hogy a hurrikánok – illetve a ciklonok és tájfunok – gyakoriságát és erejét növeli a globális felmelegedés, a leginkább azért, mert ezeknek a viharoknak az erejét a meleg tengervíz adja. Ugyanakkor most kezdik felismerni a tudósok, hogy a viharok lomhábbak lettek, azaz lassabban mozognak. Emiatt nem lesznek kevésbé pusztító erejűek, viszont sokkal hosszabb ideig dúlják a szerencsétlenül járó szárazföldi területeket. Ez is összefüggésben van az éghajlatváltozással, mivel világszerte lassulnak a légköri áramlatok, ami hozzájárulhat a hurrikánok fékeződéséhez is.

De nem csak ez a baj. A bahamai eset arra is rámutat, hogy az egyenlőtlen társadalmak miért nincsenek felkészülve az ilyen természeti katasztrófákra, és főleg azok utóéletére – írja Adam Tooze történész a Financial Timesban. A bahamák most elpusztított szigetén például egymás mellett vannak az ultragazdagok yachtos-helikopteres pihenőhelyei és a – javarészt a turistákat kiszolgáló iparágakban dolgozó – haiti menekültek nyomorvárosa. Az utóbbi napokban végig lehetett követni, hogy mennyire más módon érte a két különböző helyet az egyébként ugyanolyan erővel lecsapó vihar.

Míg a turistaparadicsomban az eleve viharállóra tervezett épületek kevésbé sérültek, a gazdag vendégsereget időben evakuálták és egy nappal a hurrikán után máris hozzákezdtek az újjáépítéshez, addig a nyomornegyed esetében egyelőre csak repülős felvételeket látni a totális pusztításról: a lakók maguk a kommunikációs hálózatokhoz se férnek hozzá, így nem tudnak tájékozódni vagy hírt adni magukról. A képeket elnézve senkit nem érne meglepetésként, ha végül nagyon sok halálesetről szólnának a beszámolók.

A Karib-szigetek egyébként is egy gazdasági válságrégió – erről hosszú cikket írtam öt éve -, de éppen a Bahama-szigetek emelkedik ki innen gazdagságában. Csakhogy a bahamai társadalom valójában nagyon egyenlőtlen, és ezért az éghajlatváltozás hatásai is szélsőségesen különböző módon csapódnak le a módosabbaknál és a szegényebbeknél. Várhatóan hosszú áramszünet és más anyagi nélkülözés várja a szegényebb helyieket, akikhez – mivel a reptér is víz alá került, de még helikopterrel is nehéz leszállóhelyet találni – sokáig a humanitárius segélyeket is nehéz lesz eljuttatni, nemhogy a helyi turizmust és mezőgazdaságot újjáépíteni.

A bahamai társadalom szélsőséges egyenlőtlenségét a gyarmati örökség, és a turizmusra, illetve a pénzügyi szektorra építő mostani gazdasági modell is fokozza, de más, fejlettebb régiókban is hasonló problémákat várhatunk majd az egyre kevésbé stabil éghajlat miatt. A tavaly őszi kaliforniai erdőtüzeknél is feltűnő volt, hogy bizonyos környékeken a gazdagabb lakók magántűzoltók segítségével óvták meg saját ingatlanjaikat, miközben másoké leégett. Az ilyen természeti katasztrófák vagy akár kisebb változások is rámutatnak, hogy nagyon különbözőképpen érinti az embereket a kockázat, és ez hosszú távon teljesen átalakíthatja a társadalmakat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ bahama éghajlatváltozás egyenlőtlenség hurrikán klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2024. július 19. 14:47 Világ

Sokkal drágábban épülhet új atomerőmű Csehországban, mint Pakson

A dél-koreai KHNP építheti meg Csehország új atomerőművét a jelenleg is működő Dukovany atomerőmű telephelyén; 43 százalékkal lehet drágább, mint Paks 2.

Mészáros R. Tamás
2024. július 18. 05:12 Világ

Nem sok jót jelez a jövőre nézve, ahogy a kormányok belenyúlnak az élelmiszerpiacba időjárási sokkok után

A hazai fogyasztók védelme a következő évtizedekben felerősítheti az éghajlatváltozás negatív társadalmi hatásait, és gyengítheti az élelmiszer-biztonságot.

Váczi István
2024. július 17. 15:02 Világ

Csak egyre több és több pénzért hajlandók csatába menni az oroszok

Jelentősen emelték az utóbbi hónapokban az orosz hadseregbe jelentkezők számára járó aláírási bónuszt, ami toborzási nehézségekre utal.

Fontos

Váczi István
2024. július 19. 11:22 Élet

Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja

A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.

Torontáli Zoltán
2024. július 19. 05:26 Élet

Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik

Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.