Soha nem volt még olyan erejű hurrikán a Bahama-szigeteken, mint ami az utóbbi napokban pusztított az ország két északi, viszonylag sűrűn lakott szigetén. Az Abacos és a Grand Bahama-szigeteket teljesen letarolta a hét méter magas part menti árvíz és az időnként 300 kilométer/órás sebességgel dühöngő szél. A Dorian – hurrikántól szokatlan módon – másfél napig gyakorlatilag megállt a szigetek fölött. Teljes lakónegyedek tűntek el, nemzetközi reptér került víz alá, a kár gyakorlatilag egyenlő az érintett szigetek teljes fizikai vagyonával.

A Bahama-szigetek GDP-je nem éri el a 13 milliárd dollárt, ennek akár a felét is elviheti az újjáépítés költsége – ez olyan, mintha Magyarországon 15 ezer milliárd forint kárt okozna egy vihar. A problémát tovább mélyíti, hogy ugyan a turisztikai infrastruktúrát viszonylag széles körben biztosították, a hetvenezer érintett lakó töredékének lehetett csak biztosítása a személyes tulajdontárgyain. A három évvel ezelőtti Matthew hurrikán 900 millió dollárnyi kárt okozott, aminek csak fele volt biztosítva.

Arról eddig is tudományos egyetértés volt, hogy a hurrikánok – illetve a ciklonok és tájfunok – gyakoriságát és erejét növeli a globális felmelegedés, a leginkább azért, mert ezeknek a viharoknak az erejét a meleg tengervíz adja. Ugyanakkor most kezdik felismerni a tudósok, hogy a viharok lomhábbak lettek, azaz lassabban mozognak. Emiatt nem lesznek kevésbé pusztító erejűek, viszont sokkal hosszabb ideig dúlják a szerencsétlenül járó szárazföldi területeket. Ez is összefüggésben van az éghajlatváltozással, mivel világszerte lassulnak a légköri áramlatok, ami hozzájárulhat a hurrikánok fékeződéséhez is.

This is a 4.5 hour loop. #Dorian just churning over Grand Bahama Island at Category 5 intensity and barely moving early this morning. pic.twitter.com/IHVMajwYAf

— Alex Lamers (@AlexJLamers) September 2, 2019

De nem csak ez a baj. A bahamai eset arra is rámutat, hogy az egyenlőtlen társadalmak miért nincsenek felkészülve az ilyen természeti katasztrófákra, és főleg azok utóéletére – írja Adam Tooze történész a Financial Timesban. A bahamák most elpusztított szigetén például egymás mellett vannak az ultragazdagok yachtos-helikopteres pihenőhelyei és a – javarészt a turistákat kiszolgáló iparágakban dolgozó – haiti menekültek nyomorvárosa. Az utóbbi napokban végig lehetett követni, hogy mennyire más módon érte a két különböző helyet az egyébként ugyanolyan erővel lecsapó vihar.

Míg a turistaparadicsomban az eleve viharállóra tervezett épületek kevésbé sérültek, a gazdag vendégsereget időben evakuálták és egy nappal a hurrikán után máris hozzákezdtek az újjáépítéshez, addig a nyomornegyed esetében egyelőre csak repülős felvételeket látni a totális pusztításról: a lakók maguk a kommunikációs hálózatokhoz se férnek hozzá, így nem tudnak tájékozódni vagy hírt adni magukról. A képeket elnézve senkit nem érne meglepetésként, ha végül nagyon sok halálesetről szólnának a beszámolók.

A Karib-szigetek egyébként is egy gazdasági válságrégió – erről hosszú cikket írtam öt éve -, de éppen a Bahama-szigetek emelkedik ki innen gazdagságában. Csakhogy a bahamai társadalom valójában nagyon egyenlőtlen, és ezért az éghajlatváltozás hatásai is szélsőségesen különböző módon csapódnak le a módosabbaknál és a szegényebbeknél. Várhatóan hosszú áramszünet és más anyagi nélkülözés várja a szegényebb helyieket, akikhez – mivel a reptér is víz alá került, de még helikopterrel is nehéz leszállóhelyet találni – sokáig a humanitárius segélyeket is nehéz lesz eljuttatni, nemhogy a helyi turizmust és mezőgazdaságot újjáépíteni.

A bahamai társadalom szélsőséges egyenlőtlenségét a gyarmati örökség, és a turizmusra, illetve a pénzügyi szektorra építő mostani gazdasági modell is fokozza, de más, fejlettebb régiókban is hasonló problémákat várhatunk majd az egyre kevésbé stabil éghajlat miatt. A tavaly őszi kaliforniai erdőtüzeknél is feltűnő volt, hogy bizonyos környékeken a gazdagabb lakók magántűzoltók segítségével óvták meg saját ingatlanjaikat, miközben másoké leégett. Az ilyen természeti katasztrófák vagy akár kisebb változások is rámutatnak, hogy nagyon különbözőképpen érinti az embereket a kockázat, és ez hosszú távon teljesen átalakíthatja a társadalmakat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ bahama éghajlatváltozás egyenlőtlenség hurrikán klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában