Százezer forintnak megfelelő alapjövedelemről kezdtek beszélgetni Lengyelországban
A Polsky Instytut Ekonomiczny (PIE, Lengyel Közgazdaságtudományi Intézet) felmérést készített arról, hogy milyen gazdasági hatása és társadalmi fogadtatása lenne egy olyan feltétel nélküli alapjövedelemnek, amely havi 1200 zlotyt (csaknem 100 ezer forintot) ad minden felnőttnek, és havi 600 zlotyt juttat a családoknak minden kiskorú után.
Ahogy például a Radiozet is beszámolt róla, a válaszok egyik fő eredménye az, hogy a lengyelek a havi csaknem százezer forintot lényegében “ingyen pénznek” tartják, de elsöprő többségüket nem késztetné arra, hogy felhagyjon a munkával. A válaszadók 73 százaléka azt mondta, nagyon valószínű, 18 százalék szerint pedig inkább valószínű, hogy ekkora havi juttatás mellett nem mondana fel a munkahelyén.
Lengyelországban egyébként havi 800 zlotyt, azaz jelenlegi árfolyamon körülbelül 63 ezer forintot tartottak a szegénységi küszöbnek 2019-ben, a vizsgált 1200 zloty pedig a minimális megélhetéshez szükséges összeg volt.
A felmérés szerint a lengyelek az alapvető megélhetés elvesztésének kockázatát szeretnék csökkenteni az alapjövedelemmel, és úgy vélik, hogy ha bevezetnék, akkor a szegény rétegek mindennapi megélhetésért való küzdelmét enyhítenék vele. Gyakorlati haszna főképp az lenne, hogy a szegényebb rétegekbe tartozók hosszabb ideig járhatnának iskolába, és több idejük lenne kivárni arra, hogy megfelelő munkát találjanak.
Az 1200, illetve 600 zlotys alapjövedelmi rendszer egyébként évi 374 milliárd zlotyval terhelné meg a költségvetést, ami több, mint a nyugdíjakra és szociális ellátásokra fordított összeg (2018-ban ez 343 milliárd zloty volt) együttvéve.
A bevezetését ezért csak úgy lehetne elképzelni, ha adóemeléssel és a jelenlegi szociális juttatások visszafogásával járna együtt.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
