Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. április 11. 15:45 Világ

Ha egy nőt zaklatnak a buszon, sokkal kevesebben lépnek közbe, mint ahányan eltökéltnek tartják magukat

Sajnos egyre többször hallunk itthon is arról, hogy nőket szexuálisan zaklatnak a tömegközlekedésen. Egy viselkedési közgazdaságtannal foglalkozó csapat annak járt utána egy bangladesi kutatásban, hogy hogyan lehetne változtatni az emberek viszonyán a zaklatáshoz, és ezzel növelni a külső szemlélők közbeavatkozását az áldozatok megvédésének érdekében.

Bangladesben a nők 95 százaléka él át zaklatást közlekedés közben, ami egyértelműen közbeavatkozásért kiált. A helyi közlekedési vállalat kérte meg a BIT-t (nemzetközi viselkedési kutatásokkal foglalkozó központ), hogy segítsen egy olcsó, de jó módszer kidolgozásában. Így az aktív beavatkozások növelésére egy olyan kísérletet dolgoztak ki, ahol posztereket helyeztek el a buszokon arról, hogy

mi számít szexuális zaklatásnak és hogyan tudnak biztonságosan közbeavatkozni azok, akik észlelik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy Nobel-díjas ötlettel csökkenthetők a közkiadások, nálunk mégis alig használjákA viselkedési közgazdaságtan módszereit Nobel-díjjal is jutalmazták, itthon mégsem használják a gyakorlatban. Pedig bizonyítottan hatékony és olcsó megoldás.

Azért ilyen tartalmú posztereket raktak ki, mert az előzetes beszélgetések során arra jutottak a kutatók, hogy a szemtanúk közbeavatkozásának legnagyobb akadálya, hogy eleve nem biztosak abban, hogy amit látnak az már zaklatás vagy sem. Emellett félnek, hogy nekik is bajuk esik, ha közbeavatkoznak.

A poszterek hatását úgy tudták mérni, hogy megfigyelték annak az 50 busznak az utazóközönségét, amelyekre ezek felkerültek. Összesen mintegy 3 hétig tartott a kísérlet, az idő felében még nem voltak kint a plakátok, majd ugyanannyi ideig megfigyelték a járműveket úgy is, hogy már kint voltak. Közben egyrészt kérdőíves interjúkat készítettek az utasokkal miután leszálltak, másrészt aktív megfigyelők utaztak a buszokon, akik feljegyezték, hogy láttak-e zaklatást, és volt-e bárki, aki közbeavatkozott volna.

A poszterek egyértelműen hatással voltak arra, hogy az emberek hogyan vélekednek a zaklatásról. Nőtt azoknak a férfiaknak az aránya, akik szerint ez egy veszélyforrás utazás közben, és csökkent azoknak az aránya – szintén főleg a férfiak körében – akik elfogadóan nyilatkoztak a zaklatással szemben (például egyetértettek azzal, hogy bizonyos viselet kiprovokálja a zaklatást, vagy azzal, hogy ha a nő nem tesz szóvá valami, akkor az nem is zaklatás).

Mivel már a poszterek előtt is nagyon magas volt azoknak az aránya, akik azt mondták, hogy közbe avatkoznának, ha szexuális zaklatást látnának, ezért erre nem voltak hatással a poszterek.

Nagyjából 90 százaléka a megkérdezetteknek azt vallotta, hogy ő közbeavatkozna, a megfigyelések alapján azonban a valóságban mindössze az esetek egy ötödében avatkozott közbe bárki is.

Ez sajnos nem változott a plakátok hatására sem. Annak ellenére sem, hogy a plakátokon található információkat többen visszamondták az interjúkban, például jóval többen mondták, hogy szólnának a buszvezetőnek ilyen esetben, ami szerepelt a poszteren (és mielőtt ezek kikerültek szinte senki se mondta, hogy így segítene az áldozatnak). Mégis, annak ellenére, hogy többen mondták ezt, a valóságban nem csinálta meg senki sem.

Ez rávilágít arra, hogy

nagyon fontos eltérés van aközött, hogy az emberek mit szeretnének csinálni, vagy mit mondanak arról, hogy mit fognak csinálni, és a valóságban mit tesznek.

A szerzők szerint sok tanulmány abban méri a sikerét egy-egy beavatkozásnak, hogy megváltoztatja az emberek bevallott viselkedését, de ahogy ez a kísérlet is mutatja, ez nem jelenti azt, hogy valós változást értek el.

A poszterek kihelyezése után ugyan csökkent a zaklatások száma a vizsgált buszokon, de sajnos nem jelenthető ki, hogy ez valóban a poszterek hatása miatt következett be. Ötven buszjáraton 790 utazás során összesen 950 zaklatást figyeltek meg a kutatók segédei. A poszterek kihelyezése előtt 1,15 zaklatás jutott egy-egy utazásra, míg a poszterek kihelyezése után a szám lecsökkent 0,8-1 közé.

A kutatók úgy gondolják, hogy annak is köze volt a csökkenéshez, hogy a megfigyelők beleszoktak a feladatba, és idővel kevesebb incidenst vettek észre vagy jegyeztek fel. De még ezzel együtt is jó jel a zaklatások csökkenése, ezért mindenképp érdemes további kutatásokat végezni, hogy valóban egy ilyen alacsony költségű módszerrel sikerül-e javítani a helyzeten.

Világ kísérleti közgazdaságtan nőkkel szembeni zaklatás nudge tömegközlekedés viselkedési közgazdaságtan Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Avatar
2021. július 31. 17:06 Világ

Párizs megmutatja, mit lehetne kezdeni az olyan városi sztrádákkal, mint a budapesti Rákóczi út

Nagy fejlesztések jönnek a Champs-Élysées-n, nemcsak környezetkímélőbbé, de a belváros számára jövedelmezőbbé is tennék a területet.

Mészáros R. Tamás
2021. július 31. 06:42 Tech, Világ

Japán az olimpia farvizén meghirdette a hidrogénenergia-alapú társadalom jövőképét

Annak ellenére, hogy a technológia jelenlegi hatékonyságának és árának fényében sokan szkeptikusak az ambiciózus terveket illetően.

Avatar
2021. július 30. 16:28 Élet, Világ

Megmentheted-e az egyéni döntéseiddel a világot a klímakatasztrófától?

A cégek szeretik azt mondani, hogy ők csak olyan termékeket gyártanak, amelyeket el lehet adni. A fogyasztóknak kellene más termékeket venniük? De befolyásolhatja az egyéni fogyasztói döntés a piacokat?

Fontos

Papp László
2021. augusztus 2. 17:07 Pénz

Lassulhat vagy meg is állhat az ingatlanárak emelkedése a kamatemelések miatt

Olyan sokféle módon érinti mindennapjainkat a jegybank kamatemelési ciklusa, hogy a következő hónapok izgalmasak lesznek a lakosság és a cégek számára is.

Stubnya Bence
2021. augusztus 2. 06:06 Adat, Vállalat

Mi történne valójában, ha 200 ezerre emelnénk a bruttó vagy akár a nettó minimálbért?

Orbán Viktor bruttó 200 ezres ajánlata nem kiugró, Karácsony Gergely nettó 200-as licitje már komolyabb, de érdemi hatása még annak is csak más intézkedésekkel kombinálva lenne.

Kasnyik Márton
2021. augusztus 1. 17:36 Élet

Egyre több a bizonyíték, hogy az ősember jó sok szénhidrátot evett

Vad gabonát őröltek, kenyeret sütöttek, gyökereket és hüvelyeseket főztek jóval azelőtt, hogy elindult volna a tudatos mezőgazdaság.