Orosz erdők lízingelésével zöldíthetik magukat a vállalatok
A klímaváltozás miatt egyre kiterjedtebb erdőtüzek alakulnak ki Oroszországban. 2019-ben közel másfél magyarországnyi terület égett le Szibériában, amelynek egyes részein 6 Celsius-fokkal volt nagyobb az átlaghőmérséklet az 1981 és 2010 közötti időszak átlagához képest.
Ennek ellenére a nagyobb országok közül Oroszország tűnik a legkevésbé elkötelezettnek a klímaváltozás elleni fellépésben, amelyben anyagi érdekei is szerepet játszanak. Oroszország a világ legnagyobb energiaexportőre, bevételei jelentős részben fosszilis energiahordozókból származnak. Emellett Vlagyimir Putyin nyilvánosan is beszélt arról, hogy nem bánná, ha kis mértékben melegedne az orosz éghajlat, amitől növekvő befolyást remél.
Úgy tűnik azonban, hogy Oroszország a nemzetközi vállalatóriások önképét egyre inkább meghatározó zöldítésben is meglátta a lehetőséget. A Bloomberg cikke szerint ugyanis hatalmas erdőterületeket – India területének közel kétszeresét, ami körülbelül 70 magyarországnyinak felel meg – lízingelhetik cégek, hogy csökkentsék karbonlábonyomukat.
A világ erdeinek 20 százaléka van Oroszországban, az állam azonban nem képes megfelelően kezelni az erdőket. Megszokott jelenség, hogy a kitermelt erdőket illegálisan nem telepítik újra, még Putyin is bírálta az erdőgazdálkodás korruptságát. Ezen változtatna az új orosz modell, amely a szibériai erdőket „szénelnyelő központtá” tenné.
Az elképzelés szerint műholdas és drónfelvételek segítségével felmérnék, hogy a kijelölt területen lévő erdők mennyi szén-dioxidot képesek megkötni. Ezt követően bármelyik cég lízingelhet egy erdőterületet, amelynek a kezelésével, új fák ültetésével növelheti a szénelnyelő képességét. Ha ugyanis nő a terület szén-dioxid-lekötő képessége, a különbözettel kompenzálhatja a kibocsátását, vagy akár kereskedhet is a karbonkreditekkel (a karbonsemlegesítésről itt lehet olvasni bővebben).
A modellel tehát az orosz állam kiszervezné az erdőgazdálkodást és bevételhez jutna, vállalatok pedig csökkenthetik a karbonlábnyomukat, ami alapvető elemmé vált a legtöbb óriáscég arculatában. Ahogy a Bloomberg is írja, a szennyezés csökkentésének kiszervezése azonban egyelőre nem tűnik érdemi lépésnek a klímaváltozás mérséklése szempontjából.
Világ
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Még a vámháborúnál is súlyosabb felfordulást hozhat, ha Trump megadóztatja a kínai hajókat
Trump csapata nemzetbiztonsági kérdésnek tartja a hajógyártás felélesztését, de iparági szereplők szerint csak káosz várható a hajók megsarcolásától.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
