Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. március 9. 17:00 Világ

Elég erdőt telepítünk ahhoz, hogy a határainkon túl okozott irtást ellensúlyozzuk?

Miközben az elmúlt évtizedekben számos fejlett, gazdag európai és amerikai országban nőtt az erdőterületek kiterjedése, a közepes és alacsony jövedelmű országokban inkább a csökkenés volt jellemző.

Csakhogy a gazdag országok erdőkre gyakorolt hatását érdemes globálisan nézni. Egy állam ugyanis nem csak azzal tudja befolyásolni a bolygó erdős területeinek kiterjedését, hogy a határain belül fát ültet vagy irt, hanem azzal is, hogy a lakossága milyen mezőgazdasági termékeket vásárol. Könnyen belátható, hogy ha a lakosok olyan árukat vesznek, amelyek termesztése vagy gyártása miatt máshol erdőket kell kivágni, akkor globális szinten a fogyasztással is csökkentik az erdők kiterjedését.

Az Our World in Data témával foglalkozó cikkéből az derül ki, hogy az erdőirtásos területeken megtermelt mezőgazdasági termények 71 százaléka marad a hazai piacon, vagyis 29 százalékot exportálnak, és ennek a kivitelnek a 40 százaléka jut el a gazdag országokba. Ez tehát végső soron azt jelenti, hogy

a magas jövedelmű országok a globális erdőirtás 12 százalékért tehetők felelőssé, ha ezt a szempontot is figyelembe vesszük.

Manapság a legtöbb erdőirtás a trópusi területeken zajlik, és ennek azért van különös jelentősége, mert a trópusokon az erdők átlagosan több szén-dioxidot tárolnak, mint a mérsékelt égövben, mivel sűrűbb a növényzetük és nagyobb a biodiverzitásuk (azaz több állat- és növényfajnak képesek otthont adni). Ez abból is adódik, hogy az említett területeken az őserdő a jellemzőbb, amelynek biodiverzitása és szén-dioxid kötő képessége jóval nagyobb az erdőgazdálkodás alatt álló erdőknél.

A New York Declaration on Forests jelentése alapján a trópusi erdők irtása 2014 és 2018 között összesen 4,7 gigatonna szén-dioxid kibocsátásával járt együtt, vagyis csaknem meghaladta az Európai Unió összes tagállamának kibocsátását 2017-ben.

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) jelentése alapján 2015 és 2020 között évente globálisan átlagosan 10 millió hektárnyi erdőt irtottak ki, és bár ez kevesebb, mint a kilencvenes évek 16 millió hektáros átlaga, a Világgazdasági Fórum (WEF) jelentése szerint még így is a teljes globális szén-dioxid-kibocsátás 13 százalékát tette ki.

Az erdőirtás azért is komplex probléma, mert amellett, hogy önmagában is hozzájárul a kibocsátás növekedéséhez, az erdők rendkívül hatékonyak a szén-dioxid megkötésében. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint globálisan 1 milliárd hektárnyi területet kellene erdősíteni ahhoz, hogy a párizsi klímacéloknak megfelelően 2050-re 1,5 Celsius fok alatt tartsuk a felmelegedés mértékét (az ipari forradalom előtti szinthez képest).

A világ országainak nagyobb része az erdőirtás nettó importőre, vagyis a fogyasztási szerkezete és egyéb okok miatt több erdőirtást okoz a határain kívül, azaz “importál”, mint amennyit a határain belül ténylegesen elvégez. A legnagyobb nettó importőr Kína, az USA, India és Oroszország.

A 2013-as adatok alapján Magyarország is ebbe a nettó importőr csoportba tartozott. A globális erdőirtáshoz kisebb mértékben hozzájáruló alcsoportban voltunk, 1472 hektáros nettó importőrként.

A nettó exportőr országok közül a legnagyobbak: Brazília, Paraguay, Argentína, Indonézia és Malajzia. Ezek az országok tehát több erdőt irtanak ki a mezőgazdasági exportjuk érdekében, mint amennyi erdőirtást a lakosságuk fogyasztása okoz külföldön.

Az Our World in Data azt is összegyűjtötte, hogy melyek voltak azok az országok, amelyek több erdőt ültettetek a határaikon belül, mint amennyi erdőirtást importáltak. Az alábbi ábra vízszintes tengelye azt mutatja, hogy egy ország mennyi erdőirtást importál, a függőleges tengely pedig azt, hogy mennyi erdőt ültetett évente átlagosan a határain belül. A vonal felett azok az országok vannak, amelyekben az erdőültetés mértéke meghaladta az importált erdőirtást, alatta pedig azok, amelyeknél az import volt a nagyobb. (Minden egyes pont egy-egy országot jelöl, a nevek angolul az egér mozgatásával jeleníthetők meg.) 

Az Egyesült Államokban, Oroszországban vagy Kínában az erdősítés tempója meghaladja a fogyasztáson keresztül importált erdőirtások nagyságát, és 2010-ben Magyarország is ebbe a csoportba tartozott. Nálunk az erdővel borított terület nagyjából 2008-2009-ig érezhetően nőtt, azóta viszont nagyjából stagnál, csak minimálisan változik – nem függetlenül attól, hogy az elmúlt években elmaradoztak az újabb telepítések. (Az importált erdőirtásra vonatkozóan sajnos nem áll rendelkezésünkre ennél frissebb adat, így a közelmúltbeli nettó hatásról nem sokat tudunk.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaságEurópa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Más országokban, például az Egyesült Királyságban, Németországban vagy Spanyolországban több külföldi erdőirtáshoz járulnak hozzá, mint amennyit otthon erdősítenek, tehát ezekben az országokban a fogyasztók nettó veszteséget okoznak a globális erdőkben.

A problémára logikus elvi megoldása a nemzetközi kereskedelem korlátozása lenne, ám ez aligha járható út, mert a helyi mezőgazdasági szereplőknek szüksége van a nemzetközi piacokra. 

Az Our World in Data cikke szerint ezért az egyik jó gyakorlati megoldás az lehetne, ha az importáló országok jobban megválogatnák a beszállítóikat, és nem vennének olyan terményt, amelyet erdőirtás árán hoztak létre. A másik megoldás pedig az, ha a gazdagabb országok segítenek a szegényebbeknek olyan technológiához – műtrágyához, nagyobb termést hozó vetőmagokhoz – jutni, amellyel a helyi termésátlagok javulnak. A szegényebb országokban ugyanis gyakran az alacsony terméshozam miatt van szükség újabb földterületek művelésbe vonására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz éghajlatváltozás javában pusztítja a magyar erdőket, a fenyőktől és a bükkfától elbúcsúzhatunkHarminc éven belül az erdőterületek drasztikusan fognak csökkenni, és megjelenik a Magyarországon eddig ismeretlen füves pusztaság, a sztyepp.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyorsuló ütemben vágják a fákat Európa erdőibenMiközben Európa-szerte egyre többet hallani a klímaerdők telepítésének szükségességéről, a meglévő erdős területeken nagyot nőtt a fakitermelés intenzitása az elmúlt pár évben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy ősi mezőgazdasági módszer, amely jobb hellyé tenné a világotMagyarországon évezredeken át vezető szerepe volt, amíg el nem söpörték a monokultúrák. Boldogabb állatok, fenntarthatóság és egészségesebb termékek jellemezik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ erdő erdőirtás klímaváltozás nemzetközi kereskedelem szén-dioxid kibocsátás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. június 13. 05:19 Világ

Elkezdődött a harc a kínai elektromos autók ellen, kétélű fegyverekkel

Az Európai Bizottság védővámokat vetett ki, noha korábban ezek más szektorokban nem jártak sikerrel. Alternatív eszközök viszont nem nagyon vannak az EU kezében.

Hajdu Miklós
2024. június 12. 19:09 Vállalat, Világ

Milliókkal drágulhatnak a kínai autók Magyarországon az új vámok miatt

Csorbulhat a kínai elektromos autók árelőnye az európai modellekhez képest, de teljesen nem fog eltűnni.

Avatar
2024. június 12. 11:35 Világ

Három egyszerű trükk a lakásárak csökkentésére

A lakások nagyon gyors drágulása nemcsak hazánkban, hanem Lengyelországban is probléma, amit az állami támogatás csak tovább súlyosbít.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. június 15. 13:33 Adat

Egy százalék a magyar Európa-bajnoki cím esélye, és ez nagy előrelépés

Anglia a legesélyesebb az Európa-bajnokság megnyerésére, a magyar válogatottnak 1 százalék esélyt adnak a fogadóirodák.

Bucsky Péter
2024. június 15. 05:42 Adat, Közélet

A Mi Hazánk is jobban szerepelt magához képest a cigányság körében, mint a Tisza

Az nem meglepő, hogy a települési szintű adatok szerint a cigányság továbbra is a Fidesz erős bázisa, érdekes viszont Magyar Péter pártjának leszereplése.

Ercse Kriszta
2024. június 14. 19:15 Közélet

Közszolgálati gyártósor lesz az NKE új tanárképző kara?

A cél az lehet, hogy a közszolgálati egyetemről kikerülő tanárok fegyelmezetten töltsék a diákok fejébe a központilag meghatározott tartalmakat.