Miközben az elmúlt évtizedekben számos fejlett, gazdag európai és amerikai országban nőtt az erdőterületek kiterjedése, a közepes és alacsony jövedelmű országokban inkább a csökkenés volt jellemző.
Csakhogy a gazdag országok erdőkre gyakorolt hatását érdemes globálisan nézni. Egy állam ugyanis nem csak azzal tudja befolyásolni a bolygó erdős területeinek kiterjedését, hogy a határain belül fát ültet vagy irt, hanem azzal is, hogy a lakossága milyen mezőgazdasági termékeket vásárol. Könnyen belátható, hogy ha a lakosok olyan árukat vesznek, amelyek termesztése vagy gyártása miatt máshol erdőket kell kivágni, akkor globális szinten a fogyasztással is csökkentik az erdők kiterjedését.
Az Our World in Data témával foglalkozó cikkéből az derül ki, hogy az erdőirtásos területeken megtermelt mezőgazdasági termények 71 százaléka marad a hazai piacon, vagyis 29 százalékot exportálnak, és ennek a kivitelnek a 40 százaléka jut el a gazdag országokba. Ez tehát végső soron azt jelenti, hogy
a magas jövedelmű országok a globális erdőirtás 12 százalékért tehetők felelőssé, ha ezt a szempontot is figyelembe vesszük.
Manapság a legtöbb erdőirtás a trópusi területeken zajlik, és ennek azért van különös jelentősége, mert a trópusokon az erdők átlagosan több szén-dioxidot tárolnak, mint a mérsékelt égövben, mivel sűrűbb a növényzetük és nagyobb a biodiverzitásuk (azaz több állat- és növényfajnak képesek otthont adni). Ez abból is adódik, hogy az említett területeken az őserdő a jellemzőbb, amelynek biodiverzitása és szén-dioxid kötő képessége jóval nagyobb az erdőgazdálkodás alatt álló erdőknél.
A New York Declaration on Forests jelentése alapján a trópusi erdők irtása 2014 és 2018 között összesen 4,7 gigatonna szén-dioxid kibocsátásával járt együtt, vagyis csaknem meghaladta az Európai Unió összes tagállamának kibocsátását 2017-ben.
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) jelentése alapján 2015 és 2020 között évente globálisan átlagosan 10 millió hektárnyi erdőt irtottak ki, és bár ez kevesebb, mint a kilencvenes évek 16 millió hektáros átlaga, a Világgazdasági Fórum (WEF) jelentése szerint még így is a teljes globális szén-dioxid-kibocsátás 13 százalékát tette ki.
Az erdőirtás azért is komplex probléma, mert amellett, hogy önmagában is hozzájárul a kibocsátás növekedéséhez, az erdők rendkívül hatékonyak a szén-dioxid megkötésében. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint globálisan 1 milliárd hektárnyi területet kellene erdősíteni ahhoz, hogy a párizsi klímacéloknak megfelelően 2050-re 1,5 Celsius fok alatt tartsuk a felmelegedés mértékét (az ipari forradalom előtti szinthez képest).
A világ országainak nagyobb része az erdőirtás nettó importőre, vagyis a fogyasztási szerkezete és egyéb okok miatt több erdőirtást okoz a határain kívül, azaz “importál”, mint amennyit a határain belül ténylegesen elvégez. A legnagyobb nettó importőr Kína, az USA, India és Oroszország.
A 2013-as adatok alapján Magyarország is ebbe a nettó importőr csoportba tartozott. A globális erdőirtáshoz kisebb mértékben hozzájáruló alcsoportban voltunk, 1472 hektáros nettó importőrként.
A nettó exportőr országok közül a legnagyobbak: Brazília, Paraguay, Argentína, Indonézia és Malajzia. Ezek az országok tehát több erdőt irtanak ki a mezőgazdasági exportjuk érdekében, mint amennyi erdőirtást a lakosságuk fogyasztása okoz külföldön.
Az Our World in Data azt is összegyűjtötte, hogy melyek voltak azok az országok, amelyek több erdőt ültettetek a határaikon belül, mint amennyi erdőirtást importáltak. Az alábbi ábra vízszintes tengelye azt mutatja, hogy egy ország mennyi erdőirtást importál, a függőleges tengely pedig azt, hogy mennyi erdőt ültetett évente átlagosan a határain belül. A vonal felett azok az országok vannak, amelyekben az erdőültetés mértéke meghaladta az importált erdőirtást, alatta pedig azok, amelyeknél az import volt a nagyobb. (Minden egyes pont egy-egy országot jelöl, a nevek angolul az egér mozgatásával jeleníthetők meg.)
Az Egyesült Államokban, Oroszországban vagy Kínában az erdősítés tempója meghaladja a fogyasztáson keresztül importált erdőirtások nagyságát, és 2010-ben Magyarország is ebbe a csoportba tartozott. Nálunk az erdővel borított terület nagyjából 2008-2009-ig érezhetően nőtt, azóta viszont nagyjából stagnál, csak minimálisan változik – nem függetlenül attól, hogy az elmúlt években elmaradoztak az újabb telepítések. (Az importált erdőirtásra vonatkozóan sajnos nem áll rendelkezésünkre ennél frissebb adat, így a közelmúltbeli nettó hatásról nem sokat tudunk.)
Más országokban, például az Egyesült Királyságban, Németországban vagy Spanyolországban több külföldi erdőirtáshoz járulnak hozzá, mint amennyit otthon erdősítenek, tehát ezekben az országokban a fogyasztók nettó veszteséget okoznak a globális erdőkben.
A problémára logikus elvi megoldása a nemzetközi kereskedelem korlátozása lenne, ám ez aligha járható út, mert a helyi mezőgazdasági szereplőknek szüksége van a nemzetközi piacokra.
Az Our World in Data cikke szerint ezért az egyik jó gyakorlati megoldás az lehetne, ha az importáló országok jobban megválogatnák a beszállítóikat, és nem vennének olyan terményt, amelyet erdőirtás árán hoztak létre. A másik megoldás pedig az, ha a gazdagabb országok segítenek a szegényebbeknek olyan technológiához – műtrágyához, nagyobb termést hozó vetőmagokhoz – jutni, amellyel a helyi termésátlagok javulnak. A szegényebb országokban ugyanis gyakran az alacsony terméshozam miatt van szükség újabb földterületek művelésbe vonására.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
