Az Európai Unió területének 38 százalékát borítják erdők, amelyeknek egyre nagyobb részét vonják művelés alá. Egy, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a fakitermelés által érintett terület 49 százalékkal nőtt a 2016 és 2018 között eltelt két évben az évtized elejéhez képest, ami nem csak a helyi élővilág fennmaradását veszélyezteti, hanem a klímacélok elérését is.
A fakivágásokkal ugyanis jelentősen csökken az erdők széndioxid-megkötő képessége, így a jelenlegi erdőállomány egyre kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátását tudja semlegesíteni. A műholdképek elemzése alapján leginkább az Ibériai- és a Skandináv-félszigeten feltárt erdőveszteségeket egyrészt a fa iránti felélénkült kereslet okozza, másrészt pedig a klímaváltozás már most is tapasztalható következményei is szerepet játszanak benne – a tűzvészekben vagy éppen a rendkívüli hóviharokban érintett területek kármentesítése is végső soron többnyire a fák kivágásával jár.
Guido Ceccherini, a tanulmány egyik szerzője a Guardian-nek elmondta, hogy a faállományban bekövetkezett veszteségekkel nem jár együtt az erdőterületek csökkenése, sőt, idővel a kitermelt faállomány is regenerálódik. Az elmúlt években tapasztalt szélsőséges változások azonban rövid – néhány évtizedes – távon jelentősen visszavetik az erdők által megkötött széndioxid mennyiségét, a kitermelt faanyag jelentős részét pedig előbb-utóbb elégetik, így a bennük megkötött gázok is visszakerülnek a levegőbe. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a fa sokszor az acél vagy a cement használatát váltja ki, aminek az előállítása jóval több széndioxid kibocsátásával jár a fa használatához képest.
Mindenesetre az erdők az unió területén kibocsátott üvegházhatású gázok nagyjából tíz százalékát kötik meg jelenleg. A kutatók szerint egyelőre hosszú távon ez az arány tartható marad, már amennyiben sikerül megfékezni azokat a folyamatokat, amelyek az elmúlt években tapasztalt nagymértékű fairtáshoz vezettek.
