Az Európai Unió területének 38 százalékát borítják erdők, amelyeknek egyre nagyobb részét vonják művelés alá. Egy, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a fakitermelés által érintett terület 49 százalékkal nőtt a 2016 és 2018 között eltelt két évben az évtized elejéhez képest, ami nem csak a helyi élővilág fennmaradását veszélyezteti, hanem a klímacélok elérését is.
A fakivágásokkal ugyanis jelentősen csökken az erdők széndioxid-megkötő képessége, így a jelenlegi erdőállomány egyre kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátását tudja semlegesíteni. A műholdképek elemzése alapján leginkább az Ibériai- és a Skandináv-félszigeten feltárt erdőveszteségeket egyrészt a fa iránti felélénkült kereslet okozza, másrészt pedig a klímaváltozás már most is tapasztalható következményei is szerepet játszanak benne – a tűzvészekben vagy éppen a rendkívüli hóviharokban érintett területek kármentesítése is végső soron többnyire a fák kivágásával jár.
Guido Ceccherini, a tanulmány egyik szerzője a Guardian-nek elmondta, hogy a faállományban bekövetkezett veszteségekkel nem jár együtt az erdőterületek csökkenése, sőt, idővel a kitermelt faállomány is regenerálódik. Az elmúlt években tapasztalt szélsőséges változások azonban rövid – néhány évtizedes – távon jelentősen visszavetik az erdők által megkötött széndioxid mennyiségét, a kitermelt faanyag jelentős részét pedig előbb-utóbb elégetik, így a bennük megkötött gázok is visszakerülnek a levegőbe. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a fa sokszor az acél vagy a cement használatát váltja ki, aminek az előállítása jóval több széndioxid kibocsátásával jár a fa használatához képest.
Mindenesetre az erdők az unió területén kibocsátott üvegházhatású gázok nagyjából tíz százalékát kötik meg jelenleg. A kutatók szerint egyelőre hosszú távon ez az arány tartható marad, már amennyiben sikerül megfékezni azokat a folyamatokat, amelyek az elmúlt években tapasztalt nagymértékű fairtáshoz vezettek.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
