A nyolcvanas években vívott iraki-iráni háború egyik jellegzetes mozzanata volt a „tankerháború”, amikor a szemben álló felek egymás olajexportjának elvágásával igyekeztek térdre kényszeríteni az ellenséget. Ez végül is nem sikerült, de azóta is jól látható, hogy milyen ingerülten reagál Irán, ha veszélyeztetve látja az olajkivitelét.
Az ország most azért lett ideges, mert igyekszik segíteni kevés szövetségese egyikét, az évek óta gazdasági válságban lévő Venezuelát. Utóbbi hiába rendelkezik a világ legnagyobb kőolajkészletével, a katasztrofális gazdaságpolitika miatt benzinből sem képes ellátni magát. Ezért azzal a kéréssel fordult Iránhoz, hogy küldjön a benzin előállításához szükséges adalékanyagokat, tartalék alkatrészeket és szakembereket.
A Bloomberg cikke szerint az utóbbi tíz napban legalább öt olyan tanker lépett be a Szuezi-csatornán keresztül a Földközi-tengerre, amely korábban Iránban horgonyzott, egy részük elképzelhető, hogy Venezuelába tart. Igen ám, de az irániak attól tartanak, hogy a Venezuelával szembeni amerikai szankciók miatt az amerikai flotta feltartóztathatja a hajókat, mielőtt célba érnének. Mivel velük szemben sem Irán, sem Venezuela nem tud szembeállítani komolyan vehető erőt, marad a diplomáciai keménykedés.
Az iráni hírügynökség arról számolt be, hogy az ország – az Egyesült Államokat Teheránban képviselő svájci nagyköveten keresztül – megüzente Washingtonnak: „gyors és döntő válaszra számítson”, ha megpróbálná feltartóztatni az iráni tankereket. A külügyminiszter-helyettes hozzátette, az iráni-venezuelai kereskedelem teljesen jogszerű, az amerikaiak pedig lényegében kalózkodást követnek el, ha ezt akadályozni próbálják.
Közben az olaj világpiaci ára szinte folyamatosan emelkedik az áprilisi mélypontokról, de ebben ezúttal legfeljebb csekély szerepe lehet az iráni keménykedésnek. Fontosabb például, hogy az élet és a gazdaság normalizálódása nyomán a kínai olajkereslet lényegében visszatért a koronavírus-járvány előtti szintre, a kitermelők pedig a vártnál is gyorsabban csökkentik a kitermelést.
Világ
Amerika több gázt akar eladni nekünk, de akkor az orosz kapcsolatot is át kellene gondolni
Az amerikai LNG aránya nagyot nőtt az uniós importban, de 2026-tól várhatóak az igazán drámai változások.
Hol van az a pont, amely felett a vámháborúnak már nincs értelme?
Amerika a potenciális recesszió mellé bizalmi és tőkepiaci válságot rakott a saját nyakába, ezzel a feltörekvő piacok közé árazta be magát.
Trump megértő Oroszországgal, mégis ő a legnagyobb veszély az orosz gazdaságra
Ha a vámháborús káosz miatt tovább esik az olajár, az nehezen megoldható feladat elé állítja az utóbbi években jól vizsgázó orosz gazdasági vezetést.
Fontos
Idegesek a befektetők, Argentína lesz az Egyesült Államokból?
Sok évtizedes bizalmat kezdett ki Donald Trump kaotikus gazdaságpolitikája, aminek következményeit Magyarországon is érezhetjük.
Tele vannak a raktárak eladatlan hússal és tejjel, és ez nagyon sokba fog kerülni
Óriási költségekkel jár, hogy a száj- és körömfájás miatt beragadt az export, és nagy a bizonytalanság abban, hogy milyen kárenyhítést kapnak a piaci szereplők.
További uniós pénzeket sodort veszélybe a tegnapi alkotmánymódosítás
Jelen állás szerint már senki sem tudja kiszabadítani a felfüggesztett uniós pénzek jelentős részét, sőt az akadályok száma csak nő.
