Lehet, hogy Trumpnak sikerült a lehetetlen, és túlfeszítette a húrt

Lassan indult be Donald Trump legújabb botránya, de most már úgy tűnik, hogy minden eddiginél nagyobb felháborodás lett abból, amit a Fehér Ház az ukrajnai katonai segély körül bemutatott. Az utóbbi napokban egyre több szó van arról, hogy akár az alkotmányos elmozdítást célzó eljárás (impeachment) is elindulhat az amerikai elnökkel szemben.

Már tavasszal szó volt arról, Trumpék szeretnének nyomást gyakorolni Ukrajna vezetésére, hogy kezdeményezzenek nyomozást Trump egyik várható kihívója, a demokrata Joe Biden és fia ukrajnai tevékenységével kapcsolatban.

Most viszont úgy tűnik, hogy ez a nyomásgyakorlás annyira jól sikerült, hogy a Fehér Ház heteken keresztül visszatartott egy összesen 391 millió dolláros, Ukrajnának szánt katonai segélycsomagot (ezt korábban a Kongresszus hagyta jóvá) – miközben Trump telefonon nyomást gyakorolt az új ukrán elnökre, Volodimir Zelenszkijre, hogy beszéljen Trump Ukrajnában állomásozó személyes ügyvédjével, Rudy Giulianival, és nézzenek utána Bidenék ügyeinek.

Ez, ha így volt, akkor a korrupciónak egy egészen minősített esete, hiszen az elnök alárendelte az amerikai külpolitikát a személyes politikai érdekeinek.

Ráadásul mindezt azért, hogy egy másik amerikai állampolgárnak ártson vele, ami, ha ezért az állami eszköztárat veti be, önmagában is súlyos hatalmi visszaélés. Ha ez nem alap az elnök elmozdítására, akkor mi? – teszik fel a kérdést sokan a demokrata oldalon.

Az ügy érdekes párhuzamokat mutat az eddigi legnagyobb botránnyal, az orosz-üggyel – tehát hogy Trump 2016-os kampányát aktívan segítették az orosz vezetéshez köthető hekkerek és dezinformációs csoportok, és ezt a segítséget Trump és csapata lelkesen üdvözölte (majd, már elnökként, akadályozta a kérdés felderítését célzó vizsgálatokat). Az ukrán kérdés ugyanis végig a Kreml horizontján volt: a Putyin körét sújtó szankciókat a Krím megszállása miatt vetették ki a nyugati országok, az orosz beavatkozás fő célja pont ezeknek a szankcióknak a feloldása (amihez Trumpban jó szövetségest találtak). Trump egy korábban éppen az oroszpárti ukrán politikai oldalnak dolgozó politikai szakembert, Paul Manafort-t kérte fel kampánymenedzserének, akinek egyik első húzása az volt, hogy a republikánus párt programjából kivette az Ukrajnának szánt katonai segítségnyújtást.

De nagy különbség a két botrány között, hogy Trump most már elnök, és nem passzívan fogadja a külföldi beavatkozást, hanem aktívan igyekszik kikényszeríteni azt. Trump éppen akkor kezdeményezte a vita középpontjában álló telefonhívást, amikor az amerikai médiában egyértelművé vált, hogy az orosz botrányból nem lesz mindent elsöprő felháborodási hullám.

A nyomásgyakorlás célja egyébként egy részben tényleg kényes ügy a Biden-család szempontjából, a korábbi alelnök fia, Hunter Biden ugyanis valóban bent ült egy később visszaélésekkel vádolt ukrán cégcsoport igazgatóságában. Trump és Guiliani azzal vádolják Joe Bident, hogy el akarta mozdítani az ügyészt, aki a szóban forgó cég ügyeiben nyomozott. De valójában semmi nem mutat arra, hogy az idősebb Biden rosszul csinált volna valamit, az ukrán ügyészt az ügyet ismerők mind valóban korruptnak tartották, és igazából a dátumok sem stimmelnek.

A Fehér Ház nyomásgyakorlásáról sok részletet nem tudni még. A botrány úgy indult be igazán, hogy egy közérdekű bejelentő tett panaszt, ám az még nem került nyilvánosságra, hogy pontosan mit állított – csak a nagyobb amerikai újságok rakták össze a mozaikkockákat. Mindenesetre most egyre több képviselő foglal állást az alkotmányos elmozdítás folyamatának megindítása mellett, és a legutóbbi cikkek szerint ebbe az irányba megy Nancy Pelosi alsóházi demokrata vezető is.

Frissítés: magyar idő szerint éjjel be is jelentette Pelosi az eljárás elindítását: