Szibéria nagy folyamainak „megfordítása” – valójában a vizük egy részének elvezetése délre, a kiszáradó Aral-tóba – olyan terv volt, amelyről még a nagyszabású építkezésekbe sokszor bátran belevágó Szovjetunióban is letettek. Az ezredforduló után Oroszországban páran igyekeztek felmelegíteni az elképzelést, eredmény nélkül.

Afrikában most egy hasonló jellegű terv körvonalazódik. Zambiát tavalyelőtt és idén is súlyos szárazság sújtja, ami nemcsak a mezőgazdaságnak nagy gond, hanem a Zambézin épített – a folyón át szomszédos Zimbabwével közös – Kariba-gátnál folyó áramtermelést is visszaveti. (Az itteni egyébként a világ legnagyobb víztározója.)

A zambiai energiaügyi miniszter szerint az a megoldás, hogy északról, a Kongói Demokratikus Köztársaságból egy csatornán el kell vezetni a Kongó folyó vizének egy részét a Zambézibe.

„Zambiának és Zimbabwének is a javára válna, ha csatornát ásnánk, és a vizet ide tudnánk vezetni a kongói államfő engedélyével”

– nyilatkozta a Bloombergnek Matthew Nkhuwa. Szerinte ez a projekt nagyon gyorsan, két-három hónap alatt kivitelezhető, és olcsóbb lenne, mint egy új (hő)erőmű megépítése. Igaz, azt nem akarta megbecsülni, hogy mennyibe kerülne.

Az amerikai hírügynökség által megszólaltatott szakértő szerint azonban nem is érdemes erről beszélni, mert a terv egyszerűen kivitelezhetetlen. Arthur Chapman, a dél-afrikai Stellenbosch Egyetem jövőkutató intézetének hidrológus munkatársa arra hívta fel ugyanis a figyelmet, hogy a Zambézi a tengerszinthez képest magasabban folyik, mint a Kongó.

„A csatorna abszolút megvalósíthatatlan, fogalmam sincs, mire gondolhatott a miniszter. Nincs olyan hely, amerre a Kongó lefelé folyva elérhetné a Zambézit”

– fogalmazott a szakember, aki tanulmányt írt arról, hogyan hat az éghajlatváltozás a Zambézi energiatermelő potenciáljára. Szivattyúkkal persze el lehetne juttatni a vizet a Kongóból a Zambézibe, csakhogy ez energiaigényes dolog, miközben több mint száz kilométeres távolságot kellene leküzdeni.

Pirossal a csatorna elméleti nyomvonala. Alaptérkép: Wikipedia/Hel-hama

Mindenesetre már az ötlet is mutatja, hogy milyen problémákat okoz a klímaváltozás a térségben. Három éve a Kariba-gát erőműve kapacitásának csak a 11 százalékán dolgozott, majd ez – köszönhetően egy megfelelően csapadékos évszaknak – felment 84 százalékra, most viszont már újra csak 22 százalék. Ennek oka, hogy a 2018-19-es esős évszak legalább 1981 óta a legszárazabb volt a Zambézi vízgyűjtőjének nagy részén.

Zimbabwében és Zambiában is rendszeresek az áramszünetek az elégtelen vízenergia-termelés miatt. Mivel a mezőgazdaság is megszenvedi a szárazságot, a Nemzetközi Valutaalap 2 százalékra csökkentette Zambia várható idei gazdasági növekedését, ami ebben az évezredben példátlanul alacsony érték lenne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ország, ahol héthavi fizetésbe kerül egy hűtőHa társadalmi-gazdasági összeomlásról van szó, nehéz felvenni a versenyt Venezuelával, de Afrikában is akad hasonlóan kilátástalan helyzetben lévő ország.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ klímaváltozás kongó szárazság vízerőmű zambézi Zambia zimbabwe Olvasson tovább a kategóriában